Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Donászy Ernő: Magyar Limnológiai és Haltenyésztési Bibliográfia

Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 168 73. Hortobágyi Tibor: Phacus concavus Hortob. nova species. 1950. Budapest, Hidrológiai Közlöny, 30. évf., 4—5. sz., 100. p., 2 á., 3 b., R. F., P. P. 74. Hortobágyi Tibor: Biocoenotikai tanulmányok a Balaton somogyi nyílt vízén, tekintettel a halak táplálkozására. (Biozönolo gische Studien an dem offenen Wasser des Balaton Sees im Komitat Somogy mit besonderer Berücksichtigung auj die Ernahrung der Fischen). 1951. Budapest, Budapesti Tudományegyetem Biológiai Intézeteinek Evkönyve, 1. k., 198—299 p., 6 á., 1 tp., 94 b., P. P. 75. Hortobágyi Tibor: ősi típusú mikrobiocoenozis egy működő mozdonyon. (Microbiocoenosis of an Anr.ient Type on a Lokomotive in Use). 1952. Budapest, Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 1. évf., 227—231 p., 10 á, 6 b., E. S., P. P. 76. Hortobágyi Tibor: Hozzászólás Sebestyén Olga : Kvantitatív planktontanulmányok a Balatonon és a termelés kérdése c. tanulmányhoz. (Anmerkungen zur Abhandlung von O. Sebestyén : Kvantitative Planktonstudien an dem Balaton See und die Frage der Produktion). 1952. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Agrártudományi Osztályának Közleményei, 3. évf., (ill—íj13 p. 77. Hortobágyi Tibor: Moszatok — Algae (in Hortobágyi : Növényhatározó). 1953. Budapest, 9—46. p., 316 á. 78. Hortobágyi Tibor: Az algák korszerű rendszertani és cönológiai vizsgálata. (Zeitgemásse systematisehe und zönologische Untersuchung der Algen). 1954. Budapest, Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 2. évf., 227—234 p., 9 b., D. A. P. P. 79. Kiss István : Alkati és törzsfejlődéstani vizsgálatok a Phacus genusban. (Untersuchung über Struktur und Stammesentwicklung in der Gattung Phacus). 1950. Szeged, Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 1. évf., 91—110 p., 26 &., D. A., P. P. 80. Kiss István: Néhány Phacus jelleg rendszertani értékéről. (Von dem systematischen Wcrt einigen Phacus-Eigenarten). 1950. Szeged, Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 1. évf., 73—90 p., 59 á., 2 m„ D. A. P. P. 81. Kiss István: Továbbélő plazmarészecskék képződése a Scenedesmus sejtek hyperfragmentációs szétesése révén. (Die Bildung fortlebender Plasmateilchen infolge Hyperfragmentationszerfalles von ScenedesmusZellen). 1953. Budapest, Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 2. évf., 429—440 p., 30 á., 3 m., 82. Iíol Erzsébet.: Erdély borvizeinek hydrobiológiája II. rész. (Hydrobiologie der Sauerquellen von Erdély. II. Teil). 1945. Cluj-Kolozsvár, Múzeumi Füzetek, 3. k., 1—4 sz., 1—17 p., 60 á (1 táblán), 8 fénykép I táblán, l t., 1 tp., 9 b. 83. Iíol Erzsébet: Észak-Erdély 87 borvízforrása mikro vegetációjának általános összehasonlítása. (Előzetes beszámoló az 1943. évben végzett vizsgálatokról). (Allgemeiner Vergleich der Mikrovegetation von 87 Sauerquellen aus Nord-Erdély). 1945. Cluj-Kolozsvár, Múzeumi Füzetek, 3. k., 1—4. sz., 32—54 p., 64 á., 1 t., 1 tp., 11 b. 84. Iíol Erzsébet: A new cryobiont of the red snow from Transsylvania : Chlamydomonas bolyaiana n. sp. (Erdély vörös havát előidéző új mikroszervezet : Chlamydomonas bolyaiana n. sp.) 1947. Cluj-Kolozsvár, Acta Bolyaiana, 1. k., 132—137 p., 50. á., 10 b., M. K., R. R, 85. Kol Erzsébet : A vácrátóti park zöld színű jegéről. (The green colouration of ice and snow in the Park Vácrátót). 1949. Budapest, Borbásia, 9. k., 6— 10. sz., 116—118 p., 1 á., 3 b., E. S. 86. Kol Erzsébet: Vergleich der Kryovegetation der Alpen und der Kárpátén. (Az Alpok és Kárpátok kryovegetációjának összehasonlítása). 1949. Stuttgart Verhandlungen der Internationalen Vereinigung f. theor. u. angew. Limnologie, 10. k., 243—246 p., 1 t., 20 b., 87. Kol Erzsébet: Über der grünen Schnee der Kárpátén (A Kárpátok zöld haváról). 