Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Erdélyi Mihály: A Hajdúság vízföldtana

Erdélyi M.: A Hajdúság vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 101 A vastag vörösagyag feletti szelvény fosszilis talajszintjeinek, eolikus üledékeinek és folyóvízi rétegeinek számában és elhelyezésében szabályszerűség nincs. A folyóvízi üledékfelhalmozás időnként szünetelt, a peremek felé haladva mind ritkábban. A Hajdúság magas helyzetű felső-pannóniai rétegösszlete felett nincs meg sem az alföldi „levantei fiókmedencék" aszti üledéke, sem pedig az ópleisztocén durvábbszemű kavicsos összlete, mely Debrecen és a Hortobágy fúrásaiban megtalálható. Csak a pleisztocén második felében, a mély depressziók feltöltése után települt rá a vékony folyóvízi rétegsor, többszöri megszakítással. A felső-pannóniai rétegek dőlési adatai is posztpannóniai kéregmozgásokról tanúskodnak. Felső-pleisztocén-korú kiemelkedéssel került a Hajdúság a Nyírséggel együtt mai magasabb helyzetébe, szűnt meg területükön a folyóvíz uralma. Környezetének vízrendszerét az óholocén süllyedékek teljesen átalakították s jött létre a mai tiszai vízrendszer. A gyakorlati eredmények rövid összefoglalása A Földtani Intézet különböző altalajú területen céltudatosan telepített kutató fúrásainak gyakorlati eredményeit a következőkben összegezem : A macsi fúrás választ adott arra, hogy a Hajdúság aggasztó vízhiányát hogyan javíthatjuk meg, tehetjük pontosabbá a tervezést a felsőpannóniai rétegösszlet szelvényének ismeretében és olcsóbbá a kivitelezést azzal, hogy a meddő vagy hamar pusztuló kutak létesítését elkerülhetjük. A tervezés biztonságát legjobban a felsőpannóniai szelvénynek nagy területre kiterjedő azon hasonlósága szolgálja, amelyet a két kutatófúrás állapított meg. A macsi fúrás alapszelvénye és vízhozama alapján tehát a hajdúsági területen szakítani kell az eddigi gyakorlattal és a vízellátást a pleisztocén és a magasabb felső-pannóniai rétegsor szegény víztartói helyett nagyobb mélységű bővizű felső pannóniai homokrétegekre kell alapozni. A Hajdúságban az eddig szokásos vízadó szintnek felel meg a macsi fúrás 148,5—157,6 m és 160,5— 163,8 m közötti homokja, — 25 m nyugalmi vízszinttel, 19 C° hőmérsékletű vízzel, — 29,5 m üzemi szinten 50 l/p vízkivétellel (fajlagos vízhozam 11 l/m). A vízminta gyors elemzésének eredménye : vas 0,20, keménység 3,8, klorid 9, ammónia 0, nitrát 0, nitrit igen sok. Összes szilárd alkatrész : 458, oxigén fogyasztás : 3,20, szulfát : 0, mangán : 0, kalcium : 22,87, magnézium : 2,62, karbonát keménység : 3,8. A kapcsolt 317,0—321,5 és 355,0—363,3 m közti rétegekből származó víz nyugalmi szintje —11,0 m, a hőmérséklete 30 C°. A vízkivétel —22,0 m-nél 500, 23,0 m-nél 600 l/p volt. Fajlagos vízhozama 48 l/m. A víz részletes vegyelemzését a Földtani Intézet laboratóriumában Rapp Taviásné végezte (1958. aug. 26.) ,,A víz gyengén opálos, kevés szürke üledéket tartalmazó ásványvíz jellegű víz." A kemecsei fúrás feltárta a vastag pleisztocénnel fedett területtípus pannóniai-pleisztocén átmenetének bővizű rétegsorát, áthaladt a felsőpannóniai mocsári fáciesű vízszegény képződményeken és elérte a bővizű felső-pannóniai durva homokrétegeket. A kemecsei fúrás eredményei : 1. A pannóniai-pleisztocén határ üledéksora nemcsak a Hortobágyon, hanem a Nyírség északi és más mélyebb részein is jó és sok vizet ad. Ehhez azonban át kell fúrni a Nyírség 100—150 m mélységig tartó szegény, finomszemű homokrétegeit a bővizű, durvaszemű alsó pleisztocén feltárása céljából. A 157—163 és 166—177 m közötti rétegekből — 5,1 m nyugalmi vízszintű 20 C°-os vizet nyertek.—10,9 m üzemi vízszinten 426 l/p, — 17,7 m-en 820 l/p vízkivétellel. Fajlagos vízhozam : 67 l/m. 2. A Nyírségen a kótaji mellett, újabb jó területet tárt fel a kemecsei fúrás, a jövőbeli nagy fogyasztó, az esetleges konzervipar és esetleg a vasúti fővonal, a mai nagyfogyasztó részére. 3. A felső-pannóniai üledéksor mélyebb (442,0—468, 484,5—503,4 m) rétegei igen bő, magasra szökő, langyos (35 C°) gyógyvizet adtak, melyet már most is az egész vidék használ, sőt a vasúttal Záhonytól Nyíregyházáig szállítják. 2. táblázat [mg/l] Than-féle egyenérték [mg/l] Than-féle egyenérték [%] [%] 595,0 0,6 4,8 5,8 0,5 2,4 0 96,15 0,63 0,89 1,77 0,07 0,49 0 201,8 1259,4 35,3 0 0 7,8 21,03 76,25 2,72 0 0 595,0 0,6 4,8 5,8 0,5 2,4 0 96,15 0,63 0,89 1,77 0,07 0,49 0 201,8 1259,4 35,3 0 0 7,8 21,03 76,25 2,72 0 0 595,0 0,6 4,8 5,8 0,5 2,4 0 96,15 0,63 0,89 1,77 0,07 0,49 0 Szulfát 201,8 1259,4 35,3 0 0 7,8 21,03 76,25 2,72 0 0 595,0 0,6 4,8 5,8 0,5 2,4 0 96,15 0,63 0,89 1,77 0,07 0,49 0 Nitrát . 201,8 1259,4 35,3 0 0 7,8 21,03 76,25 2,72 0 0 Vas 595,0 0,6 4,8 5,8 0,5 2,4 0 96,15 0,63 0,89 1,77 0,07 0,49 0 Nitrit 201,8 1259,4 35,3 0 0 7,8 21,03 76,25 2,72 0 0 595,0 0,6 4,8 5,8 0,5 2,4 0 96,15 0,63 0,89 1,77 0,07 0,49 0 201,8 1259,4 35,3 0 0 7,8 21,03 76,25 2,72 0 0 Mangán 595,0 0,6 4,8 5,8 0,5 2,4 0 96,15 0,63 0,89 1,77 0,07 0,49 0 201,8 1259,4 35,3 0 0 7,8 21,03 76,25 2,72 0 0 100% Összes oldott anyag 2119,4 100% Lugosság : 20,04 Összes keménység : 2,02 Karbonát keménység : 0 Oxigén fogyasztás : 9,2 mg/l Kémhatás fenolftaleinre : lúgos