Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
1. szám - V. Nagy Imre: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei
46 Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. Nagy I.: A tározók parteróziójának újabb vizsgálati eredményei nak változásával maga is folytonosan változik. A rézsű szemszerkezeti összetétele nem lehet állandó, hanem a hullámzás folyamán az időben változik és minden egyes hullámverés után különböző összetételűvé válik. Ez függ a keletkezett hullámok magasságától, időtartamától és a hullámzás lecsillapításának jellegétől. A tározók esetében egy meghatározott vizsgálat alapján a rézsűből nyert szemszerkezeti összetétel még nem alkalmas arra, hogy a jelenségről teljes képet nyerjünk. A szélhullámzás említett jellemzőitől függően a rézsű alakja igen különböző lehet. Ismeretes, hogy a kismagasságú hullámok nem képesek elmosni a nagymagasságú, nagy hatásmélységig lehatoló hullámok által kialakított rézsüt, hanem ellenkezőleg a magukkal hozott anyagot ezen a rézsün lerakják. A rézsű felületén finom szemcséjű anyagokból képzett homokhullámok jelennek meg. A parti rézsű a hullámzás lecsillapodásának jellegétől függően állandóan átrendeződik. Meg kell jegyezni, hogy amikor a dinamikus egyensúlyi profilról beszélünk, tekintetbe kell venni, hogy ez a profil nem egy szigorúan meghatározott görbét jelent, még ugyanazon objektum esetében sem. Helyesen megfogalmazva csak a dinamikus egyensúlyi profil valamilyen adott állapotáról vagy legjobb esetben valamilyen közepes profil formáról lehet szó, amely a part érettségének adott állapotában, adott hordalék és hullámjellemzők esetében a tározó bizonyos partszakaszára vonatkozóan jellemzőként kezelhető. Következtetések 1. A tározók partjainak átalakulása a litoszfériai és hidroszfériai tényezők kölcsönhatásának eredményeképpen megy végbe. A partátalakulás fejlődésének iránya és időben történő lefolyása a meghatározó tényezők hatásának időtartama és jellege szerint alakul. 2. A partok átalakulása a fenék és a part vízalatti és vízfelszín feletti szakaszainak egységes változásaként szemlélendő. A partátalakulás lényege egy olyan rézsüforma kialakulás, amely mellett a dinamikus egyensúlyi profil minden pontjában végbemegy a hullámenergia teljes átalakulása. 3. A partelmosás gyakorlatilag a vízszíningadozások határain belül megy végbe. Amennyiben az átalakulás az abbi'áziós típus szerint megy végbe, úgy a partelmosódás sebessége az üzemelés első éveiben maximális és utána fokozatosan csökken. Kisebb vízszíningadozások esetén a parti rézsű egy folyamatos, lapos-homorú alakot vesz fel, amelynek maximális görbülete a vízszín környezetében helyezkedik el. Jelentősebb vízszíningadozások esetében általában lépcsőzetes alakú parti rézsű alakul ki, amelynek jellegét a különböző vízszintek tartóssága fogja meghatározni. 4. A partvonal alaprajzbeli helyzete állandóan változik. A kiugró élek elmosódnak és más helyeken jelennek meg. Általában az alaprajzilag tört vagy görbe vonalú partvonal az átalakulás folyamán a kiegyenesedés felé tart. 5. Különböző magasságú hullámok ugyanazon szemszerkezeti összetétel esetén különböző parti rézsüt alakítanak ki. A nagyobb esések ki r sebb méretű hullámoknak felelnek meg. A vízalatti rézsű a hullámverés alatt állandóan változtatja alakját és különböző nyugvó helyzetet foglal el a hullámzás irányától, intenzitásától, időtartamától és a lecsillapodás jellegétől függően. 6. A vízalatti rézsű formája a partot alkotó rétegek szemszerkezeti összetételétől függ. Általánosságban, minél nagyobbak a szemcsék méretei, a rézsű annál meredekebbé válik. 7. A parti lejtő fejlődésének jellege függ az eredeti rézsű hajlásszögétől. Amennyiben ez a hajlásszög nagyobb az adott körülmények között létrejöhető viszonylag állékony rézsűhajlásnál, úgy az átalakulás az eróziós típus szerint megy végbe. Fordított esetben a fejlődés az akkumulatív típus szerint alakul. 8. A parti rézsün elhelyezkedő szemcse állékonysági viszonyainak legáltalánosabb formában elvégzett egyensúlyi vizsgálata azt mutatta, hogy a kapott összefüggések megoldásánál jelentős akadályokkal találkozunk. (Még a síkfeladat határai között is !) Az említett összefüggésekben szereplő tényezők meghatározása csak gyakorlati mérések eredményei alapján lehetséges. Hozzáteendő, hogy ismeretlenek a fenéksebességek eloszlásának törvényei, valamint a hordalékszemcsék nagyság és fajsúly szerinti eloszlásának törvényszerűségei az adott rézsű mentén. * A jelen ismertetésben közölt — megfigyelésekből és bizonyos következtetésekből származó — tények kétségkívül alkalmasnak tekintendők arra, hogy azok alapján kijelöljük a parterózió további tudományos vizsgálatánál érvényesítendő legfontosabb elveket. Nem kétséges, hogy ezeknél a vizsgálatoknál elsősorban a természetbeni megfigyelések eredményére kell támaszkodnunk. Ugyanakkor egyes részletkérdések tekintetében a laboratóriumi vizsgálatok segítségével szintén feleletet kaphatunk. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet továbbra is egyik jelentős feladatának tekinti a parterózió kérdésének tudományos vizsgálatát azzal a céllal, hogy segítséget és útmutatást tudjon adni a tervezőmérnöki és kivitelezői gyakorlat részére. IRODALOM 1. Bezuglij A. M. : Pererabotka beregov ozera im. Lenina i perszpektivi pererabotki beregov Kaliovszkovo vodohraniliscsa. Nauesnie zapiszki Kievszkovo un-ta. t. 12. v. 4. 1953. 2. Bindeman N. N. : Prognoz padpora gruntovih vod po beregam vodohraniliscs. Goszenergoizdat. 1947. M—L. 3. Vladimirov A. T. : Nyekatorie dannie poszkoroszti predelnovo beregovovo peremescsenyija galki. Tr. i-ta. Okean. A. N. Sz. Sz. Sz. R. t. VI. 1951. 4. Oerszevanov N. M. : Osznovi dinamiki gruntovoj masszi. Gossztrojizdat. 1933. 5. Qugnjajev A. É. : Laboratornie isszledovanyij'a vzaimogyejsztvia voln frontalnovo napravlenyija sz peszesanimi atkoszami. Tr. In-ta Okean. AN. Sz. Sz. Sz. R. t. 10. 1954.
