Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Kovács György: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata

Kovács Gy.: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 135 A kilúgzási elméletekkel szemben Scherf E. úgy véli, hogy a szikesedést nem a talajban történő málláskor felszabaduló sók okozzák [28]. A sók nem szükségszerűen helyben képződnek, hanem a talajvízben oldva igen nagy távolságról is odajuthattak a kérdéses területre, és ott a termőtalajban fölhalmozódtak. Szerinte a mai térszín alatt az interglaciális erózió által összeszabdalt térszín húzódik, amelynek felszínét sokhelyütt vízzáró agyag alkotja. Erre települ azután, különböző vastagságú homokréteg közbeiktatásával, vagy anélkül az újpleisztocén és holocén lösz, amelynek felső rétegéből a termőtalaj kialakult. Ott, ahol a vízzáró agyag a felszín közelébe jut, a sókban dús talajvíz is megközelíti a termőréteget. Itt az erősen meszes lösz kalciumkarbonátjából és a vízben oldott nátriumból szóda keletkezik, a talaj alulról felfelé elszikesedik. Ehhez hasonlóan Kreybig L. és Endrédy E. szintén geológiai okokra vezetik vissza az alföldi szikesek keletkezését. Bár Endrédy E. máshelyütt rámutat arra, hogy Sigmond E. megállapításai kémiai szempontból kétségkívül helytállóak, a nátriumsók keletkezésének a feltételei helyben is adottak, közös munkájukban az Alföldön észlelhető nagymértékű nátrium felhalmozódást a peremi hegységekben bőven előforduló nátriumtartalmú kőzetek mállási termékeinek a medencében való összegyülekezésével kísérlik megmagyarázni. Ezt az elgondolást fejleszti tovább Endrédy E. abban a tanulmányában, amelyben egyeztetni kívánja Sigmond E. és Scherf E. ellentétes elgondolásait [4]. Úgy véli, hogy a régebbi geológiai időkben a dús növényzet, különösen az erdővegetáció hatására a termőréteg sokhelyütt kilúgzódott. Az adszorpciós komplexumba hidrogénion épült be, és ez a felszín közelébe emelkedő nátriumtartalmú talajvíz ellenére is megőrizte uralkodó szerepét mindaddig, amíg a növényzet életműködésének a hatására a megfelelő hidrogén-utánpótlódás biztosított volt. A növényi életműködés ütemének csökkentésével egyidejűleg azonban a talajvízből érkező nátriumion jut uralomra, a talaj elszikesedik, az amúgy is tömött felhalmozódási szint Ivedig a nátrium hatására vízzáróvá válik és megakadályozza a talajvíz további emelkedését. Mados L. vizsgálataival azt kívánja igazolni [20], hogy a szikesek keletkezése nincs klímaváltozásokhoz kötve akkor sem, ha létrejöttüket a kilúgzási elmélet alapján magyarázzuk. A rétegek diszponibilis víztartalmából úgy számítja, hogy az átlagos téli csapadék csak 1,20 m mélységig tudja átáztatni a felső rétegeket. Eddig a szintig mossa le szerinte a csapadék a talaj sóit, és itt felhalmozza azokat. Ha olyan a talajvízjárás, hogy időnként e fölé a szint fölé emelkedik a víz tükre, akkor a legkönnyebben oldható nátriumsók a felszín közelébe jutnak és megindul a szikesedés. Bár nem fogadhatjuk el Mados L. alapvető feltevését — azt, hogy a talajt a téli csapadék csak 1,20 m mélységig áztatja át — igen figyelemre méltó az a megfigyelése, hogy a szikesedés alapfeltétele a felszín közelébe emelkedő talajvíz. Ez a megállapítás azonban nem csak nála található meg, hanem a többi kérdésben legélesebben szembenálló elméletek mind egyetértenek abban, hogy a hidrológiai folyamatok döntőek a szikesek létrejöttében, és a szikesedés szükséges feltétele a magas talajvíz (Sigmond E. [29]). Éppen ezért a következőkben kíséreljük meg, hogy olyan magyarázatot találjunk a szikesek kialakulására, amely a korábbi kutatások alapján feltárt vízháztartási törvényszerűségeken alapszik. 2. A szikesek keletkezésének magyarázata a talajvíz vízháztartását jellemző törvényszerűségek íigyelem bevételével Amint az előzőekben láttuk, a legáltalánosabban elterjedt felfogás szerint a szikesek kilúgzódás által jöttek létre. Azonban két kérdésben ez az elmélet is bizonytalanná válik. Az egyik a káros sók eredete, a másik a szikesedést kiváltó közvetlen ok meghatározása. Említettük már, hogy a földpátok bomlására jellemző folyamatok eredményezhetik a különböző talajokban található vegyületeket. Ha azonban a sóknak közvetlen helyi keletkezését fogadjuk el, nem találunk magyarázatot a sók különböző mértékű felhalmozódására, hiszen a kilúgzódási folyamat, majd a talajvíz ismételt emelkedése csak aránylag kis réteg sókészletét mozgatja és csoportosítja át különböző rétegződés formájában. Így tehát nem találhatjuk meg az okát annak, hogy a különböző függélyekben nagymértékben eltérő "a felhalmozódott só összes menynyisége. Ezért kívánja Scherf E. a kilúgzási elmélettel ellentétben a káros sófelhalmozódást talajvízből eredőnek magyarázni és Endrédy E. is ezért származtatja — a kilúgzási folyamat által adott magyarázatot részben megtartva — a nátriumsókat az Alföld peremén lévő alkáliákban dús kőzetek bomlástermékeiből. Azonban a talajvíz nátriumtartalmának geológiai korokban végbement feldúsulásának ellentmond az a megállapítás, hogy a talajvíz a csapadékból állandóan pótlódik, és így vegyi jellegének fokozatosan a tároló kőzet összetételéhez kell hasonulnia. Amint a vízháztartási vizsgálatok mutatták, az alföldi kis esések mellett a finomszemcséjű rétegekben nem alakulhat ki olyan erőteljes áramlás, amely a peremek felől táplálná az egész medence talajvizét. Ebben az esetben a peremek vizének vegyi összetétele sem szabhatja meg a medence talajvizének kémiai jellegét. A szikesedést közvetlen kiváltó ok a kilúgzási elmélet szerint a talajvíz jelentős emelkedése, amelyet klímaváltozás vagy mesterséges beavatkozás idézhet elő. Ezzel szemben a természetben azt látjuk, hogy a szikesedés jelenleg is folyamatosan fejlődő jelenség. Tapasztalhatjuk újabb szikesek keletkezését és megfigyelhetjük a meglevő szikesek területén az elszikesedés folyamatának fokozatos előrehaladását anélkül, hogy az említett kiváltó ok ezt indokolná. Ennek a kérdésnek a megoldása érdekében keresett Mados L. olyan magyarázatot, amely megoldást ad a szikesek folyamatos kialakulására is. Úgy véljük, hogy a vízháztartási vizsgálatok során bevezetett szemlélet alapján indoklást talál-