Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
3. szám - Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez. II. A tiszalöli vízlépcső hatása a Tisza algavegetációjára
244 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Dr. Uherkovich G.: Ada 1ok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez elszaporodtak, felrajzottak a felszínre és szembeötlő neuston-hártyát alkottak, azonban a planktonban is még jelentős számban kimutathatók voltak. A vízlépcső alatti, rendes sebességgel mozgó vízben a csendesebb folyású partrészleteknél ezt a neustonhártyát ugyancsak meg lehetett találni, valamint ugyanitt a planktonban is nagy egyedszámban szerepelt. Nyilván a vízlépcső vizében kialakuló Euglena proxima neuston-hártya volt az alapja a vízlépcső alatti tömeges előfordulásnak is. Azok közé az algák közé, amelyek a vízlépcső felett és alatt is kimutathatók voltak, de jelentősebb egyedszámban csak a vízlépcső lassú vizében szaporodtak el, tartozott az Oscillatoria tenuis. A kovamoszatok közül a melegebb időszakban erősen elszaporodó, a Tiszában gyakori szervezet, a Synedra ulna érdemel külön figyelmet. Ennek a fajnak az egyedszáma a vízlépcső vizében általában jelentősen lecsökken és csak fokozatosan növekszik ismét a vízlépcső alatt. A viszonylag nagytestű Nitzschia sigmoidea kovamoszat jelentősebb egyedszámot is inkább csak a vízlépcső alatt ér el ; ha a vízlépcső fölött jelen volt, menynyisége a vízlépcső vizében lecsökkent. Több moszat a különböző évszakokban nem azonos módon viselkedik. így pl. a Melosira varians áprilisban végig kimutatható ugyan a vizsgált mederszakaszban, de csak a vízlépcső vizében szaporodik el jelentősebb mértékben. Ezzel szemben júniusban mind a vízlépcső vizében, mind alatta jelentősebb egyedszámban meglelhető, viszont nincsen meg a vízlépcső fölötti mederszakaszban. A kisebb egyedszámban előforduló algák közül (1. a részletes faj felsorolási táblázatot) csak néhányhoz fűzünk rövid megjegyzést. Allóvízi bemosódásnak kell tartanunk a következőket : Homoeothrix Juliana, Oscillatoria brevis, Oscillatoria simplicissima, Trachelomonas granulosa, ClosteriumPritchardianum, Stephanodiscus dubius. Enyhén vagy erősebben sós vizek lakói (a Felső-Tisza és a Szamos mellékvizei útján történő bemosódások ?) az itt észlelt fajok közül a következők : Nitzschia capitellata, Nitzschia filiformis, Nitzschia obtusa. A Felső-Tiszából, illetve annak hegyi mellékvizeiből lehozott ,,montán" elemek (olykor csak leszakított thallusrészletek alakjában mutathatók ki a vizsgált mederszakaszban) az alábbiak : Gonatozygon Kinahani, Prasiola crispa, Cymbella austriaca, Hydrurus foetidus, Batrachospermum moniliforme. További részletek megbeszélését mellőzve, próbáljunk legalább részleges választ adni arra, hogy miféle tényezők hatására következhetnek be az ismertetett változások a vízlépcső vizébe ért algaegyüttesekben. Kétségtelennek látszik, hogy az alapvetően ható főtényező a víz lelassulása. Ennek egyik fontos következménye, hogy a víz turbulens mozgása lecsökken, amely pedig a nagyobb testű kovamoszatokat, így pl. a Synedra ulna-t és a Nitzschia sigmoidea-t nagyobb ásványi szemcsékhez hasonlóan fel-felkavarja a felszíni vizekbe. Ha ez a kavargó, örvénylő mozgás