Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Berencsi György - Vecsey Zoltán : Adatok a fürdés járványtanához

\ Berencsi Gy.—Vecsey Z.: Adatok a fürdés járványtanához Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 475 Kehr l). und v. d. Ernde : Stádtehyg. 4, 117 (1953). Keith H. M., Weed L. A. and Needham G. M. : Pediatrics 20, 088 (1957). Messerschmidt Th. : Desinf. und Ges. Wesen 47, 140 (1955). Mitscherli E. : Der prakt. Desinf. 45, 258 (1953). Móritz 1). és Illényi A. : Orvosi Hetilap 9, 206 (1939). Pinner M. : Amer. Rev. Tubere. 32, 424 (1935). Pongor F. : Belgyógy. és TBC-Szakesop. Ankétja. Debrecen. 1959. Popp L. : Desinf. und Ges. Wesen 45, 10 /ll (1953). Primavesi K. A. : Arch. Badesvvesens 4, 15 (1951). Reploh H. : Wasser und Boden 5, 280 (1953). Reploh H. : Arch. Badewesens 6, 203 (1953). Schiff J. and Tarshis M. S. : Northwest, Med. 49, 451 (1950). Schmidt P. G. : Die Lungentuberkulose. Thieme. Stuttgart. 1956. Schmidt L. H. Hoffmann R. and Steenlcen W. jr. : Amer. Rev. Tuberc. 75, 169 (1957). Schütz F. : Desinf. und Ges. Wesen 45, 10/11 (1953). Steenken W. jr. and Landau A. : J. Infect. Dis. 58, 247 (1936). Steininger F. : Desinf. und Ges. Wesen 46, 161 (1954). Sulyok I. : Népegészségügy 9, 439 (1939). Szabó I. : Tuberkulózis Kérdései 8, 3 (1955). Tarshis M. S. : Amer. Rev. Tuberc. 78, 921 (1958). Trebeck H. : Arch. Badewesens 6, 9 (1953). Vetró J. : Népegészségügy 30, 669 (1949). Vitéz I. : Egészségtudományi Közi. 7, 2 (1942). W.enkle IV. C., Loomis R. N. and Jarboe J. M. : Amer. Rev. Tuberc. 57, 385 (1948). Wilson G. C. and Morton D. E. : Amer. Rev. Tuberc. 73, .351 (1956). Wolinsky E., Smith M. M. Mitchell R. S. and Steenken W. : Amer. Rev. Tuberc. 75, 180 (1957). Wüstenberg J. und Steuer E. : Arch. Badewesens 5 (1952). Young R. D. : Lancet 23, 750 (1955). .QAHHblE K M3YMEHM10 SIIM^EMMM TIPH KYIlAHbH flb. Bepemu u 3. Beneu B CTATBE ONUCBIBACTCH RURHENNJI OÖLUHX öaHeíí, ruiHweíí H rjiaBHbiM 0öpa30M öacceíinoB c Tenjioii BOflOií, B MACTHOCTII RHRNEHHJI PACCMATPUBAETCM c TOMKH 3PEHHJI Hei<oTopbix anHaeMntí, HMCIOLUHX AKTYAJIBHOCTB u B ceronHHuiHee BpeMfl. B riOApoSHOCTii ii3jiaraioTC5i Te 6ojie3HeTBopHbie (jjaKTopu, K0T0pwe npaKTHMecKH HMÉIOT MC'CTa C TOMKH 3peHHH Me^OBCMeCKOÍÍ ninieHbl B CB513H C n0Jib30BamieM OÖUIHMH SaHHMH. Ha ocHOBaHiiu ripoBefltHHblX HCCJie^OBaHIIH yKa3bIBaCTC5! Ha TO, MTO B flaiIHOM cjiyiae oömHe öaHii MoryT nocjiy>KHTh npiimiHofi nsift pacnpocTpaHeHiia Ty6epKyjie3a, raK KaK c noMombio npoBefleHHH cepuü iiccJieflOBaHHH HHor^a MOJKHO pa3BO«HTb ÖaKTepHH, T. H. MUpKOOaKTepiIH TyÖepKyjie3a H3 BOflbi 6aHH. 3TOT (JjaKT iiMeer (iojibuioro 3Ha

iieHHM ocoSeHHO B oöJiacTii actckoto Tyf)epi<yjie3a. Hejibio cTai'bu HBjmeTCH yjiyquieHiie niiHCHHU óaHeü, MJIM flepHOTb na riOBecTKe AH>t TOIO nanpaBJieHiw, MTO6h 6ami, no KpaüHeíí Mepe H0Boco3flaHHbie, fíbiJiH coBpeMenm.ie c TOHKII 3peHHH nirneHM. JJAH amoao HVÍKHO 6HAO OBI pa3paöomamb eueuetiunecKue Hopjiibi eo ecex omnouieHUHX e nepfíoü otepedu ÖAÍI ucKyccmeeHHbix riAHMceü u öaneü, npuMe.M ocofioe BHHMaHHe Ha/to oöpamaTb Ha iiMeioutnxcH oö"eMoe eodbi. B CBH3h C 3THM noi<a MTO HyM<H0 6biJio 6u yCTaHOBHTb MQKCllMQAbliOe HUCA0 JllOfleH, ynoTpeSjTHioLUHX HCCKyCTBGHHbie COOpyjKCHHH. llpiipOflHbie H HCCKycTBeHHi.ie njiawcH H fíaHH, KOTopwe ceroflHfl cute yflOBjieTBOpnioT rHrHeHHMecKHM TpeöoBanHíiM, nado 3auiuuiamb dpanoHimecKUMU 3aKonaMU, a KynaHbe B ecTeCTBeHHbix BOAOTOKax, HcnpuroAHbix NNN STOÜ uejin, nado 3anpemumb. Beitriige zur Kpidemiologic (les Badens Gy. Berencsi und Z. Vecsey Die Verfasser behandeln die Hygienie der Gemeinschaftsbáder, Strandbáder und besonders der Thermalbáder unter Beachtung einiger auch heute aktueller epidemiologisclier