1949. Stuttgart, Verhandlungen der Internationalen Vereinigung f. theor. u. angew. Limnologie, 10. k., 235—242 p., 81 á., 1 t., 11 b. 88. Kol Erzsébet: HeK0T0pbie HHTepecHbie nepeMCHiie Mni<poBCTeTaaup B TepMax xaiíAVcoöocjio. (Einige interessante Verdnderungen der Mikrovegetation. der Hajdúszoboszlóer Thermen in den letzten 25 Jahren). 1952. Budapest, Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici (Series nova), 3. k., 33—36 p., 10 á., 1 t., D. A. 89. Kol Erzsébet: A gémeskutak hidrológiai és algológiai vizsgálata Vácrátóton. (Die hydrobiologische und algologische Untersuchung der Ziehbrunnen in Vácrátót). 1954. Budapest, Hidrológiai Közlöny, 34. évf., 7—8. sz., 341—342 p., 9—10. sz., 404—413 p., 20 á, 2 t., 18 b., D. A. 90. Kol Erzsébet: Algológiai és hidrobiológiái vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész. (Algologische und hydrobiolo gische Untersuchungen an den Reisfeldern bei Szarvas. I. Teil). 1954. Budapest, Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici (Series nova) 5. k., 49—104. p., 51 á., 1 tp., 1 t., 26 b„ D. A., P. P. 91. Kol Erzsébet—Tamás Gizella: A Pécsely patak mikrovegetációja. (Microvegetation of the Pécsely Brook). 1954. Tihany, Annales Instituti Biologici (Tihany) Hungáriáé Academiae Scientiarum, 22. k., 87—106 p., 26 á., 1 tp., 3 t., 1 m., E. S„ P. P. 92. Maucha Ilezső: Die Photosynthese des Phytoplanktons vom Gesiehtspunkte der Quantenlehre. (A fitoplankton fotoszintézise a kvantumelmélet szemszögéből). 1948. Den Haag, Hydrobiologia, 1. évf., 1. sz., 45—62 p., 12 b. 93. Pénzes Antal: Egy új budapesti sás-változatról. (Carex hirta L. var. frenyái Pénzes, nova var.) A new sedge (Carex hirta L. var. frenyói Pénzes n. v.) from Budapest. 1949. Budapest, Borbásia, 9. évf., 1—2. sz., 22—23. p., 1 á., E. S. 94. Szabados Margit: A Fehér-tó Volvocales és Flagellata vegetációja. (The vegetation of Volvocales and Flagellata of Fehér tó near Szeged). 1949. Budapest, Hidrológiai Közlöny, 39. évf., 212—219 p., 1 á., 1 tp., 1 t., 9 b., E. S. 95. Szabó Zoltán né Muhits Katalin: Rómaifürdő Cyanopliyceái és Chlorophyceái (Évi periodiusos előfordulásuk.) Die Cyanophyceen und Chlorophyceen des Római-fürdő (Budapest). 1951. Budapest, Annales Biologiae Universitatum Hungáriáé, 1. évf., 151—159. p., 2 t., 29 b., D. A., P. P. 96. Szemes Gábor: A Zagyva folyó Bacillariophytaflórájának oikologiai vizsgálata. (Ökologische Untersuchungen über die Bacillariophyten- Flóra des Zagyva Flusses). 1947. Budapest, Borbásia, 7. k., 1—10. sz., 70—121 p., 19 á., I tp.. 6 b., D. A. 97. Szemes Gábor: Untersuchungen über den Zusammenhang zwischen der Wirkung des Wellenschlages und der Zusammensetzung der Biozönose. 1948. Tihany. Archiva Biologica Hungarica (Tihany), 18. k., 213—255 p. 98. Szemes Gábor: Floristische Daten über die Kieselalgen des Balatons bei Siófok. 1948. Tihany, Archiva Biologica Hungarica 18 k., 256—263. p. 99. Szemes Gábor: A Zagyva folyó kovamoszatainak elterjedése a forrástól a t orkolatig. (Die Verbreitung der Bacillariophyten des Zagyva Flusses von der Quelle bis zur Mündung). 1948. Budapest, Borbásia, 8. k., 89—113. p. 100. Szemes Gábor: Der Einfluss der Lichtverháltnisse auf die Ausbildung der Tiefenbiocoenosen. (A fényviszonyok befolyása a mélységi biocönózis kialakulására). 1950. Budapest, Acta Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1. k., 371—400 p. 101. Timár Lajos: Egyéves növénytársulások a Szeged környéki szikesek iszapján I. (Einjahrige Pflanzengesellschaften auf dem Schlamme der Alkáliböden in der Umgebung von Szeged). 1954, Budapest, Annales Biologicae Universitatum Hungáriáé, 2. k., 311—313. p., 11 b., D. A., P. P. 102. Veszprémi Béla: Adatok az Anabaenopsis arnoldii Aptek. biológiájának ismeretéhez. (Angaben zur Kenntnis der Art Anabaenopsis arnoldii Aptek). 1949, Budapest, Hidrológiai Közlöny, 29. évf., 202— 205. p., 4 á., 1 t., 11 b., D. A.