elmarad, ezek a kovamoszatok mintegy „leülepszenek" a vízlépcső majdnem állóvíz jellegű vizében. A turbelencia lecsökkenése a nagyobb testű kovamoszatoknál okozza a legszembeötlőbb egyedszámcsökkenést, de kihat a folyami algaegyüttes egyéb fajaira is. A Hydrurus foetidus letépett telepdarabjai tavasszal a hegyi folyókból, patakokból több száz kilométeren keresztül teljes virulenciában levándorolnak a Tiszán. A turbulens mozgás mintegy helyettesíti ennél a szervezetnél a hegyi vizek erős áramlását. A vízlépcsőbe érve ugyancsak „leülepszenek", és így elpusztulnak ezek a Hydrurus foetidus példányok. Hasonló a sorsuk egyéb, idáig leszállított fonalas szervezeteknek is. Az algaegyütteseknek a „leülepedéssel" járó ezen átfejlődései fokozatosan következnek be, annak megfelelően, amint a vízlépcső egyre lassúbb folyású részébe érnek. Természetesnek tűnik az is, hogy a vízlépcsőben nemcsak a folyó által hozott algaegyüttesekben történik változás, hanem hogy a vízlépcső majdnem állóvíz jellegű vizében a folyóvíz által hozott algák mellett jellegzetes tavi szervezetek, illetve az igen lassú vízfolyásokra jellemző szervezetek is élnek, s mint ilyenek, a vízlépcső fölött egyáltalán nem találhatók meg. Összegezve az elmondottakat, a tiszalöki vízlépcső algavegetációjára vonatkozólag már az eddigi észlelések is azt mutatják, hogy az a Tisza csatlakozó meder szakaszaitól határozottan és jellegzetesen különbözik és sajátos vonásokkal rendelkezik. Alakulására jelentős mértékben hat a felette levő mederszakasz, és ő maga is sajátos módon hat az alatta csatlakozó mederszakaszra, ugyanakkor vizének mindkettőtől eltérő sajátságai is vannak. IRODALOM 1. Bourrelly, P. : Reeherehes sur les Chrysophyeées. Revue Algoloqique. Memoire Ilors-Serie, 1 : 1—412. 1957. 2. Cholnoky, B. J. : Neue und seltene Diatomeen aus Afrika. III. Diatomeen aus dem Tugela-Flusssystem, hauptsachlich aus den Drakensbergen in Natal. Öster. Bot. Zeitschrift. 104 - 24-99. 1957. 3. Cleve—Euler, A . : Die Diatomeen von Sehweden und Finnland. I—V. Stockholm, 1951—1955. 4. Oojdics, M. : The genus Euglena. Madison, 1953. 5. Orönblad, R.—Prowse, G. A.—Scott, A. M. : Sudanese Desmids. Acta Botanica Fennica, 58 : 1—82. 1958. 6. Huber—Pestalozzi, G. : Das Phytoplankton des Süsswassers. I—IV. Stuttgart, 1938—1955. 7. Korsikov, O. A.: Viznacsnik prisznovodnih vodorosztej ukrainszkoj RSZR. V. Protococcineae. Kiev, 1958. 8. Krieger, W. : Die Desmidiaceen. I—II. (In : Rabenhorsts Kryptogamen-Flóra). Leipzig, 1933—1939. 9. Kristiansen, J. : Flagellates from somé Danish lakes and ponds. Dansk Botanisk Arkiv, 18 (4) : 1— 5(>. 1959. 10. Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. 5. A FelsőTisza. Vízgazd. Tud. Kut. Int., Budapest, 1955. 11. Magyarország Hidrológiai Atlasza. I. 7. A Tisza. Vízgazd. Tud. Kut. Int., Budapest, 1958. 12. Magyarország vízkészlete. II. Vízfolyásaink minőségi számbavétele? Vízgazd. Tud. Kut. Int., Budapest, 1957. 13. Pascher, A. (red.) : Die Süsswasserflora Deutschlands, Öeterreichs und der Schweiz. Ileft 6., 6., 11., 12. Jena, 1915—1920. 14. Pascher, A. (red.) : Die Süsswasser-Flóra Mitteleuropas. Heft 9., 10. Jena, 1930—1932. 15. Pascher, A. : Heterokonten. (In : Rabenhorsts Kryptogamen-Flóra). Leipzig, 1937—1939.
