Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Kertai Ede: Folyami vízerőművek általános elrendezésének új irányai
86 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Kertai E.: Folyami vízerőművek elrendezésé 3BSE WK i EBYSEGES VÍZERÖTELEP MEGOSZTOTT VÍZERÖTELEP GATTESTE EP/TETT VÍZERÖTELEP MEGOSZTOTT VÍZERÖTELEP CSŐ TURBINÁVAL 1. ábra. Folyami vízerőművek általános elrendezésének fő típusai <t>ue. 1. OcmeHbie mutwi oöiifux cxeM pycAoebix r3C Abb. 1. Hauptarten der Allgemeinanordnung von Flusskraftwerken érjenek el. Ezek tárgyalása messzire vezetne, célkitűzésem az, hogy elsősorban azokat az újszerű megoldásokat ismertessem, amelyek az áramlási viszonyok megjavítását jelentik. 21. Egységes vízerőtelep Folyami vízerőművek „klasszikus" elrendezésének legfőbb jellemzője az egységes vízerőtelep, amely épülhet az eredeti folyómederben, illetőleg részben vagy teljesen annak mesterségesen kialakított öblözetében. Kisesésű vízerőműveknek ez utóbbi a leggyakoribb változata. Az általánosan elterjedt öblözetbe épülő, egységes vízerőtelepnek határozott előnyei vannak : az árvizet káros duzzasztás nélkül vezeti le, az erőtelep jégzajlással szemben védett, előnyös az összefüggő géptér a szerelés és a kezelés szempontjából, jó az áttekinthetőség, rövid pálya kell a darunak, 2. ábra. Öblözetbe épült egységes vízerőmű áramlási viszonyai <t>uz. 2. CmpyKmypa nomoKa eodu na pycAoeoü r3C, nocmpoeHHOü e pacmupenHOM pycAe peKU Abb. 2. Strömungsverháltnisse bei einem zusammenhdngenden Buchtenkraftwerk a gerebtisztítógépnek, rövidek a kábel- és egyéb vezetékek. Mutatkoznak azonban igen súlyos hátrányai is. Ezek között megemlítendő a magas beruházási költség. Az öblözet kialakítása növeli a földmunka mennyiségét, parti területeket kell igénybevenni. Hátrányos és sok költséget, sőt üzemzavart is okozhat ennél az elrendezésnél a hordalék lerakódása az öblözet ben. Ezt ugyan csökkenteni lehet azzal, ha a vízerőtelepet a folyókanyar homorú oldalára helyezzük, ebben az esetben azonban a jég és uszadék fog nagyobb gondot okozni. Egyik legnagyobb hátránya az öblözetbe épített egységes vízerőtelepnek az irányeltérések okozta — s mind a duzzasztómű, mind pedig a vízerőtelep szempontjából — kedvezőtlen áramkép, ami keresztáramlásokban, leválásokban és örvényterek kialakulásában mutatkozik meg (2. ábra). Mindezek esésveszteséget okoznak, növekszik a gerebveszteség, a turbinák táplálása egyenlőtlen, sőt lüktető lesz, s ezek együtt a termelhető energiamennyiség lényeges csökkenését eredményezik [2]. Ezek még az olyan egészen modern vízerőműveknél is jelentkeznek, mint a jochensteini és a birsfeldeni vízerőmű. Az 1. képen a víz rááramlását láthatjuk a jochensteini vízerőmű legbelső turbinájára. A mintegy 50°-os szögben történő rááramlás keresztirányú esése szemmel láthatóan igen nagy. A birsfeldeni vízerőműben (Rajna) a felvíz szintjét egyidejűleg a jobb- és a balparton elhelyezett vízmércén is észlelik. Látogatásomkor az öszszes érkező víz a vízerőtelepen folyt át. A rááramlás erősen ferde volt. A vezénylő teremben elhelyezett vízállásmutató a jobbparton 254,33 m. ü. M., a balparton 254,25 m. ü. M. értéket mutatott. Az alvíz szintje 246,08 m. ü. M. volt. A keresztirányú esés tehát 8,17 m vízlépcsőnél 8 cm, azaz 1% volt.
