Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
1. szám - Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség és munkássága
Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 48 A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség és munkássága 1 LÁSZIÖFÍV WOLDEMÁR a műszaki tudományok doktora I. A szövetség múltja, jelenlegi szervezete és működése A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (Association Internationale d'Hydrologie) az 1919-ben alakult Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Uniót (Union Géodésique et Géophysique Internationale) alkotó hét tudományos szövetség egyike (1. táblázat) Az Uniónak kezdetben hat szakosztálya volt. A hidrológia művelését nem vette fel munkakörébe. De már az 1922. évi első közgyűlésen rámutattak néhányan, köztük a svéd hidrometeorológiai intézet akkori igazgatója Axel Wallén, hogy a geofizikai jelenségek vizsgálatát ki kellene terjeszteni a légkör és az óceánok vizein kívül a szárazföld vizeire is : a folyókra, tavakra, jégárakra és a felszín alatti vizekre, és javasolták egy hetedik, hidrológiai, szakosztály alakítását. Az új szakosztály, — akkori nevén Section de l'Hydrologie Scientifique — az Unió 1924. évi madridi közgyűlésén meg is alakult, és hosszabb időn át mint ilyen működött, mígnem 1930-ban valamenynyi szakosztállyal együtt, az Association, Szövetség, nevet vette fel. Szinte meglepő ez a Magyar Hidrológiai Társaságéval azonos fejlődés. A mi egyesületünk is szakosztályként, a Magyarhoni Földtani Társulat keretében kezdte el működését 1917-ben, és nálunk is a különféle természettudományok művelői fognak össze benne, hiszen társaságunknak csak utólag kialakult másodlagos feladata, hogy a vízimérnöki tudományoknak is otthont nyújtson. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetségnek nincsenek, és nem is lehetnek külön tagjai. Tagként csak a Geodéziai és a Geofizikai Unióhoz lehet csatlakozni, — és csakis egyes államoknak, illetőleg a tudományos életüket képviselő akadémiáknak. Ha viszont valamely állam csatlakozott az Unióhoz, mind a hét tagszövetség munkájába bekapcsolódhat : elküldheti képviselőjét a választmányukba. A hét tagszövetség szoros összetartozása jut kifejezésre abban is, hogy közgyűlésnek nevezett kongresszusaikat 3 évenként együttesen tartják, nyilván azért, hogy a különféle földtudományok művelői között minél szorosabb együttműködésre nyíljon lehetőség. Az ilyen jellegű együttműködésnek legszebb példája a Nemzet közi Geofizikai Év megrendezése, de idesorolandó pl. a grönlandi Nemzetközi Glaciológiai Expedíció is. Az egyes tagszövetségeknek természetesen nincs külön tagdíja sem. Az Unió bevételeiből részesülnek munkásságuk arányában. Az Uniót magát a csatlakozott országok — ez idő szerint 55 — támogatása tartja fenn (Magyarország pl. évi 100 angol fontot fizet). Tudományos kiadvá1 A Magyar Hidrológiai Társaság 1958. december 4-i központi előadó-ülésén elhangzott előadás. nyaik céljaira az egyes szövetségek az UNESCO 2tól is kapnak — közvetlenül — segítséget. Tájékoztatásul megemlítem, hogy a Hidrológiai Szövetség egy évre eső költségvetési kerete 10 000 dollár, amelynek 40%-át az Unió és 16%-át az UNESCO fedezi, 40%-a pedig a szövetségi kiadványok eladásából származó bevétel. A kiadásokban viszont csaknem 80%-kal szerepelnek a kiadványok és 10% körüli a Szövetség hozzájárulása a kongresszusi résztvevők, kiküldetési költségeihez, amely minden országnak lehetővé teszi, hogy legalább egy képviselője külön megterhelés nélkül vehessen részt a munkában. Minden él nélkül, de meg kell említenem az ismertetett szervezeti forma sajnálatos hátrányaitis. Mivel az Unió nevében a benne képviselt hét különféle tudományszak közül csak kettő szerepel, ezek — akaratlanul — előnyben részesülnek a többiek előtt. Mert bizonyos, hogy mindenkor nehéz lesz olyan pénzügyminisztert találni, aki az Unió közgyűlésére a tagszövetségek számának megfelelően legalább 7 (de a későbbi megokolás szerint inkább 14) szakembernek biztosítja a kiküldetése költségeit — és hogy olyan szakok művelői, amelyek nem is szerepelnek az Unió nevében, kétségtelenül nehezebben fognak kijutni, mint a geodéták és geofizikusok. 1924-ben történt megalakulása óta a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség szervezete sokat fejlődött, módosult. Ezidőszerint a három év időtartamára választott elnökből és 3 alelnökből, továbbá a főtitkárból álló elnökség áll az élén, amely a tag-országok egy-egy megbízottjával együtt a választmányt alkotja. A Szövetség tudományos munkásságát illető kérdésekben ez dönt. A Szövetség munkásságát négy szakosztályban (Commissions) s fejti ki és ezen kívül szükség szerint ideiglenes jellegű bizottságokat (Comités) alakít egyes kérdések tanulmányozására (jelenleg öt ilyen van). Mindegyik szakosztálynak és bizottságnak önálló tisztikara van (2. táblázat). Az Unió tudományos életének legfőbb megnyilvánulásai a 3 évenként megrendezett közgyűlések, ill. a • tagszövetségeknek ezek keretében tartott nemzetközi kongresszusai. Ujabban szokásba jött, hogy részben a kongresszusokkal egyidejűleg, részben közéjük iktatva, egy-egy több tagszövetséget érintő kérdés összefoglaló megvilágítására ún. symposiumot rendeznek. Ilyen volt az 1956.éviDarcy-SymposiumDijonban, 5vagy a jégáraknak szentelt 1958. évi symposium Chamonix2 United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization = az Egyesült Nemzetek nevelésügyi tudományos és kulturális szervezete. 3 A Commission-t tudatosan fordítom szakosztálynak. Működési módjának ez a magyar kifejezés felel meg legjobban. 4 Időpontjuk és helyük szerint a következők : I. Róma 1922 ; II. Madrid 1924 ; III. Prága 1927 ; IV. Stockholm 1930 ; V. Lissabon 1933 ; VI. Edinbourg 1936 ; VII. Washington 1937 ; VIII. Osló 1948 ; IX. Bruxelles 1951 ; X. Róma 1954 ; XI. Toronto 1957. 5 Lásd übell Károly beszámolóját az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények I. kötetének 1—2. számában.
