Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Bozóky-Szeszich Károly: A csörgedeztető öntözés hidraulikai vizsgálata

Bozóky-Szeszich K.: A csörgedeztető öntözés hidraulikája Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 25 Az (50) összefüggést átalakítva Ai = X kifejezésre jutunk, melyből Kk értékei számíthatók (2. táblazat 13. oszlop). A Kk = ak

0 t~

x összefüggés ak

0 szorzóállandóját és oc hatványkitevőjét az összetartozó t és Kk értékpárokból a legkisebb négyzetek módszere szerint kiegyenlítve határoztuk meg, és a példa esetében Kk = 7,938 í-°3

6 • 104 összefüggést kaptuk. A következő lépés az rjh átlagos vízmélység kiszámítása volt. Itt abból indultunk ki, hogy Kk c = rjh ak

t

) t~" , , 7 ak

n t— v. es így rjh = . rjh Éppen ezért meghatároztuk a Kk legvalószínűbb (kiegyenlített) értékeit (2. táblázat 14. oszlop) majd rjh értékeit (2. táblázat 15. oszlop). Azt látjuk. hogy különböző időpontokhoz, illetőleg távolságokhoz más és más átlagos vízmélység tartozik, a továbbiakban a kapott rjh átlagos vízmélység értéke számtani közepével dolgoztunk, amely jelen esetben 0,034 m volt. Az rjh értékeknek a vízéi előrehaladásával, illetöleg az idő múlásával csökkenniük kell. Ezzel szemben a példa esetében kismértékű növekedés tapaszt alhat ó. A csökkenés azért szükségszerű, mert előrehaladva, a beszivárgás következtében a vízlepel elvékonyodik, tehát az átlagos vízmélység csökken. A példa esetében az átlagos vízmélység növekedésének egyik valószínű oka az lehet, hogy az a értékeknél — mint már említettük — tulajdonképpen hiba került a számításba, amikor egyetlen a értékkel számoltunk, sorbafejte'si tagonként változó a helyett. Ugyanezen mérés eredményeit úgy is feldolgoztuk, hogy a kiegyenlítést már a c tényezőre elvégeztük. A számított Kk értékek ebben az esetben csaknem szabályosak voltak (egyértelmű csökkenő irányzatot mutattak). Kiegyenlítésük Kk = 8,526 • 10~

4 eredményt adta, tehát gyakorlatilag megegyezett az előző kiegyenlítés eredményével. Az rjh értékek számtani közepe ebben az esetben is 0,034 m volt. A kapott eredményekből (ak

0 t~~

x, rjh) számítottuk, hogy a mérési idők alatt milyen messzire jut el a víz. A számítást az (50) egyenlet alapján végeztük el. Összehasonlítás kedvéért állandó beszivárgási sebességet feltételezve szintén kiszámítottuk a (39) egyenlet alapján a vízéi előrehaladását. Állandó beszivárgási sebességként a változó beszivárgási sebességek számtani közepét tekintettük, amely érték K = 0,000174 rn^/sec, m

2 volt. A számítások eredményét a 3. táblázatban és az 5. ábrán tüntettük fel. A táblázat első oszlopa azokat az időpontokat tünteti fel, amelyekben a vízéi helyzetét mértük illetőleg számoltuk, a második oszlop a vízéi mért helyzetét, a harmadik oszlop a változó, a negyedik oszlop pedig az állandó beszivárgási sebességgel számított vízéi helyzeteket tünteti fel. Meglepő, hogy az állandó beszivár30 25 20 15 10 x[m] / / c Y.f •A a / •77 7 —i - | / J [sec] 250 0 50 100 150 200 5. ábra. A vízlepel mozgása az idő függvényében a) mérés alapján, b) állandó, c) időben változó beszivárgási sebességgel számolva 0ue. 5. J.Jeu3icenue god.woeo noKpoea « 3asucuMOcmii om epeMeHU a) na ocHoeamiu u3MepeHua, b) na ocHOeanuu ynema nocmoHHHoü CKopocmu npocaHueamin, c) u3Men.iwufeüca CKopoemu npocatueaHua Abb. 5. Beuegung des Wassersclileiers in Abhangigkeit von der Zeit: a) auf Grund der Messung, b) mit konstanter, c) mit zeitlich veránderlicher Einsickerungsgeschivindigkeit berechnet gási sebességgel számított értékek jobban megközelítik a mérési eredményeket, mint a változó beszivárgási sebességgel számítottak. Teljesség kedvéért megemlítjük, hogy keretes Müntz—né-készülék kel mérve, a közepes beszivárgási sebesség 0,00025 m

3/sec, m- volt, tehát nagyobb, mint a számítás útján kapott 0,000174 m

3/sec, m

2. Az eltérést nagyon sok körülmény okozhatja ; származhat abból, hogy még keretes Müntz—Lamé készülék •í. táblázat A mért és a számítolt vizél-helyzetok. a/. idő függvényében Ta6n. 3. ÍIOAOMceHua cmpyu eodbi, noAyveHHbie no ii3MepeHUHM u pacvemaM e 3aeucuMocmu om epeMeHU Tabelle 3. Oemessene und berechnete Lagen der Wasserfront in Abhangigkeit von der Zeit t m X mért X számított t m X mért változó ! állandó t m X mért beszivárgási sebességgel [sec] [m] [ml 13,2 1 2,50 2,18 | 2.23 ' 27.0 5,00 4,34 4,45 43,2 7,50 6,70 6,84 61,8 10,00 9,29 9,35 85.0 12,50 12,34 1 12,16 109,0 15,00 15,32 14,74 136,5 17,50 18,54 17,34 163,6 20,00 21,56 19,56 196,00 22,50 24,98 21,84 234,2 25,00 28,75 24,09