Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
4. szám - Kozák István: A pécsi szénbányák vízellátásának felújítása
282 Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. Bélteky L.: A hazai termális vizet jeltáró kútfúrások n? \ •a. •HB2 10 W 10. ábra. Makói melegvizes kút béléscsövezése <t>ue. 10. OöcadKa mpyőaMU mepMaAbHoao KOAODQA e E. MÜKO Abb. 10. Rohrung des Thermalbrunnens in Makó [a] Mantelzement m me 77,.s 868.0 tse.o *tS5 10 obro s lyukszelvényezés után beépítették a csőrakatot, miközben palástcementezést végeztek a terepszintig (10. ábra). A lyukszelvényezés ebben a szakaszban a földtani rétegsor megállapítását van hivatva megbízhatóvá és pontossá tenni, a palástcementezés pedig a víztartó rétegek egymástól való elválasztását és elzárását. Palástcementezés nélkül a cső külső palástja mentén a vízfeltörés veszélyével is kell számolni. A hosszú csőrakat 500 m-es beépítési mélységét az indokolta, hogy az Alföldön, azokon a helyeken, ahol ezek a kutak készültek, 510—550 m körül várhatók voltak porózus rétegek, melyeknek bekapcsolási lehetőségét a palástcementezéssel nem volt ajánlatos kizárni, ha netalán nagyobb mélységben nem sikerül víznyerésre alkalmasabb réteget feltárni. 700 m-nél nagyobb mélységre tervezett kutaknál 500 m alatt még két rakat került beépítésre, a következő 203 mm-es a beszűrőzésre kerülő víztartó réteg fedőjéig, hogy a felsőbb porózus rétegekkel való összekacsolódás a béléscső mögött ne jöhessen létre, a 165 mm-es cső pedig szűrővé lett kiképezve. A szűrő beépítésére nem szükséges védőcsövet használni, mert a lyukszelvényezés lehetővé tétele céljából állékonnyá tett furatba a szűrőcső védőcső nélkül is beépíthető. Ebben az időszakban készült a makói 993 méteres termálvizes kút, a most ismertetett technológiával (10. ábra). Itt a karottázsszelvény alapján ajánlatosnak látszott a 3. rakat mögötti 755,6—771,5 m közötti rétegbe is szűrőt beépíteni, mivel bizonytalan volt, hogy 800—1000 m között található-e majd újabb víztartó réteg. Hasonló csövezést alkalmaztak a békési 788 m-es, a Sóstó I. sz. 998 m-es és a gyomai 884 m-es kutaknál is. Az ez években készített kutak közül csak a békési és a gyomai 880 m-es kút nem elégítette ki az igényeket sem vízhozam, sem vízhőmérséklet szempontjából. Az alacsony vízhőmérséklet részben a kis vízmennyiségnek volt a következménye a kis vízhozamot pedig a kedvezőtlen földtani viszonyokra kellett visszavezetni. 1958-ban a gyomai furatot továbbmélyítették 1137 m-ig s ez a művelet 480 l/p 64 C° hőmérsékletű vizet eredményezett. 1957-ben alkalmazta először az Orsz. Földtani Főigazgatóság vízfeltárásnál az olaj fúrásoknál már jól bevált rétegnyitást, nevezetesen a csőfal szúrólánggal való perforálását. Ez ismét alapvető változást hozott a termálvizes kutak kiképzési módjában s lehetővé tette akár 2000 m-es kútnak is az irány csövön kívül két rakattal való lecsövezését s palástcementezést a szűrőrakat mögött is, tehát a porózus rétegeknek egymástól való teljes elzárását. Az olajos technológia alkalmazását dr. Kassai Ferenc, az OFF műszaki vezetője kezdeményezte. A perforátor A jet-perforálás — a korábban alkalmazott golyós perforátorral szemben — egy irányított robbantóhullám mozgásenergiáját használja fel a béléscső falának átlyukasztására. A nagysebességű robbantási hullámot (kb. 10 000 m/sec) jól alakítható robbantótöltet állítja elő. A Kőolajipari Trösztnél használatban levő perforátornak az üreges acélcsőben fm-kint 12 kilövő nyílása, vagy furata van. Minden kilövő nyílásba jet töltetek vannak beszerelve közös robbantó zsinórral (11. ábra). Az elsütés pillanatában robbanást idéznek elő minden egyes jettöltetben. A robbanás átlyukasztja a nyílást záró tömítést és miután áthalad a kútban levő öblítőfolyadékon, átüti a béléscsövet, palástcementet és behatol a megnyitni szándékolt víztartó kőzetbe. A nálunk használatos jet-perforátor 9—10 mm 0-jű lyukat nyit a béléscső falon. A jet-lövedék a kőzetbe — az irodalmi adatok szerint — 200— 250 mm-re hatol be. A jet-perforátort melegvízfeltáró fúrásoknál először 1957 nov. hóban a kiskunhalasi, majd 11. ábra. Metszet a perforátor egy töltetéről és behatolásáról 0ue. 11. Pa3pe3 no 0dH0My 3apady u nponuKHoeeHuw nepcfiopamopa a: iieMeHT-KO>Kyx, b: oöcaAHan Tpy6a, c: nep<l>opaTop Abb. 11. Schnitt durch eine Füllung und die Eindringung des Perforators [a] Mantelzement, [6] Futterrohr, [c] Perforátor
