Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Bidló Gábor: Adatok a talajvíz összetételének kialakulásához
Bidló G.: Adatok a talajvíz kémiai összetételéhez Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 461 közelében elhelyezett fúrásból is vettem vízmintát és megelemeztem. Talajvíz [mg/l] Oldat [mg/l] SiO„ 28,8 18,4 117,4 39,0 AI.O, Fc.O, Ca() } 28,8 18,4 117,4 34,0 58,4 2,2 MgO 42.3 34,0 58,4 2,2 A vizsgálat eredményeiből látszik az, hogy a talajvízben lényegesen nagyobb mennyiségben találjuk meg a kalciumot és magnéziumot, mint a kőzet oldatában. A fúrás telepítése sajnos úgy történt, hogy a bánya mellett elfolyó Damásdpatak vize beszivároghatott a fúrólyukba. A vízgyűjtő területén elég nagy mennyiségű lajtamészkő is található és így a sok kalcium érthető. Megvizsgáltam még a visegrádi mátyáshegyi kőbánya kőzetét is. A kőzet összetétele [%] A kőzetből kioldódott • melegen [%] Az oldat összetétele melegen [mg/l] SiO 58,86 0,620 155 AI.O, 20,36 1 0,005 1,25 Fe„0, 6,40 ( CaO 6,17 — — MgO 2,10 0,052 13,13 Na.O 3,74 0,474 118,6 K 0 0,52 0,173 43,3 összesen 98,15 1,324 Végkövetkeztetések Az ismertetett vizsgálati eredmények csak első részei annak a tervszerű vizsgálatsorozatnak, amely adatokat kíván adni a vízkutatással foglalkozó mérnököknek, hidrogeológusoknak, vegyészeknek és a talajtannal foglalkozóknak, előtervezőknek. Már ebből az első lépésből is bizonyos következtetések vonhatók le. A jelenlegi vizsgálatoknak pozitív eredménye az, hogy ha a talajvíz szilikátokkal érintkezik, mindig old kovasavat is, amely a talajvíz vizsgálatánál igen jól kimutatható. A talajvízben található nátrium- és káliumionok a földpátok, ill. földpátpótlók bomlásakor szabadulnak fel. Figyelembe kell venni természetesen azt is, hogy egyes esetekben a tengervízből lerakódott sórétegek is érintkezhetnek a talajvízzel és ilyenkor jelentős mennyiségű konyhasó oldódhatik ki. A kísérleteknek egy másik, negatív eredménye az, hogy a talajvízben fellépő vasat és mangánt az oldatokban nagyon kis mennyiségben lehetett csak kimutatni. Azokon a helyeken, ahol a talajvízben nagyobb mennyiségben található a vas és a mangán, valamint az alumínium, azt mutatják, hogy a talaj nagy mennyiségben tartalmaz savas anyagokat. Későbbi vizsgálataink kimutatták, hogy az alumínium és vas a szilikátos kötésből leginkább a 3 és ennél kisebb pH-nál kezdenek oldódni. Az eddigi kísérletek alapján már levonható az a következtetés is, hogy az ásványi kincsek felkutatásában is nélkülözhetetlen a felszín alatti vizek vizsgálata, valamint az is, hogy a felszín közeli vízbeszerzéseknél különös gondot kell fordítani a vízgyűjtő területen lévő talaj ásványi vázrészeire és szerves anyag tartalmára. IRODALOM 1. Bidló G. : Néhány Bükk-hegységi terrarossa röntgen vizsgálata. Földt. Közi. 84 (1954) 350. 2. Mehmel M. : Ab- und Umbau am Biotit. Chemie der Erde. 11. (1938) p. 3. Stefanovits P. : Az agyagos rész vizsgálata jellemző talajtípusokban. Agrokémia és Talajtan. 8 (1959) 37. 4. Vendl A. : A hatvani cukorgyár talajának vázrészei. Földt. Közi. 44 (1914) 407. ^AHHblE K C<POPMJ1EHMIO XMMMMECKOrO COCTABA FPyHTOBblX BO/1 r. EUÖAO ABTOpOM HCCJieflOBajiaCb paCTBOpíICMOCTb B BOflC fljiHiÍHoro nojieBoro mnaTa, rpaHHTa, aM(})H6ojia H TypMajiima, Hatiőojiee nacro BCTPEMAROINNXCH B rpynTC. H:)yMajicH Bonpoc KOJumecTBa pacTBopcmiH MaTepnajia B 300 Mr /lecTUJiJiHpoBaHHott Boae H3 5 rp nwjiu MIIHCpajia B 300 MR flecrajiJinpoBaHHoii BOfle 113 5 rp nbiJiH MHHepajia Ha xojioae H B TeruiOTe. flajiee HCCJie .noBa .nacb PACTBOPAEMOCTB 6a3ajrbTa H AH«e3HTa B BOfle. Pe3yjibTarbi HccjieflOBaHiiii conocTaBJiHJincb c C0CTaB0M rpyHTOBblX BOfl, B3HTI,IX C MeCTOpO>KfleHHÍI lICCJlCflyeMblX MHHCpajioB. NPOILMUIBTPOBAHHBIÍÍ pacTBop c 6a3ajibTa BI.inapnBajicn, 0CTaT0i< BbinapHBaHiiH HccjicAOBajicn no mctoav JleBye—Scherrer. Bi>uio ycTaHOBjieHO, MTO B ocTaTKe BbinapiiBaHim 06pa30Bajicn i<ajibuiiT. Über die Enlsfehung der eheinisehen Zusammensclzung des Grundwassers G. Bidló Von den im Boden háufigst vorkommenden Mineralion untersuchte Verfasser die Auflösbarkeit von Kalifeklspat, Granat, Amphibol und Turmalin im Wasser. Er untersuchte wieviel Material in 300 ml destilliertem Wasser aus 5 g Mineralienpulver in kaltem und warmen Zustand aufgelöst werden, ferner die Lösbarkeit im Wasser von Basalt und Andesit. Seine Erhebungen verglich er mit der Zusammensetzung des Grundwassers an der Fundstátte der untersuchten Gesteine. Die vom Basalt gefilterte Lösung dichtete er ein und untersuchte das Residuum der Eindunstung mit dem Verfahren von Debye-Scherrer wobei er feststellte, dass im Resi duum Calcit entstand.
