Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Aujeszky László: A felsőbb légrétegek adatainak felhasználása a csapadékprognózisok kidolgozásában

120 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Aujeszky L.: A felsőbb légrétegek adatainak felhasználása / / / / / / V itt. ' m. 'ós' ' X.26. ' x.ri ' m ' XM 3. ábra. A tropopauza magasságának változása 'Budapest felett 1959. okt. 23—29 között (naponta négyszer, hatórás időközökben végzett lég gömbészlelés adataiból) Abb. 3. Veránderlichkeit der Höhe der Tropopause über Budapest zwischen 23—29. Október 1959 (auf Grund von taglich 4, alle 6 Stunden durchgeführten BallonBeobachtungen ) Fig. 3. Changes above Budapest in the height of the tropopause, betiveen the 23rd and the 29th October, 1959 (as determined by balloon observations, four times daily, at six hours intervals) Általános szinoptikai szabály, hogy a futóáramok alatt fekvő területeken, kivált pedig a tőlük e'szakra eső területsávban, a felhő- és csapadékképződés fokozott mértékben szokott végbemenni. Egy futóáram megjelenése, illetőleg felénk közeledése szintén olyan mozzanat, amely a csapadékprognosztikában fontos helyet tölt be. * Sorainknak nem az volt a célja, hogy az olvasót részletkérdésekkel terheljük. Arról kíván4. ábra. Függőleges metszet egy légköri futóáramon keresztül A görbék az egyenlő szélsebesség)! pontokat kötik össze, a számértékek km óra egységekre vonatkoznak. Mint a vízszintes skála mutatja, a jelenség a légkörnek rsak keskeny, sávalakú részére szorítkozik Abb. 4. Lotrechter Schnitt durch eine atmospharische Strömung. Die Kurven verbinden Punkte mit der gleichen Windgeschwindigkeit, die Zahlenuerte sind in km/ Stunde ausgedrückt. Wie aus der uaagrechten Skale ersichtlich, ist die Erscheinung auf einen schmalen Streifen der Lufthülle beschrankt Fig. 4. Verticai seetion through current in the atmosphere. Points of equal width are connected by the curves, uhile numbers denote kmjhour values. As to be seen on the horizontul scale, the phenomenon affects but a narrow, strip-like part of the atmosphere tunk fogalmat adni, hogy a csapadékjelenségek előrejelzésében milyen újabb módszerbeli eszközök állnak rendelkezésünkre. Befejezésül röviden öszszefoglaljuk, hogy mai tudományos eszközeinkkel mennyit lehet megoldani a csapadékprognosztika feladataiból. Másfélnapos időszakra jó százalékos eredménnyel megadható : 1. hogy lesz-e az országban csapadék ; 2. hogy a csapadékoknak milyen fajtájára (csendes eső, záporeső, csendes havazás, hózápor stb.) van kilátás ; 3. hogy fellépésük a 36 órás időszak melyik részében várható (vonuló csapadékoknál az egyes országrészek szerinti megkülönböztetéssel) ; 4. hogy a csapadék egész országrészekre egyenletesen fog-e kiterjedni, vagypedig szétszórt jellegű, és utóbbi esetben a terület nagy vagy kis részén várható-e („több helyen", „néhány helyen" stb.) ; 5. hogy a várt csapadék kiadós, közepes vagy csekély mennyiségű-e (ún. „félkvantitativ" előrejelzés). Ez idő szerint az elméleti meteorológia terén olyan vizsgálatok folynak, amelyek a légkör hidrodinamikai egyenletrendszereinek megoldása alapján a csapadékmennyiség számszerű előrejelzésére törekszenek. Ilyen feladatok elvégzéséhez az elektronikus számítógépek bevezetése nyit utat. Jelenleg úgy a Szovjetunióban, mint Magyarországon is végeznek ilyen célú kutatásokat, amelyek előbbutóbb a gyakorlati prognosztika számára is eredményeket Ígérnek. Verwendung ineteorologiselier Ergebnisse der höheren Luftschichten bei der Ausarbeitung von Niederschlagsprognosen Von L. Aujeszky Kandidat der pliysischen Wissenschaften Die allgemeine Wettervorhersage stützt sich auf die synoptisebe Methode, deren Verwendung durch das reichhaltige Beobaehtungsmaterial ermöglicht wird, das durch wohleingeriehtete nationale und internationale Wetterbeobachtungsnetze geliefert wird. Gemáss der gegenwártig erreichten Entwieklungsstufe, besteht der wesentlichste Teil dieses Beobachtungsmaterials schon aus Angaben, die aus den höheren Luftschichten als Ergebnis der liadiosonden-Aufstiege erhalten werden, welche in (i-stündlichen Zeitabstánden in allén Gebieten Europas bei ziemlich guter territorialen Verteilung stattfinden, undzwar betrágt die Zahl der Aufstiege melirere hunderte im Tage. Das wichtigste Hilfsmittel für eine Darstellung des physikalischen Zustandes der Atmospháre über ein ausgedehntes geographisches Gebiet wird durch das Zeichnen einer Reihe von Karten der barischen Topographie zumindest der Isobarenfláchen 1000, 860, 700, 500, 300 und 200 Mb geboten. In Bezúg auf das spezielle Problem einer Niederschlagsvorhersage besitzen die Topographien der 850, 700 und 500 Millibarén-Fláche eine grundlegende Bedeutung. Zur Anfülirung eines Beispieles für die Darstellung einer typischen Wetterlage durch die Topographien der 850- und 700- Millibarén-Fláche werden auf Abb. 1. und 2. die betreffenden topographischen Karten vom '29. Október 1959, 12 gmt, wiedergegeben. Es konnte festgestellt werden, dass unter den wertvollsten synoptischen Betrachtungen, welche bei der Lösung von Problemen der Niederschlagsvorhersage unter befriedigendem Erfolge liierzulande verwendet wurden, die Folgenden zu vermerken sind. I. Besitzen die Isophysen der 700-Mb Topographie eine zyklonale Krümmung, so ist dies als ein Anzeichen zu deuten, wonach die im betreffenden Gebiete etwa vorhandenen Niederschlagsvorgange eine ernstliche Verschlimmerung erfahren dürften. II. Die gewaltigen