Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Szabó Ernő : Balatoni fenéküledékek enzimtevékenységének vizsgálata

Szabó E.: Balatoni fenéküledékek enzimtevékenysége Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 477 talajélet egyik legfontosabb^ megnyilvánulása. A talaj és a fenéküledék ilyen irányú tevékenysége közötti kapcsolat keresése indokolt, mivel mindkét helyen a jelenség a szén biológiai körfolyamatának egyik szakasza : a szervesanyagoknak az átalakulása, akár — aerob, anaerob úton, — moly végső termékeiben vízhez, C0

2-hoz és a hamu-alkotórészek keletkezéséhez vezet. Kísérleteinket az alábbiak szerint állítottuk be : 1. Üledékminta + Balaton-víz 2. Üledékminta + Balaton-víz + glukóz 3. Üledékminta + Balaton-víz + szaharóz A széndioxid-termelés a vizsgálat során az alábbiakban változott meg : Minta C0

2 mg/kg/óra Minta 1. 2. 3. Turzás Hínáras öv fenéküledéke Föveny öv fenéküledéke 36,04 12,7 5,6 209,6 104,5 63,5 174,4 80,9 53,9 Ha tehát a mikroorganizmusok tevékenységét nem gátoljuk, úgy az 1. pontban, vagyis a kezeletlen mintákban azok csak a rendelkezésükre álló szervesanyagokat tudták lebontani. így ezek az értékek a legalacsonyabbak. A glukózzal kezelt minták C0

2 termelése a legnagyobb, mivel ezt jóformán minden heterotrofiás szervezet hasznosítani tudja. Míg a szaharózt előbb el kell bontani, így ennek oxidációja lassúbb. Az elmondottak alapján tehát az enzimtevékenységi és a légzési vizsgálatok között szoros párhuzam van, hiszen a mikroorganizmusok, illetve enzimjeik tevékenysége között biológiai kapcsolat áll fenn. A lebomlási folyamatok sebessége a parti detrituszban gazdag turzásban a legnagyobb A nyíltvízi iszap a ható fizikai és fiziokémiai tényezők folytán a lebomlási folyamatok mértékében nagymértékű azonosságot mutat. Messzemenő következtetések levonása összehasonlító vizsgálatok hiányában még korai lenne : ezért nem kívántunk átfogó képet formálni, hiszen a tavi üledékben lejátszódó lebomlási folyamatoknak az enzimatikus úton végbemenő biokémiai reakciók sorozatainak teljes megismerésétől még távol vagyunk. A kapott eredmények éppen ezért további vizsgálatokat indokolnak meg. IRODALOM 1. Hofmann, ED. und Segerer, A. : 1951. Über das Enzymsystem unserer Kulturböden. I. Saccharase. Biochem. Z. 322, 174—179. 2. Hofmann, ED. und Schmidt, W. : 1953. Über das Enzymsystem unserer Kulturböden. II. Urease. Biochem,. Z. 324, 125—127. 3. Hofmann, ED. und Hoffmann, GG. : 1953. Über das Enzymsvstem unserer Kulturböden. IV. Die -Glucosidase." Biochem. Z. 324, 379—400. 4. Hofmann, ED. und Hoffmann, GG. : 1954. Über das Enzymsystem unserer Kulturböden. V. aund /8-Galaktosidase und /S-Glucosidase. Biochem. Z. 325, 329—332. 5. Hofmann, ED. und Hoffmann, GG. : 1955. Über das Enzymsystem unserer Kulturböden. VI. Amylase. Z. Pflanzenern., Düng., Bodenkunde. 70, 97—104. 6. Hofmann, ED. und Teicher, K. : 1957. Über das Enzymsystem unserer Kulturböden. VII. Proteasen, 2. Z. Pflanzenern., Düng., Bodenkunde. 77, 336—340. 7. Messineva, M. A. : 1940. (Fermentative properties of fresh water muds.) Bull. Soc. Nat. Moscou. 49. (5/6), 193—201. (cit. ap. Vallentyne 1957., 67.) 8. Zobell, C. E. : 1939. Occurence and activity of bacteria in marine sediments. Amer. Ass. Petr. Geol., 416—427. 9. Züllig, H. : 1956. Sedimente als Ausdruck des Zustandes eines Gewassers. Schweiz. Z. Hydrologie, XVIII, 5—143. 10. Vallentyne, J. R. : 1957. The molekular nature of organic matter in lakes and oeeans, with lasser reference to sewage and terrestrial soils. J. Fish. Res. Bd. Canada, 14 (1), 33—82. 11. Whittaker, J. R. and Vallentyne, J. R. : 1957. On the occurence of free sugars in laké sediment extracts. Limnol. Oceanogr. 2, 98—110. Enzyme Activity of Detritus in the Laké of Balaton By E. Szabó The present investigations are aimed at the determination of the biological activity of laké detritus. The sacharaze and /S-glucosiadase activity of somé detritus of the Balaton arc determined in the paper by applying the methods of enzyme chemistry. The results of aeration experiments of the same samples are alsó given. The decomposition ability of the beach drift abounding in detritus was found the greatest from among the samples taken, whereas the detritus under the free water surface show about identity and a decreased biological activity. l'ntersuchung der Enzymtatigkeit der (írundwasserablagerungen im Balaton. I. E. Szabó Unsero Untersuchungen bezweckten oine Aufschliessung der Abbautatigkeit — der biologischen Aktivitát — der Soegrundablagerungen. Es wurden mit den Verfahren der Enzymchemie die Saharas- und /3-glukoidastátigkeit einzelner Seegrundablagerungsproben ormittelt. Ebenso werden auch die Ergebnisse der Boatmungsversuche an denselben Proben beschrieben. Am grössten war die Abbaufáhigkeit der ufernahen detritusreichen Proben wáhrend die Ablagerungen im freien See eine annáhernd gleicliartige, weniger intensive, biologische Tátigkeit zeigten.