Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 Könyvismertetés Muszkalay László és Starosolszky Ödön : Vízhoz animcrési zsebkönyv. Készült a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízépítési Kutatási Osztályán. Műszaki Kiadó. 1959. 268. oldal, 136 ábra. 42 táblázat, 136 bibi. A zsebkönyv tudományos igényességgel, magas színvonalon, a gyakorlat szakemberei számára mégis jól érthető módon tárgyalja a vízhozammérés módszereit, valamint a mérésre vonatkozó utasításokat és szabályzatokat. A felszíni vízkészletek meghatározására 1951ben, illetve a VITUKI megalakulása utáni években nagymértékű mérési munka indult meg nemcsak nagy vízfolyásainkon, hanem az összes számításba vehető kisebb vízfolyásokon is. Évenként 200—300 mérőhelyen több ezer mérést végeztek. Ezalatt mind a mérések módszerében, mind pedig a mérőeszközökben változás, illetőleg bővülés állott be. A hazai és a külföldi vizsgálatok megmutatták, hogy a mérés eddigi módjai, eszközei és számítása, főleg kisebb vízfolyásokon nagymértékben korszerűsíthető. A szerzők elsősorban saját tapasztalataikra támaszkodva, de az irodalmi adatok tárából is bőven merítve a korszerűsítés szempontjait tekintették előbbrevalónak. Emellett a vízmérési gyakorlat szempontjait is messzemenően érvényesítették. A könyv első részén az esetenkénti vízhozammérést tárgyalja, s 26 fejezetben részletezi ezt. A legújabb kutatási eredményeknek megfelelően dolgozták ki a mérőszárnyakról, a jeges vízhozamok méréséről és a kémiai vízhozammérésröl szóló fejezeteket, s külön fejezetet szenteltek a vízhozammérések pontossági — matematikai statisztikai — elméletének egyes gyakorlati vonatkozásaira. A folyamatos vízhozamméréssel foglalkozó második rész 10 fejezetből áll, s a csőbe építhető mérőszerelvények, továbbá a csatornákba építhető mérőműtárgyak leírását tartalmazza. Ez a rész a tervezők és a gyakorlati szakemberek számára fontos méretezési és számítási segédletet közöl a mérőberendezések tervezéséhez, építéséhez és felszereléséhez, illetve használatához. A korszerű regisztrálóberendezések kérdéseiről is sok szó esik, a hazai és külföldi laboratóriumi és helyszíni kísérleti mérések alapján. A könyv harmadik része röviden összefoglalja a vízhozammérés alkalmazásának lehetőségeit a különböző alakú és nagyságú vízmozgásokban. A függelék táblázatokat és hitelesítési görbéket tartalmaz nagy terjedelemben. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet e könyv kiadásával nemcsak saját munkáihoz nyújtott igen értékes segédeszközt, hanem a vízmérnökök széles táborának is nélkülözhetetlen, részletes szakkönyvet készített. Reméljük, hogy az elkövetkezőkben a gyakorlat igényeinek megfelelő hasonló kiadványok is követik a most mégjelentet. Vágás István Juraj Bolf, Zdenek öermák, Ladislav Mejzlik, Peter Marhák, Ondrej Tavoda : A völgyzárógátak ellenőrző méréseinek új módszerei. (Nővé metody merania na priehradách) A Szlovák Tudományos Akadémia kiadása. Pozsony. 1959. 320 old. Csehszlovákiában már eddig is sok nagyméretű vízépítési műtárgyat építettek és a tervek szerint a későbbiekben is számos nagyméretű létesítmény építésére kerül sor. A tervezés, építés és az üzembentartás gazdaságosságának fokozása céljából ellenőrizni kell a statikai és a szilárdságtani méretezésnél alkalmazott módszerek megbízhatóságát és szükség esetén ezeket módosítani kell, vagy helyettük újakat kell kidolgozni. A méretezési módszerek felülvizsgálatát nagymértékben elősegítik a már megépült létesítményeken, vagy azok kismintáin végzett ellenőrző mérések. Ezeknek módszereivel, műszereivel foglalkozik a könyv. Elsősorban a völgyzárógátakkal kapcsolatos ellenőrző méréseket tárgyalja, de részletesen kitér az egyéb nagyméretű vízépítési műtárgyakra vonatkozó ellenőrző mérésekre is. Bár a völgyzárógátak tervezése és építése földrajzi viszonyaink miatt számunkra sokkal kisebb feladatot