Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Scher A.: Bromid, és jodid gyors kolorimetriás mikromeghatározása Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 175 of J-. Under such conditions J~ reacts hut slowly with phenol red. A Br- quantity of 0.04 mg/l can thus he determined without separation. The determination limit is 2 /xg Br~, the highest dilution 25 millión. The detailed study into the conditions of phenol red reaction led to the recognition of two new specific J reactions as well. One of these can be applied to the analysis of drinking water, while the other to tliat of iodine-treated (lomestic salt. In a buffer containing NH

4 at pH = 5, the reaction speed of Br is greatly reduced, while that of J does not change appreciably. NII * acts as inhibiting agent. Therefore 0.05 mg/l of J can be determined in an acetic acid NII

4 OCOCH

3 buffer containing phenol red even in the presence of 150—200-fold excess quantity of Br . The analysis is carried out by the aid of 1.00 ml 0.01 n neomagnal solution at a reaction time of 9 minutes. The determination limit is 2.5 J the highest dilution 20 millión. The Br " content of domestic salt can be determined in a manner similar to the case of water without separation, above a concentration of 0.1 mg Br /kg NaCl. The artificial .1 content of domestic salt (in iodinized salt) can be determined with phenol red in borax buffer at pH = 8.(10—8.80. Thus 0.5 mg J kg NaCl can alsó be determined. 0.1 n neomagnoí may be used at chlorinating agent. Könyvismertetés Mosonyi Emil—Papp Ferenc : Műszaki Földtan (Mérnökgeológia). Budapest, 1959. Műszaki Könyvkiadó. 534 oldal, 455 ábra. Tizennégy kiváló szakember : Biczók Imre, Bidló Gábor, Boda Jenő, Fazekas Károly, Fekete Zoltán, Kertész Pál, Kezdi Árpád, Kovács György, Lázár Jenő, Mándy Tamás, Mosonyi Emil, Papp Ferenc, Puskás Tamás és Szilvágyi Imre az első magyar nyelvű mérnökgeológiai kézikönyvet összeállította. A szóbanforgó szakkönyv elsődleges célja a műszaki tervezés és építés közvetlen szolgálata. A könyv másik célja az, hogy a geológusok, hidrogeológusok, a talajmechanika és más rokontudományok művelői felé felvesse a tervező és kivitelező mérnökök kívánalmait, és ezeken keresztül a komplex vonatkozások további alapos tanulmányozására serkentse őket. A külföldi, hasonló jellegű munkákra gondolva, felmerül a kérdés, vajon nem egyszerű fordítás, átdolgozás és összeállítás-e az, amit egy magyar szerző egyáltalán művelhet ezen a téren ? E könyv szerint megvannak a magunk speciális, minden mástól elkülönülő mérnökgeológiai feladataink. Ez a munka tehát a magyar szakirodalomnak a sajátos hazai adottságbkból eredő követelményeket kielégítő első mérnökgeológiai könyve. Tartalmazza mindazokat a kutatási eredményeket, összefüggéseket és adatokat, amelyek hazánk sajátos viszonyai között, az egyes műszaki létesítmények tervezéséhez, az átfogó tájrendezési tervekhez, továbbá az országos jelentőségű távlati elgondolásokhoz közvetlenül, gyakorlati felhasználásra alkalmas irányelveket és számszerű támpontokat adnak. A mű felépítése és szerkezete részleteiben így tagozódik. Rövid bevezetésként áttekintést kapunk a Föld kialakulásáról és belső felépítéséről. Majd a földkéreg építőanyagairól nyújt a mű igen sikerült tájékoztatást. Ez a rövid kőzettani összefoglalás igen nagy segítségére lesz gyakorlati építő mérnökeinknek. A hazai kormeghatározó ősmaradványokról írott, 10 oldalra terjedő fejezet általános tájékoztatónak igen jó. A következő fejezet tárgya a földtani térképek és szelvények szerkesztési módja, illetőleg értelmezése. Mindezek a fejezetek mintegy bevezetésnek tekinthetők. A földfelszínt borító talajtakaróról írott fejezet egyike a legfontosabbaknak. Az ezt követő „Mérnöki biológia" című pedig egyike a legeredetibb fejezeteknek. 