Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Szesztay Károly: Országos párolgásmérő kádhálózat

128 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Szesztay K.: Országos párolgásmérő kád-hálózat tetben az is, ha a vízkivétel, ill. a túlfolyás nem az alsó hidegebb vízrétegekből, hanem a meleg felszíni rétegből történik. A szélvédő palánkoknak — a külföldi kísérletek szerint —— nagyobb vízfelületek esetében nincs gyakorlatilag számottevő hatása [14]. Bizonyos esetekben gazdaságos lehet a párolgást csökkentő vegyszerek alkalmazása is. A vékony, monomolekuláris hártyaként a víz felszínén elhelyezkedő bizonyos vegyi anyagok párolgást csökkentő hatása kereken 30 év óta ismeretes [15]. Az utóbbi néhány évben az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Észak-Afrikában és másutt számos laboratóriumi és természetbeni kísérleteket végeztek a szélesebbkörű használatra legalkalmasabbnak Ígérkező vegyianyag, a hexadecanol (más néven cetilalkohol), tározómedencéken vagy halastavakon való alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdések megoldására [16 és 17]. A kísérletek eredményei röviden az alábbiakban foglalhatók össze : 1. A hexadecanol alkalmazásával a legkedvezőbb körülmények között 30—50%-ig terjedhető párolgáscsökkenést sikerült elérni. A védőréteg alkalmazása szélsőségesen száraz és meleg éghajlatú vidékeken, ill. ilyen időjárású hónapokban mutatkozik hatékonynak. Az Illinois államban végzett kísérleteknél pl. egyes júliusi és augusztusi napokon 30% volt a párolgás csökkenése, de a tavaszi és koranyári hónapokban a védőrétegnek már alig volt kimutatható hatása [16., 741. oldal], 2. A védőréteg hatása az alkalmazást követő néhány nap után — még kísérleti méretek között is — általában jelentékenyen csökken. Többfelé kísérleteznek a hexadecanol tartósítását célzó adalékanyagokkal [17., 102. oldal], 3. A vegyszernek a vízfelületre juttatására sokféle eljárást kipróbáltak már (kézi szórás por alakban vagy oldott állapotban motorcsónakokból ; a part mentén sűrűn elhelyezett automatikus adagolóedények, amelyek közül mindig a pillanatnyi széliránynak megfelelő edények bocsátanak ki vegyszert ; szél-kerekek hajtotta folytonos működésű adagolók stb.). Gyakorlatilag kimutatható hatást az eddigi megoldásokkal csak néhány hektárnál kisebb vízfelületeken tudtak elérni. 4. Számos, laboratóriumi és helyszíni kísérlettel megerősített vizsgálat szerint a hexadecanol alkalmazása a vízi élet (halak, növényzet) számára nem hátrányos, mert a vízénél lényegesen kisebb oxigénmolekulákat a védőréteg átbocsátja. Egyetlen irodalmi adatot találtam, amely ezen a téren óvatosságra int [16, 742. oldal], 5. A 2—3 m/s-nál nagyobb sebességű szél, ill. az általa keltett hullámzás a védőréteg hatását erősen lecsökkenti. 6. A hatékony védőréteg kialakításához szükséges vegyszer mennyiségére és költségére vonatkozóan meglehetősen bizonytalanok és eltérőek a közlések. A Texas-i, kereken 2 ha felületű „Essar Raneh" tározón 1956 nyarán végzett kísérletek során 20 kiló hexadecanol és 1%-nyi réztartalmú tartósító szer alkalmazásával 20 napon át átlagosan 18%-kal sikerült a párolgást csökkenteni. 7. Költségek. A Illinois-i kísérletek beszámolója a hexadecanol kilónkénti árát 4 dollárnak adja meg. Az ausztráliai hexadecanol gyártmány ára kilónként 1,5 dollár, a Texas-i kísérletekben alkalmazotté kilónként 0,8 dollár. A vízfelületre juttatás átlagos költségét a vegyszer árának 50 százalékára becsülik [16, 743. oldal]. Az utóbbi évek kísérleti eredményeit összegezve megállapítható, hogy a vízfelületek párolgásának vegyszeres védőréteg kialakításával való csökkentése csak az arid éghajlatú vidékeken és néhány ha-nál kisebb vízfelületek esetében látszik szélesebb körben érdemesnek. Erre utal egyébként az is, hogy a kísérletek legnagyobb részét olyan területeken végezték, ahol az évi átlagos párolgás 1500—2000 mm (a hazai átlagértékeknek mintegy kétszerese). Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy szórványos esetekben, ott ahol a vízpótlás viszonylag igen költséges, nem lehetne más éghajlatú területeken is gazdaságosan alkalmazni a párolgás csökkentésének ezt a lehetőségét. A hazai vegyiiparban kapható — kozmetikai szerek készítéséhez importált — hexadecanol (cetilalkohol) forgalmi ára kg-onként kereken 40,— Ft. Ha — az 5. pontban megadott kísérleti adatokat véve alapul — a védőréteg kialakításához hektáronként 10 kg hexadecanolt számítunk, és feltételezzük, hogy ez 20 napi júliusi párolgásnak kereken 1/5-ét, vagyis a mintegy 20 mm-nyi vízrétegnek megfelelő 200 m

3 vizet takarít meg, az 1 kg hexadecanollal megtakarítható vízmennyiség 20 m

3-re adódik. A ráfordítás költsége — az üzemi költséget a beszerzési ár 50%-ának véve — 60—70 Ft. Ebből — első, nagyságrendi, tájékoztatásképpen — arra a megállapításra juthatunk, hogy vegyszeres védőréteg alkalmazására azokon a helyeken gondolhatunk, ahol a vízpótlás üzemi költsége meghaladja a 3—4 Ft/m

3 értéket. A hazai kereskedelemben kapható hexadecanol párolgáscsökkentő hatásának vizsgálata céljából 1959 nyarán az ,,A"-típusú kádakkal összehasonlító méréseket végeztünk a pestszentlőrinci és a mátraszentlászlói állomáson. Összefoglalás Ahhoz, hogy a műszaki gyakorlat számára a magyarországi meteorológiai hálózatban használt Wildtípusú műszertől származó adatoknál megbízhatóbban lehessen tájékoztatást adni a szabad vízfelületek párolgásáról két lehetőség kínálkozott : 1. a havi és évi párolgás jellemző értékeinek számítása a főbb éghajlati, ill. időjárási körülményeket figyelembe vevő tapasztalati képletekkel, 2. olyan mérési berendezés alkalmazása, amelyik gyakorlati szempontból mentes a Wildtípusú műszereket terhelő méréstechnikai, ill. környezeti hibáktól. A meteorológiai adatok alapján végzett számításokról más helyen számolt be a Szerző [4]. Ebben a munkában a második lehetőséggel kapcsolatos munkákról és tervekről van szó. A tervezett kádhálózat mintegy 20—25 állomást foglal majd magában. Ez idő szerint 13 állomáson folyik, ill. indul meg az észlelés (1. ábra és 1. táblázat. Minden állomáson két kád van: a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) javasolta ,,A" típus és a korábbi hazai mérésekben [13] alkalmazott talajba süllyesztett típus (lásd az 1. képet). A két típuson mért adat arányszáma (2. táblázat) ellenőrzésül szolgál és támpontokat ad a jövőbeli fejlesz-