Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
2. szám - Kovács György: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata
Kovács Gy.: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 133 P [mm/év] 500 V Outiasz 3. 900 m számított mérési adatok színe befolyásolja a párolgást. A különböző közlések szerint ezeknek együttes hatására a párolgásban tapasztalt eltérés — nagyobb területegység átlagos jellemzőjét vizsgálva — nem éri el a ±10%-ot. A növénytakaró és a talajvíz párolgása között igen szoros a kapcsolat, hiszen a növényi transjnráció a teljes párolgás jelentős hányada. Magyar kísérletek adataiból tudjuk, hogy gazdasági növényeink vízigényének aránya szélső értékben 1:2, ha — az éves vizsgálatokra való tekintettel — a másodvetemények kis vízigényeit nem vesszük figyelembe. Ha kicsiny, és azonos növénnyel borított terület talajvízét vizsgáljuk, ezt a hatást nem hanyagolhatjuk el. Nagyobb területen azonban a többféle növény befolyása kiegyenlítődik és a több éves adatsorból számított átlag is hozzájárul a az eltérések elsimításához. Az elmondottak szerint a párolgás átlagos értékét — a beszivárgási vizsgálatokhoz hasonlóan — . megadhatjuk egyetlen változónak a talajvíztükör térszin alatti mélységének a függvényében. Ha a talajvíz átlagos szintje 1 m-nél nagyobb mélységben helyezkedik el, a párolgás és a mélység kapcsolatának jellemzésére — az M. E. Altovszkij és A. A. Konopljanceva által közölt adatok figyelembevételével — a P'jPÓ = e ( mo—"»> (4) összefüggést javasoljuk, amelyben : P' a vizsgált m [m] mélyen lévő talaj vízfelszín átlagos évi párolgása [mm/év] ; Pó a felszín alatt meghatározott m 0 [m] mélységben elhelyezkedő talaj víztükörről bekövetkező átlagos évi párolgás ismert értéke [mm/év]. A felszín közelében — 0 és 1 m mélység között — a párolgási görbe leírására az L. A. Ram des által felírt egyenletet fogadtuk el P'jP'n = 10 a( ,"oi— m> (5) Ebben a PÓ, és m 0 1 jelölés szemben a (4) egyenletben alkalmazott P'„ és 'm 0 jelöléssel felhívja a figyelmet arra, hogy itt 1 m-es hasonlító síkkal és a (4) egyenlettel erre a mélységre meghatározott P\ m i) = P' 0! párolgási értékkel számolunk. Az (5) egyenletben- szereplő a jellemző kitevő, amely az irodalomban közölt mérési eredményeket, a hazai adottságokat és az alkalmazott méterrendszert figyelembe véve kereken 0,7-re vehető [m1].) Az elmondottak szerint meghatározott kapcsolati vonal a mért értékekkel jól egyezik. A számításhoz szükséges kiindulási értéket a ábra. A párolgás változása az átlagos talajvízszint terep alatti mélységétől függően 0ue. 3. M3MeHenue ucnapenuH e 3aeucuM0cmu om cpedHeü e^yúuHbt ypoeHH epynmoebtx eod noú noeepxHocmbw 3eMAU Fig. 3. Variation of evaporation as a function of the average depth of the groundwater table below the terrain. talaj vízháztartás és a talaj vízjáték közötti kapcsolat elemzése alapján az m 0 = 2,0 m szintben P'„ = 50 mm/év értékben javasoljuk felvenni. Az elvégzett vizsgálatok szerint az így számított talaj vízháztartási jelleggörbe a magyarországi adottságokat jól jellemzi (4. ábra). A 4. ábrán feltüntettük a normális talajvíznek a talaj vízháztartás jellemzői alapján történő mélység szerinti osztályozását is. •100 -0 Th -T e—(B-P') [mm/évj >100 t200 Csapadékból táplálkozó talajvíz tt. --i^ I I Jti is •Sig ^ N; J 5 § si „N „S-5 & Oldalról táplált talajvíz -Egyensúlyi szint Oldalról megcsapolt talajvíz Zavartalan talajvíz •10 4. ábra. Az oldalirányú talajvíz-áramlás egyenlegének — a liozzááramlás és az elfolyás különbségének — a változása az átlagos talajvízszint terep alatti mélységétől függően 0ue. 4. f43Menenue öaAüHca deuMcemm apyHmoebtx eod e őoKoeoM HanpaeAeHüu — m. e. pa3H0cmu npumeKawuiux u ymei<awufux eod — e 3aeucuMocmu om eAyöuHbi ypoenn ipyHmoebix eod nod noeepxHocmbw 3eMAU Fig. 4. Variation in the balance of horizontal percolation — the difference of in flow and out flow — as a function of the average depth of the groundwater table below the terrain
