Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - A brünni vízépítési kutatásügyi konferencia

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 A brünni vízépítési kutatásügyi konferencia

4 1959. október 20—22-én a brünni Műszaki Főiskola Vízépítési Tudományos Kutató Intézete és a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság Vízgazdálkodási Szakosztálya Antonin Smrcek professzor születésének századik, a brünni Műszaki Főiskola megalapításának hatvanadik évfordulója alkalmából Brünnben vízépítési kutatásügyi konferenciát rendezett. A konferencián a csehszlovák kutatókon kívül olasz, francia, német, osztrák, lengyel, jugoszláv és bolgár kutatók, magyar részről Salamin Pál, Ivicsics Lajos, Szigyártó Zoltán, a műszaki tudományok kandidátusai és Sárosi Lajos adjunktus vett részt. A konferencia napirendjén három kérdéscsoport szerepelt : 1. A víz rpozgási energiájának átalakítása. 2. A vízfolyásokkal kapcsolatos hidraulikai kérdések. 3. A vízépítési kutatások újabb módszerei. Ezekkel kapcsolatban összesen 35 tanulmányt küldtek be. A konferencia kezdetekor a résztvevők a tanulmányokat sokszorosítva megkapták, a konferencián pedig egy-egy kutató összefoglalóan ismertette az egyes kérdéscsoportokhoz kapcsolódó értekezéseket. Az első kérdéscsoport tanulmányait dr. Jaroslav Űabelka, a másodikét dr. Pavel Növik, a harmadikét pedig dr. Stanislav Kratochvil foglalta össze. Magyar részről az alábbi négy tanulmány szerepelt a konferencián : 1. J. Bogárdi : Modellversuehe geschiebeführender Flüsse. 2. P. Salamin • Hydraulik des Flussbettes. 3. L. Ivicsics : Die Charakterisierung des Beginnes der Geschiebebewegung mit invaríanter Grössengruppe. 4. Ö. Starosolszky : Hungárián Experiences with Hydraulics Measuring Devices. A következőkben röviden összefoglaljuk a fontosabb tanulmányokat és a lényegesebb vagy érdekesebb részleteket. 1. kérdéscsoport : A víz mozgási energiájának átalakítása Az ide tartozó tanulmányok közül egyf L. Escande-é) a kiegyenlítő medencékkel, 1 I pedig a zsilipek, duzzasztóművek. völgyzárógátak környezetében mozgó víz mozgási energiájának átalakításával foglalkozott. L. Escande tanulmányában a hasáb vagy hengeralakú kiegyenlítő medencéket vizsgálta abból a szempontból, hogy a bennük levő víz felszínének lengése milyen feltételek esetén lesz csillapodó. T. G. Vojnics—Szjanozsencky a fedőhengeres vízugrás esetén lejátszódó folyamatokat tanulmányozta, keresve a mozgási energia átalakulásának okait, az átalakuló mozgási energia mértékének meghatározási módját. I. Grund ismertette az utófenék mélységének kiszámítására leginkább használatos összefüggéseket. A számított értékeket mérési eredményekkel hasonlította össze. Megállapította, hogy a mérési eredményekkel leginkább egybehangzó értékeket a Baskirov-féle képlettel számíthatjuk. Az utófenéken és környezetében lejátszódó vízmozgást energetikai szempontból vizsgálva, a sebességeloszlás egyenlőtlenségét a Coriolis-tényezővel jellemezte, s bemutatta az ezzel kapcsolatban kapott eredményeit. E. Razvan kísérleti eredmények és elvi megfontolások alapján javított alakú utófenék alkalmazását javasolta. Ennek megszerkesztésénél abból az alapgondolatból indult ki, hogy a vízmozgás turbulenciájának mértéke az utófenék feletti, s az azt követő szelvényekben sokkal nagyobb, mint a távolabbi mederszakaszokon. Ez a nagymértékű turbulencia az oka az aránylag nagy kimélyülésnek. * Most, amikor a Magyar Hidrológiai Társaság és Vízgazdálkodási Tudományos Kutatrt intézet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Hidraulikai Konferenciát szervez, feltétlenül hasznos, ha áttekintjük azt a munkát, melyet egy rokon témakörben a múlt év folyamán a brünni konferencia végzett. Az utófeneket elhagyó víz turbulenciájának mértékét az utófenék végén rendszerint elhelyezett küszöb növeli fia ábra). Tehát a kimélyülés mértékét úgy csökkenthetjük, hogy az utófenéknek mind a mederhez csatlakozó, mind a belső oldalát lehetőleg áramvonalasra alakítjuk (lb-c ábra). Az utófenék mederhez csatlakozó lejtője érintőlegesen csatlakozik a kimélyült mederszakaszhoz. A javított alakú utófeneket E. Razvan laboratóriumban megvizsgálta. Az eredmények a várakozásnak megfeleltek : a kimélyülés mértéke valóban kisebb lett, mint a szokásos alakú utófenekek alkalmazása esetén. Hátránya a módosított megoldásnak az, hogy az építésnél felhasználandó beton mennyisége valamivel nagyobb, mint a régi megoldás esetén. Ugyancsak az utófenékkel ós a hozzá csatlakozó kimélyüléssel kapcsolatosan végzett vizsgálatokat P. Nováíc is. Kísérleti eredményei szerint : 1. a felső mederszakaszról a kimélyülő részre kerülő görgetett hordalék nagyon nagy mértékben befolyásolja a kimélyülés folyamatát. 2. a kimélyülés mértéke annál kisebb, minél nagyobb a felülről érkező hordalék hozama és szemátmérője, és minél nagyobb az alvíz mélysége, 3. minél nagyobb a felülről érkező hordalék hozama, annál hamarább alakul ki a kimélyített mederszakasz végleges alakja. ./. Rybnikáf a vízugrások osztályozásával, a vízugrásokat jellemző mennyiségek közötti összefüggések meghatározásával kapcsolatban végzett elméleti és laboratóriumi vizsgálatai eredményeit ismertette tanulmányában. A bukaresti Vízépítési Kutató Intézetben P. Wisner, M. La/es és M. Radu az íves völgyzárógátak koronáján átbukó vízsugár által okozott kimélyüléseket tanulmányozták 1 : 40 méretarányú kisminták felhasználásával. Megfigyeléseik eredményei alapján meghatározták a gátkorona, valamint az utófonék legcélszerűbb alakját. Surrantókban és a surrantókat követő energiatörő medencékben lejátszódó vízmozgás kérdéseivel foglalkozott a grúz Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben kidolgozott tanulmányában K. I. Arszenisvili. A megfigyelések, tapasztalatok szerint ha a surrantóban mozgó víz felszínén hullámok keletkeznek, s e hullámok a maximális vagy ahhoz közelálló vízhozamoknál jelentkeznek ; a szokásos módon méretezett energiatörő medence méretei nem bizonyulnak elegendőknek. Arszenisvili kísérleti eredményei azt mutatták, hogy bizonyos alakú keresztszelvények alkalmazása esetén nem keletkeznek ilyen hullámok. A mozgási energia átalakításának egyik módja a vízsugarak egymásnak ütköztetése. Ezt a jelenséget 1. ábra. Az utófenék végződésének E. Razvan által javasolt megoldása