jelent, mint csehszlovák kartársaink számára, a könyvben összefoglalt mérési módszerek és műszerek nagy vízépítési műtárgyaink tervezésének, építésének, és fenntartásának ellenőrzésére való tekintettel számunkra és érdekesek. A nagyméretű vízépítési létesítményekkel kapcsolatos statikai ós szilárdságtani méréseket az a körülmény teszi szükségessé, hogy az erőjátékok, a feszültség állapotok matematikailag nem minden esetben határozhatók meg kellő pontossággal, s ezért gyakran a biztonsági tényezőt kell aránylag nagyra választani. A biztonsági tényező bizonyos határig történő csökkentése a létesítés költségeinek csökkenését jelenti, s igy a méretezési módszerek pontosságának fokozása első sorban gazdaságossági szempontból fontos (A szilárdságtani és a statikai ellenőrző méréseken kívül természetesen egyéb, pl. hidromeehanikai ellenőrző mérések is fontosak.) A könyv négy részre oszlik. Az elsőben általában a nagyméretű műtárgyak ellenőrző méréseinél használt újabb műszereket és módszereket, a másodikban a gravitációs völgyzárógátaknál alkalmazott tenzometrikus mérési eljárásokat, a harmadikban a völgyzárógátak süllyedésének meghatározására használatos módszereket, és berendezéseket, a negyedikben pedig völgyzárógátak szilárdságtani kismintáit, ezeknek alkalmazását, a kismintákon végzett mérések eredményeinek értékelését ismertetik a szerzők. Az első részben megtaláljuk a nagyon kicsiny méretű hosszváltozások mérésére használt extenzometer, az építmények elferdülésének mérésénél alkalmazott pendameter, továbbá a süllyedések mérésének meghatározását lehetővé tevő hidrosztatikus berendezés leírását. (A Szlovák Tudományos Akadémia laboratóriumában szerkesztett extenzometer leolvasási pontossága 0,0005 mm. A pendaméter egy inga helyzetének pontos meghatározásával méri az építmény elferdülésének mértékét. Ezzel a műszerrel mérték többek között a Vir-i és a Slapy-i völgyzárógátaknak a víznyomás hatására bekövetkezett mozgását, valamint a napsütés által okozott felmelegedés hatására létrejött alakváltozásait). A második részben a gáttestben keletkező feszültségek mérésére használt eljárások és műszerek ismertetését találjuk. Számos érdekes kérdésre és körülményre mutatnak rá a szerzők. Így pl. felhívják a figyelmet az építés folyamán lejátszódó feszültségviszonyok figyelem mel kísérésének fontosságára. Rámutatnak arra, hogy az építés közben az intenzív hőfejlődés hatására keletkező feszültségek sok esetben sokkal nagyobbak lehetnek, mint azok, amelyek az építmény üzembehelyezése után a terhelés hatására keletkeznek. Emellett a víznyomás és az önsúly okozta feszültségek a valóságban nagymértékben eltérhetnek a klasszikus elméletek alapján meghatározott feszültségektől. Tartalmazza a második rész a mérési eredmények értékelésének különböző módszereit is. A műszerek elhelyezésére, beszerelésére, a mérések elvégzésére a könyv számos, részben csehszlovákiai, részben pedig egyéb példát közöl. így többek között ismerteti az Arva-i, a Nosiee-i, a Norris-gáttal kapcsolatos méréseket stb. A könyv harmadik része a völgyzárógátak süllyedésének szabatos szintezéssel történő meghatározásával foglalkozik. Ismerteti a célszerűen alkalmazható műszertípusokat, a különleges körülmények által támasztott követelmények kielégítésének módszereit, a hibák meghatározásának, kiküszöbölésének eljárásait, az eredmények értékelését. Részletesen kitér az alappontok elhelyezésének kérdéseire, a különböző időpontokban végzett szintezések eredményeinek összehasonlítására stb. A nagyobb méretű létesítmények tervezésénél felvetődő szilárdságtani és statikai feladatoknak kis mintavizsgálatok segítségével történő megoldására nálunk ezideig csupán néhány kísérlet történt. (Az sem a vízépítéstan területén.) A könyv — negyedik részében -—• ezt a módszert is tárgyalja. Ismerteti a szilárdságtani kisminták elméletét, megépítésük módját, a kisminta-