Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
4. szám - Kozák István: A pécsi szénbányák vízellátásának felújítása
270 Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. Kozák 1.: Á pécsi szénbányák vízellátása A termelt vízmennyiségre eddig használt adatok ugyancsak megbízhatatlanok. A Meszes telepi és a pécsújhegyi édesvíz szivattyú egyedi gyártmány, vízszállítóképességét csak becsülik. A Széchenyi aknai, a Petőfi bányai szulfátos, de valószínűleg más szivattyúk is több-kevesebb fojtással dolgoznak. Ezért a hálózatba nyomott vízmennyiség ismeretlen. A bányaüzemek fürdőiben és a közművesített lakásokban is a vízcsapokat sokhelyütt elhanyagolják és nyitva felejtik, ezáltal is csökkentik a vízkészletet. A pécsi bányavidék vízellátásának legszámottevőbb forrása a Széchenyi aknából kiemelt ivóvíz. Ennek a víznek a zömét a liász kőszéntelepes ősziét feletti kb. 2 km 2 vízgyűjtőterületű szarmata durva mészkő szinklinálisa és a felette fekvő miocén (pannon) homokréteg adja le. A bányaművelés mélyülése során — néhány éven belül — ez a víz a keletkező repedésekben leszivárog s lejjebb már csak szulfátos bányavízként termelhetik ki. Ezért sürgősen pótolni kell a kieső víztermelést. A szénbányavidéken a jelenlegi rendszer szerint egységes vízgazdálkodás nem lehetséges. Az üzemek számára feltétlen biztosítani kell a vízellátást, a lakótelepek ellátása viszont az üzemek számára már nem létkérdés. A bánya a meglévő vízkészletéből elsősorban az üzemi igényt igyekszik kielégíteni. Vízellátás szempontjából viszont csak a teljesen különálló telepek kezelhetők önállóan. A bányaüzemeket összekötő főgerincvezeték mentén fekvő kis (legfeljebb 1500 lakosú) telepek ellátása városi vízzel jelentős többletberuházást és üzemköltséget igényel. Az üzemeket összekötő főgerincvezetéket azonban csak a bánya tarthatja karban, minthogy a bánya szerelői éjszaka is a vezetékhálózat bármely pontját — még gyalogosan is — félórán belül elérhetik. Ezért nem fordulhat elő az, hogy tűz esetén nem lesz elegendő víz. Ilyenkor vagy a tűz okoz súlyos kárt, vagy igénybe kell venni a hűtővízmedence víztartalékát, s emiatt le kell állítani a kompresszorok hűtését, tehát a kompresszorokat is, emiatt pedig az üzem termelésének zömét is. II. A vízellátási rendszer tervezett átalakítása A vízellátás jelenlegi hiányosságai, a lakosság számának és igényeinek várható növekedése, valamint az üzemek bővítése és korszerűsítése a bányavidék tervezet vízgazdálkodását is befolyásolja. A tervezett termelési és fogyasztási adatokat a 3. és 4. ábrán és az 1. táblázaton tüntettük fel. A vízgazdálkodás helyzetét az 1990 és 2020 évekre vonatkozóan határoztuk meg. Az 1990. év ugyanis az a legkésőbbi időpont, amikor még a legtöbb bányaüzem termel, de amely után már néhány évvel a széntermelés jelentősen csökken Mélyitölgy-Metegmány S300 nf/mi Sztlász/i a forrás. lOOÍm 1 y/ Jf SOOQm> ,ist/sec Lakótelep MMUGYmUT' X Medence • Víznyerő hely Szivattyú • Víztorony 3. ábra. A fővezetékek tervezett maximális vízszállítása 0U2. 3. 3anpoeKmupoeanHbiü MaKCUMaAbUbiü pacxod zAaenbix eodonpoeodoe Abb. 3. Oeplante grösste Förderwassermenge der Hauptleitungen
