Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Bozóky-Szeszich Károly: A csörgedeztető öntözés hidraulikai vizsgálata

Bozóky-Szeszich K.: A csörgedeztető öntözés hidraulikája Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 23 ban az idő függvényében és változik a sáv hosszában pontról pontra. A sáv hosszában változó beszivárgási sebesség azonban, helyettesíthető egy közepes beszivárgási sebességgel, mely a sáv minden pontjában azonos. Természetesen ez a sáv hosszára számított közepes beszivárgási sebesség az idő függvényében változik. A közepes beszivárgási sebesség értékét a (47) és (48) egyenletekből számíthatjuk, ha a zárójelen belüli azonos hatványkitevő alatt szereplő tagokat egymással egyenlőnek tekintjük, így a közepes beszivárgási sebesség értékét annyi tagból határozhatjuk meg, ahány tagig a (47) egyenletet felírtuk. Ha a (47) és (48) egyenletek teljesen azonos megoldást adnak, akkor a különböző tagokból számított közepes beszivárgási sebesség értékek egymással egyenlők lesznek. Az egyes tagokból számított közepes beszivárgási sebességek az alábbiak : Kk\ = 2 \k„ t~ ' n / (n) n — 1 a, k„ ta Kt, = ! 2 3 ! n f (n) k„ = a, k

n t~ n = 1 Kki = (» + 1) ! n /(n) k

nta = üi k„ t~ n = 1 Kiszámítottuk és az 1. táblázatban feltüntettük oc különböző értékei esetén a

x, a

2 a

1

0 értékeit. Azt látjuk, hogy ugyanazon oc esetén a

í

t a

2. . . . ai nem azonos egymással. Az a értékek növekednek, aszerint, hogy hányadik tagból számítottuk. Az értékek egy határértékhez közelednek és az alábbi egyenletből számíthatók : a = 0,3 esetén a

n = 1,86 — 0,62 e-°20n oc = 0,5 esetén a

n = 3,00— 1,56 e-°1

4" a = 0,8 esetén a

n = 7,70 — 5,92 e~

007 n Belátható, hogy a (t — r'f sorbafejtést négynél több tagra elvégezve, az a értékek növekedni fognak. Ez arra mutat, hogy a (47) es (48) egyenletek nem teljesen azonosak egymással. Mégis, közelítőleg, a sáv hosszában változó beszivárgási sebesség helyett, egy — a teljes vízzel borított hosszon végig azonosnak tekinthető, csupán időben változó — közepes beszivárgási sebességet tételezhetünk fel, melynek értéke Kk — a k

0 t~~

x. (49) Vizsgáljuk meg a (49) összefüggést. Az adagolás kezdete után t időpontban k

0 t~

x beszivárgási sebesség van a sáv elején, a távolabbi helyeken, ahová a víz későbben érkezik, a beszivárgási sebesség k

a (t — Ty<*, tehát nagyobb, mint a sáv eleji pillanatnyi beszivárgási sebesség, tehát «> 1, amint azt az 1. táblázat is mutatja. Egyes szerzők szerint a beszivárgási sebesség rohamosan csökken és körülbelül y

2 óra múlva állandó értéket vesz fel. Tehát a pillanatnyi beszivárgási sebesség K = k + k

n t~x. 1. táblázat Közepes beszivárgást sebesség számításának szorzó tényezői l'aöA. 1. MHOMCumenu no paci'emy cpedneü CHopocmu npocamwamm eodbi e noney Tabella 1. Multiplikatorcn bei llerechming der mittleren Einsickerungsgexchwindiqkt.it a = 0,3 a = 0,5 a = 0,8 1,357 1,646 2,162 1,454 1,836 2,553 «l 1,528 1,991 2,905 1,587 2,122 3,226 1,637 2,232 3,521 U, 1,676 2,331 3,796 «7 1,713 2,418 4,052 1,743 2,492 4,293 «0 1,775 2,560 4,520 1,820 2,619 4,734 Ebben az esetben a közepes beszivárgási sebesség K

k = k + ak„ t~<x. Végeredményben a közepes beszivárgási sebességre kapott (49) összefüggést a (39) egyenletbe helyettesítve - ^ W' i ak

t

l{ 1 —c yh T (50) Kérdés csupán az, hogy mekkora a értéke. Az 1. táblázatot nézve erre a kérdésre nehéz választ adni. Véleményünk szerint azonban ennek a kérdésnek az eldöntése nem is szükséges, mert hiszen az ak

n értéket — amint majd látni fogjuk — a terepen mérésből határozzuk meg. Természetesen bizonyos hibát jelent, hogy egyetlen a értékkel számolunk, amikor pedig az a érték a (47) egyenletet tekintve tagonként változik. A vízéi előrehaladási sebességét az (50) egyenletnek idő szerinti differenciálásával kapjuk meg : dx r\h i a; + aT (51) Az (51) kifejezés második tagját általában elhanyagolhatjuk és így a vízéi előrehaladási sebessége Q v = (1 — oc) —f e iqh nh (52) amely eredmény Kk = a k„ t~

x helyettesítés után a (41) egyenletből is következik. Meg kell említeni, hogy <x = 0 esetén a (47) egyenletből a (48) egyenletet és az (52) egyenletből a (41) egyenletet kapjuk meg. Az (50) egyenletben a következő változó mennyiségek vannak : k

0 és oc, melyek a talajtól függenek, r]h, mely a vízhozamtól, az érdességtől (felszín és növényzet érdessége) az eséstől és valószínűleg a beszivárgási sebességtől függ-