30—35 éve szaporodtak el a szakirodalomban azok a tanulmányok, amelyek a földtani felépítés és a felszíni növényzet közötti összefüggést igyekeztek tisztázni. Nálunk Geyer Gyula és Ilollendonner Ferenc neve ezen a téren igen sokáig emlékezetes marad, mert sokat és nagyot alkottak ! Kézdi Árpád ezzel az összefoglaló tanulmányával igen hasznos ismeretanyagot adott közre. A mű II. része a laboratóriumi vizsgálatok leírását foglalja magában. Gyakorlati szempontok figyelembevételével előbb a szilárd, — majd a laza kőzetek műszaki tulajdonságait taglalja, és részletezi a vizsgálatok módját és végrehajtását. A szilárdságtani és kémiai vizsgálatok leírása zárja be ezt a sort. A III. rész az építés földtanával foglalkozik. Kellő talajmechanikai ismeretek közlése után a műszaki földtani vizsgálatokkal ismertet meg bennünket, majd igen részletesen foglalkozik a feltárási terv készítésének módjával. A feltárásnak szokványos, régibb keletű módozatai mellett részletesen kitér a mű a legújabb, korszerű, geofizikai, valamint a kutatóaknákkal és fúrással történő mai, modern kutatási és feltárási módszerek ismertetésére is. Ezután néhány igen fontos és terjedelmes fejezet következik : az alapozásról, utak, vasutak, alagutak és aknák építéséről, a csúszásról, suvadásról és rogyásról. Valamennyit igen jól összeválogatott ábra — és fényképanyag kíséri. Ezt a részt végül az építésre alkalmas kőzetanyagok felkutatásának módjáról, valamint a kő-, kavics-, homok- és agyagbányák létesítésének módjáról írott fejezetek zárják le. A IV., egyben talán a legterjedelmesebb rész (120 oldal), a víz földtanával foglalkozik. A víznek, annak minden természeti megnyilvánulásában, a műszaki létesítmények szemszögéből, igen nagy a jelentősége. A mérnök már az első lépésnél : forrásfoglalásnál, vízmosások megkötésénél, majd a folyóvizek mederrendezési munkálatainál, folyami műtárgyak építése, nemkülönben a víztározók létesítése alkalmával, mindig szembekerül a leghatalmasabb természeti elemek egyikével, a vízzel. De találkozhatik vele szilárd alakjában is : akár mint a szabad vízfelületeket borító jéggel, vagy mint a talaj pórusaiban megfagyott vízzel, a talajjéggel. Műszaki szemszögből mindkét eset igen fontos. Mindezekről a problémákról a mű igen jó áttekintést nyújt. Egy fejezetben a mezőgazdaság műszaki földtani kérdéseinek taglalásával találkozunk. A fejezetcím tulajdonképpen a talajviszonyok műszaki feltárását, illetőleg a mezőgazdasági igények szerinti alakítását takarja. Napjainkban általában a talajvízszin természetes egyensúlyi állapotát, gyakran igen erős műszaki beavatkozás zavarja. Npm minden esetben szerencsésen. Maga a könyv hozza fel elrettentő példaként a Pest- és Bács-Kískún megyei Átokcsatornát. Ennek létesítése alkalmával olyan mélyre vitték le a felszínközeli talajvízszint, hogy a növényzet gyökérzete nem tudta többé elérni a nagy mélységben kialakult új vízszint. A kisemberek százai mentek tönkre egy helytelen tervnek vak és konok kivitelezése miatt. Az V. rész Magyarország tájföldtanát foglalja magában. Ügyes, gyakorlati összeállítású. A tájakat morfológiai alapon határolja el egymástól. Az elkülönített tájaknak adja a földtani térképét, táblázatos összeállításban a jellemző rétegsort, és rövid műszaki leírást, melyet a legfontosabb irodalom követ. A táblá-