Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség és munkássága

Lászlóify W.: A nemzetközi hidrológiai szövetség és munkássága Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 53 Csehszlovákiával és Ausztriával közösek a talajvízproblémáink. 2. A talajvízkészlet becslésé-nek kérdésével szorosan véve csak hat dolgozat foglalkozott — köztük Kessler Huberté a karsztvízkészletek becsléséről —, de ide kell számítani a szivárgási tényezővel, illetőleg a talajvízmozgással, a talajvízháztartással és egyes területek talajvíz-viszonyainak általános jellemzésével foglalkozó további 12 tanulmányt is. Újszerűségével kiemelkedik közülük a hollandus G. Santing és az amerikai J. F. Mann jr. referátuma. Az előbbi hidraulikai modell alapján, az utóbbi légifotogrammetriai úton igyekszik következtetni a kitermelhető vízkészlet nagyságára. A szovjet B. I. Kudelin a vízháztartási mérleg alapján történő készletbecslés alapelveiről ad részletes összefoglalást. Gyakorlati vonatkozásban említésre méltó az amerikai L. Schiff munkája a kutak szűrőanyagának helyes megválasztásáról és a japán T. Ónodéra kísérlete, aki gömbalakú szívófejjel készült próbakutak segítségével igyekszik a vízadó réteg szivárgási tényezőjét meghatározni. Magyar szempontból említésre méltó, hogy a próbaszivattyúzás gyakorlati értékelésével foglalkozó G. Nahrgang fejtegetéseit JJbell Károly 1956-ban Dijonban közölt megállapításaival támasztja alá. 3. Az izotópoknak a talajvízkutatásban való alkalmazásával egyetlen egy szerző foglalkozott. Elméleti alapon bizonyítja, hogy a nyomjelzők alkalmazása semmiképpen sem teheti feleslegessé a regionális feltárást. A szakosztály 1960-ra ismét napirendre tűzte az izotópok alkamazásának tárgyalását. 4. A talajvíz szennyeződése, ill. minőségének megromlása sós tengervízzel való keveredés, ipari szennyvizek, bányavizek vagy olajkutak vize révén, nyolc dolgozatnak volt a tárgya. Különösen előtérben áll ez a kérdés a síksági jellegű tengerparti országokban, Belgiumban és Hollandiában. Az előbbit illetően Tison professzor és fia készített egy-egy dolgozatot, az utóbbiból az állami ivóvízellátási intézet részéről terjesztettek elő két érdekes tanulmányt. 5. A vízmérleg-nek szentelt, az Oceanográfiai és Meteorológiai Szövetséggel közös Symposiumon a hidrológusok a növénytakaró szerepével foglalkoztak. A tanulmányok sorát Szesztay Károly dolgozata nyitja meg a területi párolgásról. Amíg a lengyel St. Bac professzor egyes gazdasági növények vízfogyasztásának nagyságára irányuló kutatásairól számolt be, honfitársa, J. Ostromecky azt az érdekes kérdést vizsgálta, hogy miképpen befolyásolja valamely vidék vízháztartását a mezőgazdasági technika fejlődésével együttjáró többtermelés. Öntözött növények vízfogyasztásával foglalkozott az amerikai H. F. Blaney, a lápterületek vízháztartásával a német Baden és Eggelsmann. A francia M. Hallaire általánosságban taglalta a növényzet hatását a talaj vízkészletére. Mindnyájuk beszámolója élesen rávilágít a lyziméter-mérések jelentőségére, amelyeknek 1959ben külön konferenciát szentel a szövetség. Véleményem szerint ide kellett volna besorolni Ubell Károly dolgozatát is a Duna—tiszaközi homokhát vízháztartásáról, amelyet értékes adatai miatt a párolgásról szóló tanulmányok között, a 3. kötetben közölt le a szerkesztő. C) A felszíni vizek szakosztálya a rendkívüli vizek (kis- és nagyvizek) előrejelzésének kérdését tűzte ugyan napirendjére, de ebbe sokan a tervezésben mértékadó árvízhozam meghatározását is belemagyarázták, és így a beküldött 30 dolgozat igen szerteágazó anyagot ölel fel. Ezúttal is többen foglalkoztak a matematikai statisztika hidrológiai alkalmazásával, — így 3 lengyel hidrológus : K. Debski, J. Lambor és H Kaczmarek, akinek két dolgozata közül az egyik a kisvizekre vonatkozik, — nemkülönben az egységnyi árhullámkép módszerrel. Az utóbbival kapcsolatban említésre méltó a francia J. Rodier beszámolója az eljárás afrikai alkalmazásáról, ahol 6 millió km

2-nyi vízrajzilag nem tanulmányozott területre határozták meg a mértékadó árvízhozamokat, 26, alig 40—50 km

2 kiterjedésű, mintavízgyűjtőben mindössze 3 éven át végzett részletes lefolyási vizsgálatok, ill. a belőlük levezetett egységnyi árhullámképek alapján. A mértékadó árvizeknek észlelési adatok hiányában való meghatározásával foglalkozott a szovjet J. A. Alexejev és az amerikai T. Dalrymple is. Az árhullámok nagyságát és alakját befolyásolo hidrológiai tényezőket tárgyalja további három tanulmány, míg a gyakorlati árvíz előrejelzés köréből veszi tárgyát N. Bachet, akinek átlátszó előrejelző vonalzóit Franciaországban használják, H. Wallner, aki a Felső-Majna árhullámainak csapadékból való előrejelzését mutatja be, és nem utolsó sorban a szovjet G. P. Kalinin, aki a vízhálózatban tárolt vízkészlet változásainak figyelemmel kísérésére alapítja módszerét. A tározógazdálkodás szempontjából fontos a lefolyó víztömegek hosszúidejű előrejelzése. Ezzel a kérdéssel négy szerző foglalkozik. A korrelációszámítást alkalmazza a svájci A. Kálin és az amerikai M. S. Sachs, a lyukkártya-gépek alkalmazására mutat be példát az olasz D. Tonini, míg végül a Nílus vízrendszerébe érkező vizek optimális lebocsátásának rendjét elektronikus számológéppel, próbálgatással oldja meg a szudáni H. A. Morrice. Messze elkalandozott a tárgytól I. V. Popov professzor, aki azokat a módszereket mutatta be, amelyekkel a Szovjetunióban a tározómedencék partjának várható alakulását határozzák meg. A szovjet nomenklatúra szerint ez is előrejelzés, bár a tározómedence várható vízszíningadozása csak egyik, nem is nagyon nyomós, tényezője a folyamatnak. A hidrológiai elemek változékonyságával foglalkozott Aimé Coutagne francia akadémikus és az olasz L. Gherardelli professzor. Rajtuk kívül még két szovjet tanulmányt kell megemlíteni. M. I. Lvovics professzor az egész világra megszerkesztett fajlagos lefolyási térképének új, helyesbített változatát mutatta be, amelyhez — többek között — a magyar „Vízrajzi Adatok" című kiadványt is felhasználta, míg V. L. Sídc Közép-ázsia lefolyási viszonyait világította meg számos új adattal. Ezekhez a földrajzi jellegű dolgozatokhoz csatlako-