Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Bözsöny Dénes: A Magyar Hidrológiai Társaság 1958. december 19-i közgyűlésén elhangzott főtitkári beszámoló

84 Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. Bözsöny D.: A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése X. Társadalmi élet A társadalmi élet legnagyobbrészt a budapesti és vidéki ankétok rendezéséből, központi és szakosztályi előadásokból állt. Ezek az összejöveteli formák nem elégítették ki teljes mértékben tagtársainkat és így kez­deményezésükre 1958. őszén létrehoztuk a Vízügyi Klubot. Ennek célja meghatározott időben nemcsak tagtársaink, hanem a vízügyi kérdések iránt érdeklődő szakemberek és azok közvetlen hozzátartozói részére is kötetlen formájú összejövetelek lehetőségének bizto­sítása. XI. Vidéki csoportok munkája Győri csoport A Csoport 1954-ig a Közlekedési és Közlekedés­építéstudományi Egyesülettel közösen dolgozott. 1955. január 21-én önálló csoporttá alakult. 1956­ban az előző évekhez hasonlóan előadási formában fej­tettek ki tevékenységet. 1957-ben a Csoport semmiféle tevékenységet nem fejtett ki. 1958-ban a vezetőség újjáalakult és reméljük, hogy munkájuk fejlődni fog. Miskolci csoport A Csoport 1952-ben alakult. Megalakulásakor a, tagság fele-fele arányban hidrológus, illetve geológus volt. 1954-ig munkájuk elsősorban Borsod megye víz­ellátási problémáinak megoldása köré összpontosult. Igen aktívan működött kezdettől fogva a Zsomboly­kutató Bizottság, amelynek célja ugyancsak a vízkuta­tás és a feltárás volt. Működésük a vízgazdálkodás majdnem minden ágára kiterjed. A Vízellátási Szak­osztály mellett megalakult a Szennyvíz és Limnológiai Szakosztály. Borsod megye vízellátási problémáinak megoldása mellett több munkabizottság, ankét, elő­adás foglalkozott a borsodi, illetve miskolci szennyvíz­kérdésekkel. Szegedi csoport A Csoport 1952. évi megalakulása óta változatlan aktivitással, folyamatosan dolgozik. Működési körét az első években majdnem kizárólag a Tisza csatornázásá­val kapcsolatos kérdések tanulmányozása töltötte ki. A kérdést kilenc munkabizottságban tárgyalták és munkájuk eredményes voltát a Tisza csatornázás kérdé­sében 1953-ban megtartott kétnapos ankét sikere mutatta. Ez évben kialakult a Csoport tevékenységének főbb irányvonala : elsősorban Szeged környékének, valamint a Dél-Alföldnek hidrológiai kérdéseit előadá­sok és tanulmányutak keretében történő feltárása. Pécsi csoport A Csoport 1952-ben alakult. Céljául tűzte ki a fej­lődő ipari város egyre növekvő vízügyi problémáinak tudományos vonalon való feltárását és a megoldáshoz segítség nyújtását. A Baranya megyei távlati vízgaz­dálkodást előkészítő munkabizottság felmérte Baranya megye felszíni vízkészletét. 1957—-58-ban a munkabizottsági formát az előadá­sok, klubestek váltották fel. Előadásaikon kevésbé ismert országos problémák kerültek ismertetésre és igen népszerűek lettek a külföldi tanulmányutakról szóló beszámolók. Egri csoport A Csoport 1957. novemberében az Egri Vízellátási Ankét határozataként jött létre. Munkájukat bizott­ságokban fejtik ki. Széleskörű vizsgálatot végeztek Heves megye ivó­vízellátásával kapcsolatban. Összeállították a vízel­látási tanulmányt, amelyben feldolgozták az ivóvízel­látás jelenlegi állapotát. Javaslatot tettek a vízellátás megjavítására teendő azonnali és távlati intézkedé­sekre. Dolgozatukat a Megyei Tanács rendelkezésére bocsátották, amelynek alapján ezévben a Tanács már intézkedéseket is tett. Irányadó előadásokat tartottak Karácsond község vízellátásának megjavítása érdeké­ben. Az előadók együttesen vizsgálatot végeztek a köz­ségben és javaslatukat a község vezetői előtt ismertet­ték. Ennek alapján ez évben hozzákezdtek a község tel­jes lakosságát ellátó törpevízmű 50 m 3-es vasbeton tárolómedencéjének építéséhez. A Csoport tagjait a füzesabonyi és hevesi járások VB üléseire meghívták, ahol segítséget adtak a vízellátás megjavításához. Szombathelyi csoport Szombathelyi Csoportunk 1958. októberében ala­kult. Az alakuló ülésen Szombathely, illetve Vas megye vízellátási és szennyvízproblémáival foglalkoztak. Mun­kájukat ez irányban kívánják folytatni. * Összefoglalva az elhangzottakat megállapíthatjuk, hogy munkánkban határozott fejlődés volt. A számszerű eredmények megtartása mellett jobban kell törekedni a minőség javítására és a néhol előforduló hiányosságok kiküszöbölésére. Mivel közgyűlést általában kétévenkint tartunk, ezért javasolom, hogy a jövőben a szakosztályok elnö­kei minden központi elnökségi ülés után az első előadó­ülésen tájékoztassák tagjaikat a határozatokról és azo­kat vitassák meg. A vidéki csoportok vezetőit is — leg­alább évente egyszer —- össze kell hívni és a tapasztala­tokat kicserélni. (A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet később közöljük.) „HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Felelős szerkesztő : ÖUős Géza — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Telefon : 113—450 Felelős kiadó : Solt Sándor — Megjelent 950 példányban Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hirlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon: 180—850) és bármely postahivatalnál. Előfizetési díj : félévre 30.— Ft., egész évre 60.— Ft., egyes szám ára : 10.— Ft. Megjelenik kéthavonként. Csekkszámlaszám: egyéni 61,254, közületi 61,066 vagy átutalás a MNB 47. sz. folyószámlájára. 47179 - 689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász-utca 16. — Felelős vezető : Povárny Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents