Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Dobos Alajos–Páter János: A homokszűrő baktériumvisszatartó képességének vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 58 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A homokszűrő baktériumvisszatartó képességének vizsgálata* DOBOS ALAJOS — PÁTER JÁNOS az orvostudományok kandidátusa I. Bevezetés A Mélyépítési Tervező Vállalat megbízta az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékét, hogy végezzen laboratóriumi kísérletet a homokszűrő baktériumvisszatartó képességének meghatározására. A kísérlet úttörő jellege miatt a kísérleti módszerre vonatkozóan tapasztalatok nem álltak rendelkezésünkre. Ezért a tulajdonképpeni kísérleti munka megkezdése előtt szükségessé vált egy rövidebb időtartamú előkísérlet elvégzése. II. A kísérlet célja A kutatási munka alapján meg kellett állapítani : a biológiai hártya kialakulásához szükséges időt, a biológiai hártya átszakítása után a regenerálódáshoz szükséges időt, a szűrő baktériumvisszatartó képességének, vagyis hatásfokának változását. A baktérium visszatartó képességére, vagyis a szűrő hatásfokára jellemző számot nem a szűrt vízben lévő B

l és a szűrőre bocsátott vízben lévő B baktériumok számának hányadosa (Bi/B) adja meg — bár bennünket, az is érdekelt, hogy a szűrt vízben mennyi baktérium maradt vissza —, hanem J jf a hatásfok definíciója értelmében a 1 B VIméretek az előkísérlet során vizsgált szűrőre vonatkoznak. A 2. ábra a vizsgálatainknál alkalmazott szűrőhomok szemösszetételét szemlélteti. A 2-es jelű görbe az előkísérlet, az l-es jelű görbe pedig a tulajdonképpeni kísérlet homokszűrőjének szemeloszlási görbéje. V. A baktériummal népesített víz köríorgá sa A mélytartály térfogatát a körforgásban naponta résztvevő vízmennyiség (kb. 1 m

3) négyszeresére választottuk. Ily módon a víz baktériumtöménysége a kiszűrés következtében lényegesen nem változott. A 4 m

3 térfogatú mélytartály vizét Coli-baktériummal népesítettük be és azokat a vízben naponta többször jól elkevertük. A mélytartályból 0,5 l/sec teljesítményű szivattyúval emeltük fel a vizet a magastartályba. A magastartályt keverőtartálynak neveztük el, szonyszám. Ily módon a szűrő hatásfokát tehát a B—B, 17= 100 képletből számítottuk. III. A víz beoltására használt baktérium A szűrőn átvezetett vizet Escherichia Coli aerogenes törzzsel népesítettük be. Ez a baktérium az emberi szervezetre ártalmatlan és telepei, jellegzetes növekedésüknél fogva, könnyen elkülöníthetők a kísérlet közben fellépett, esetleges szennyjelző baktériumok telepeitől. A baktériummal benépesített víz, az előkísérlet során ml-ként 100—140 000, a későbbi vizsgálatok folyamán pedig mintegy 1 000 000 Coli-baktériumot tartalmazott. IV. Kísérleti berendezés A kísérleti berendezést az 1. kép szemlélteti. Kiegészítésként megemlítjük, hogy a keverőtartály hasznos térfogata 0,13 m

3, a mély tartályé pedig 4,0 m

3 volt. A homokszűrő metszetét az 1. ábra mutatja be, ahol a zárójelben szereplő * A kísérletet az I. sz. Vízépítéstani Tanszéken végeztük. Tanszékvezető : Németh Endre egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. 1. kép. Kísérleti berendezés 1. Keverőtartály ; 2. Vizállásmutató ; 3. Kavics védőréteg ; 4. Szűrőréteg ; 5—6. Támasztóréteg ; 1.7. Vizmintavevő ; 8. Hőmérő ; 9. Szivattyú ; 10. Mélytartály. <t>omo 1. OöopydoeaHue ÖAH ucnbimanuH III. 1. Equipment used for the experiment