Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Kozák István: A pécsi szénbányák vízellátásának felújítása

Kozák 1.: A pécsi szénbányák vízellátása Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 273 ellátását teljesen át kell vennie. A telep számára a mostanában megépült közeli „rigóderi" tároló és nyomásfokozó telep elegendő víztartalékot is biztosít. A hálózatban a jövőben fokozódó vízhiány enyhítésére fel kell tárni és be kell kapcsolni a pécsbányai vezetéktől kb. 3 km-re fekvő Mélyvölgy forrásait is. Ez a vízmű olcsóbb, de változó hozamú és tiszta vízével időszakosan tehermentesíthetné a dunai tisztítással működő vízművet, s néhány éven belül az üzemköltségben megtérülne a beruházási költség. így a dunai és a melegmányi vízmű mintegy „váltóvízműve" lenne egymásnak. Ez az új vízmű kielégíti azt a feltételt is, hogy az alábányászásra kerülő területen, sőt a húzott zónán kívül esik. A melegmányi vízbeszerzési hely bekapcsolásától függetlenül egy 2000 m

3-es tárolómedencét kell megépíteni Pécsbányatelepen, egy-egy 500 m

3-es medencét pedig Szabolcs légaknán és István aknán. A hálózatba olyan helyeken, ahol a vízmozgás kétirányú, mindkét irányban vízmérőket kívánatos beépíteni. Ebben a hálózatban inkább felújítanak, mint új csövet építenek. A hálózatban egyedül a masa-tetői 250 m

3-es medencét érdemes felújítani. A többi medence kisméretű és korszerűtlen, alábányászásuk után csupán tűzoltóvíz tárolására használhatók. A tervezett tárolók megépítése után a helyzet — a jelenlegi 1430 m

3 fogyasztáshoz és 650 m

3 ivóvíz tárolótérhez viszonyítva — lényegesen javul, minthogy a végleges víztárolótérfogat 3200—3500 m

3, a napi fogyasztás pedig 2375 m

3 lesz. Ezek a tárolómedencék a teljes kiépülés és összekötés után -— Vasas II. közvetlen összekötésével, ezen keresztül pedig Hosszúhetény összekötésével — a jelenlegi vasas—petőfi aknai vízmű fogyasztói részére is tárolnak vizet. A vasasi összes várható fogyasztás a vizsgált időszakban naponta 660 m

3. Ezen a területen Pécsbánya alábányászása miatt kb. 1961—62-ben 44 házat lebontanak, 1965-ig viszont Pécsbányatelepen 150, Szabolcsbányatelepen pedig 300 szolgálati lakás épül. A lakosság tehát 1965-re e két telepen kb. 2000 fővel növekszik. 3. A vasas—petőfi aknai hálózat gazdálkodásában is jelentős változások várhatók. Petőfi akna néhány éven belül megszűnik. Vasas II. bányatelep és a többi ide tartozó lakótelep számottevően fejlődik. Vasas II. bányatelepen évenként kb. 15 lakás épül. A hálózat víztermelője Hársason és Vasason 3—3 kis kút. A legnagyobb vízfogyasztó, Petőfi akna, mint említettük megszűnik, A kutak művelés által érintett területre esnek, vizük bizonyosan elapad. Ezek helyett új vízbeszerző helyet terveztünk, a hirdi vízművet. Ez az új vízmű a pannon homokban összegyűlt vizet hasznosítaná. Ettől a vízműtől a víz a vasasi kutak mellett jutna a hálózatba. Ez a vezeték lehetővé tenné, hogy a hirdi vízmű akár Vasas I., akár Vasas II. felé táplálhasson vizet, illetve hogy Vasas II. bányatelep akár Hosszúhetény, akár Széchenyi akna felől kapjon vizet. 4. A hosszúhetényi vízműnél ruházzák be a tervek szerint — a legnagyobb összeget, mivel a legnagyobb vízfogyasztók itt létesülnek. Itt jelenleg egy ásott kút szolgáltatja az ivóvizet. A Hosszúheténytől délre épülő 1000 lakásos lakótelep kb. 1965-re készül el. A bánya közelében 60 MÁV és bányászati szolgálati lakás és 2 db 200 személyes legényszálló épül. Valószínűleg megmarad az 5 meglévő felvonulási épület, kb. 80 lakással. A távlati tervek szerint a hosszúhetényi 100 lakásos lakótelepet Hirdről, az összes többi hosszúhetényi létesítményt pedig Pécsújhegyről, a dunai vízből látnák el. A dunai tisztítatlan vizet csak a szénmosó használná, a többi fogyasztó számára a helyszínen tisztítanák a vizet. A Pécsújhegy és Hosszúhetény közti 300mm-es átmérőjű csővezeték hossza 14km. Hosszúhetényben víztisztító berendezést, 5000 m

3-es dunai víztároló és 2000 m

3-es tisztított víztároló medencét kellene építeni. A Komlói Mélyfúró Vállalat szerint viszont biztosíthatónak látszik napi 5000 m

3 ivóvíz fedezése a Hosszúheténytől délre fekvő vastag helvét összletből és a Mecsekszentlászló környéki jura forrásokból. Ha ez a két víznyerőhely látná el Hosszúhetényi, nem lenne szükség a külön 2000 m

3-es medencére, valamint a víztisztító berendezésre, s nem kellene 14 km-es csővezetéket építeni. IV. A bányavízgazdálkodás A jövőben a következőképpen alakul : A Széchenyi aknából kinyomott bányavíz a pécsújhegyi mosómű nyugati oldalán, az István aknáról és Szabolcs légaknáról kikerülő szennyezett bányavíz pedig a mosómű keleti oldalán húzódó felszíni vízfolyásban folyik el. Ebből a keleti árokból szénmosásra a jövőben is emelnek ki vizet. Széchenyi és István aknák jelenlegi ivóvize— az alábányászás következtében — mélyebb rétegekbe jut, s onnan már majd szennyezetten emelik ki. A bányavíz jelenlegi mennyisége tehát a jövőben megnő. Szabolcs légaknán viszont a bányavíz mennyisége csökken. A Széchenyi aknáról ma még hasznosítatlanul elfolyó bányavizet azonban fel lehetne használni akkor, ha az aknától Meszes telepen át alacsony nyomáson vezetnék a vizet a keletre szomszédos völgybe, ahol az István aknáról és Szabolcs légaknáról elfolyó bányavízzel együtt ezt is felhasználhatnák szénmosásra. A vasasi Petőfi akna megszűntével a bányavizet vagy nem kell már kiemelni vagy a hosszúhetényi üzem emeli majd ki. Hosszúhetényben az összes bányavizet a szénmosó használhatja fel. Jelenleg felszíni vizet emelnek ki a Vasastól nyugatra fekvő völgyben lévő duzzasztóműnél. Ez a víz ugyan bakteriológiailag szennyezett, a leendő hosszúhetényi szénmosóban emiatt még jól használható. Ezért a Petőfi aknáig kiépített tűzoltó vízvezetéket meg kell hosszabbítani a szénmosóig. A meglévő szivattyú a jelentkező többletellenállást fedezni tudja, így különleges beruházásra nincs szükség.