Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
4. szám - Kozák István: A pécsi szénbányák vízellátásának felújítása
Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 VÍZELLÁTÁS A pécsi szénbányák vízellátásának felújítása KOZÁK ISTVÁN Bányászati Tervező Intézet, Budapest A Mecsekben kitermelhető vízmennyiség korlátozott volta és a jelenlegi víznyerőhelyek elapadásának veszélye arra késztette a Pécsi Szénbányászati Trösztöt, hogy üzemei és a kezelésében álló lakótelepek részére átfogó és távlati vízgazdálkodási tanulmányt készíttessen. E tanulmánynak irányt kell mutatnia, hogy a jelenlegi vízhiányt lehetőleg új víznyerőhely létesítése nélkül csökkenthessék s a közeljövő beruházásai következtében jelentkező új fogyasztók igényét kielégíthessék. A vízellátással kapcsolatos feladat nagysága, szerteágazósága s a gazdaságosság növelésének a reménye — amint az a tanulmányból kitűnik —, a tárgykör újszerű feldolgozását kívánta meg, amelyre a vízvezetékhálózati vázlat, az ún. vízgazdálkodási törzsfa, valamint a víztermelési és fogyasztási grafikonok e módszer legjellemzőbb példái. I. A vízellátás jelenlegi állapota A pécsi szénbányaüzemek Pécs belterületétől K—ÉK-re, a Mecsek hegység déli és délkeleti lejtőjén fekszenek. A városhoz legközelebb —a szénvonulat nyugati szárnyán — helyezkedik el a Széchenyi akna bányakerülete (Pécsbánya) (1. ábra), melynek szállítóaknája Széchenyi (István ) akna, légaknái pedig András és György akna. A Széchenyi akna bányakerületétől keletre fekszik az István akna bányakerülete (Szabolcsbánya). Jelenlegi szállítóaknái (Szent) István I. és Bélce (Ferenc József) akna, jelenlegi légaknái Rücker akna és a közösen használt György akna. Az István aknai bányakerület új szállítóaknája — Béke akna megszűntével — már a közeljövőben István II. akna, légaknája pedig Szabolcs légakna lesz. Az előbbinek a helyét az István akna üzemterületén jelölték ki. A tanulmányozott terület keleti szárnyán helyezkedik el a vasasi bányakerület a központosán fekvő Petőfi szállító- és légaknákkal. Ennek a szénmezőnek a keleti részén települtek a hosszúhetényi aknák. Az említett terület vízvezetékhálózatának jelképi vázlatát a 2. ábra mutatja. A teljes ivóvízhálózat jelenleg a következő különálló vízvezetékhálózatokra osztható: 1. Pécsújhegyi hálózat, 2. Széchenyi—István— Rücker aknai hálózat, 3. Petőfi akna-vasasi hálózat. 4. Hosszúhetény ideiglenes vízműve. Bányavizet emelnek ki Széchenyi és István aknán, Szabolcs légaknán, Petőfi és hosszúhetényi aknán. Meszes telepet Széchenyi akna és a városi vízmű közösen látja el vízzel. Pécsújhegyen az István aknai és a Szabolcs légaknai bányavizet emelik ki a felszíni vízfolyásból, és szénmosásra használják. A vízvezetékhálózattal ellátott terület nagysága kb. 18 km 2, az összes csővezeték hossza több mint 62 km, a hálózatból ellátott lakosság létszáma 23 000, az üzemi dolgozóké 7000 fő. A kompresszorok hűtővizének pótlására 370 m 3, tisztálkodásra 705 m 3, háztartások részére Meszes teleMsztíló berentü zés 4k 5m m' •CHS rnnf I7lur> t9Zm> Petőfi bánt/ a Hosszúhetény Wztmm' György akna Ferenc akno_ Pécsbinya István akna \ Mm> i Hücker akna Szabolcs / bánya /\ Vasas II. bánya ,'MVl m Szabőlcs(lstván) \ akna Masatetö A—!SO mi Vasas l bánya "Porcsin telep Borbála telep Meszes telep Dunából Pécsújhegyi mosó ríitimiitj^ _ Mm 3 ZSOm' 0 * • András akno 1 m Pecsuj hegyi telep JELMAGYARAIAT Fetszini víztározás Vízvezeték építések Uj vogy átépítendő vízmedence termelés minimuma és maximuma Fogyasztás Saras termelés minimuma is mazimuma Körsuaár mértéke-r'SOOm'/nop r iSS0m'/nap r-Mnf/nap 1. ábra. Pécsi szénbányavidék áttekintő helyszínrajza — <Pue. 1. renepaAbHbiü tiAan paüona no doóute yeAH II("i Abb. 1. Übersichtsplan des Kohlén-Grubengebietes von Pécs