Rücksichten. Eingehend werden jene átiologische Faktorén behandelt, die beim Gebrauch von Gemeinschaftsbádern in sanitárer Hinsicht praktisch in Frage kommen. Auf Grund eigener Untersuchungen wird nachgewiesen, dass gegebenenfalls die Gemeinschaftsbader zur Verbreitung der Tuberkuloso beitragen können. Es wurde námlich nachgewiesen, dass mit Hilfe von Reihenuntersuchungen manchmal auch das Mykobakterium Tuberkulosis aus dem Badewasser hochgezüchtet werden kann, ein Umstand der besonders hinsichtlich der Kindertuberkulose von Bedeutung ist, Der Beit rag bezweckt die Hygiene der Báder zu verbessern bzw. jenes alte Streben aufrecht zuerhalten, dass unsere Bader, wenigstens die Neuanlagen, hygienisch zeitgemiiss seien. In dieser Hinsicht uare es wichtig — vor allém für die künstlichcn Baderauf alle Gesichtspunkte ausgedehnte sanitarc Normen auszuarbeiten, mit besonderer Hinsicht auf die verfügbare Wassermenge. Hierbei müsste zumindest die Anzahl der Besueher dieser künstlichen Anlagen maximiert werden. Unsere natürlichen und bygienisch heute noeh annehmbaren Báder müssen mit drakonischer Strenge geschützt, das Baden in für Mensohen ungeeigneten natürlichen Gewássern hingegen strengstens verboten werden. (Folytatás 470. oldalról) nal átépíthetik, ezáltal a későbbi átalakítás költségeihez képest megtakarításokat érhetünk el. A délutáni előadásokat követő vitában Kassai Lajos az olaj kútfúrásnál alkalmazott vizsgálati módszereket ismertette. Dr. Sebestyén Károly megállapította, hogy a kutakban a pontosan megtervezett, és minden lehetőségot számbavevő termelés geofizikai vizsgálat nélkül nem képzelhető el. Felhívta a figyelmet, hogy a fúrócsövek minőségét a csőgyár a cső falába öntött sugárzó kobalt 60-nal vizsgálja. Az ilyen csövek gammaszelvényezésnél nem használhatók, mert zavarják a mérést. Előre gondoskodni kell tehát a csövek rádióaktivitásának megvizsgálásáról, és rádióaktív tulajdonságú csöveket nem szabad beépíteni az olyan kutakba, amelyekben gamma-szelvényezés sorra kerülhet. Barlay Zoltán és Horváth Róbert a geofizikai vizsgálatok alkalmazási köréről szóltak, megemlítve, hogy helyes volna a későbbiekben minden vízkutató fúráson elektromos szelvényeket készíteni. Venkovits István a vízkészletek kategorizálásának lehetőségéről beszélt. Javasolta, hogy a Szovjetunió példájára nálunk is állapítsanak meg feltártsági fokokat, és bizonyos jelentőségű vízműveket csak megadott feltártsággal ismert rétegre lehessen telepíteni. Halász Béla a kútkiképzés új módszerével, a rétegrepesztéssel foglalkozott. Jurt Ferenc hazai vízkészletünk egyensúlyi helyzetét vázolta, majd áttért a mély kutak kialakításának néhány a termál és gyógyvízszerzés szempontjából fonfos kérdésére. Posch Jenő hangsúlyozta, hogy kifolyóvízű kutaknál esetenként kellene megállapítani azt a minimális vízmennyiséget, amit állandóan ki kell folyatni. A helyes kútkiképzést az állami fúróipar mellett a tanácsi vállalatok és Ktsz.-ek esetében is szigorúan meg kellene követelni. Ezért minden kútra célszerű volna kiterjeszteni a műszeres kútátvételt. Mazalán Pál bejelentette, hogy az országos kútkataszter két éven belül elkészül. Horváth István a kutak alumínium béléscsövezésének gondolatát vetette fel, és javasolta az ilyenirányú kutatások megindítását. Lévárdi Ferenc a bányavizek különleges helyzetével foglalkozott. Leszögezte, hogy a bányavízfakasztás ellenőrzése csak az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség feladata lehet. Dr. Schmidt E. Róbert, zárószavaiban javaslatot terjesztett elő, hogy az ankétet rendező két egyesület novezzen el emlékérmet Zsigmondy Vilmos bányamérnökről és azt ossza ki évenként a legjobb mélyfúró és bidrológus szakemberek között. J. J.