Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Dobos Alajos - Szolnoky Csaba : Átmeneti műtárgyak laboratóriumi vizsgálata

446 Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. Dobos A.—Szolnoky Cs.: Átmeneti műtárgyak vizsgálata I -46,5 cm 18,5 cm Utófenék 16. ábra. A modell-mütárgyon történő átfolyás összvesztesége az egyes utófenék kialakításoknál 0ue. 10. CyMMapubie nomepu eodocnycua <tepe3 ModeAbnoe coopyjiceHue npu omöeAbHbix eapuanmax pucöepMbi Abb. 16. Gesamtverlust des Abflusses am Bauwerkmodell bei verschiedenen Durchbildungen des Abschlussbodens hajlások felé haladva, fokozatosan csökkentlek. Jellemző a görbére, hogy a küszöbhöz és az 1 : 1 rézsűhajláshoz tartozó veszteségértékek közel azonosak, majd a görbék meredekebbé válnak. Az inflexió után azonban az 1:2 és 1:3 rézsűhajláshoz már xijra közel azonos veszteségek tartoznak. Ezeknek az adatoknak a birtokában a süllyesztett utófenék építésére vonatkozóan a következőket javasoljuk : 1. A küszöbös és az 1 : / hajlású rézsűs utófenéknél a nagymértékű leválások miatt a veszteségek is ennek megfelelően viszonylag nagymértékűek. Ezeket az utófenék-típusokat ezért építésre nem javasoljuk. 2. Az 1 : 2 hajlású rézsű felső élénél a leválás kismértékű, az 1 : 3 hajlású utófenék rézsűjénél pedig egyáltalán nem tapasztalható. Ennek megfelelően a veszteségek kicsinyek. Kismintakísérleti adatainkra támaszkodva, elsősorban az 1:3, vagy az ehhez közeli hajlású rézsűs utófenékfajták építését tartjuk megfelelőnek. Összefoglalás A befolyási oldal vizsgálatát — az áramlási veszteségek gazdaságos minimumra csökkentése érdekében — az átmeneti szakaszra, az aknára és a cső kezdeti szakaszára kell kiterjeszteni. A csatornában érkező víz felgyorsítása az örvényterek, illetve az áramlási veszteségek csökkentése csak fokozatos szelvényszűkítéssel érhető el. Erre a célra a csatorna tengelyével 45°-os szöget bezáró a csőfaltól kiinduló függőleges szárnyfal megfelelő. A cső fenékszintjét — áramlástani szempontok miatt — célszerű a csatorna vagy akna fenékszintjével azonos magasságban elhelyezni. A kifolyási oldal kiképzésével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy általában nem az energiatörésre, hanem a fokozatos sebességcsökkentésre kell törekedni. Az energiatörő-fal további alkalmazását nem javasoljuk, mert az tekintélyes veszteséget okoz és nem csökkenti, hanem inkább növeli a víz sebességét, illetve a kimosás veszélyét. A 35 cm széles függőleges oldalfalú csatornában vízszintes utófenékkel végzett mérések azt mutatják, hogy a közel egyenletes sebességű szelvény távolsága elsősorban a cső átmérőjétől és magassági elhelyezésétől függ. A cső végére épített diffuzor alkalmazása igen előnyösnek mondható, mert csökkenti a lendület- és a kilépés helyén keletkező Borda-féle veszteséget, valamint a közel egyenletes sebességű szelvénynek a cső végétől mért távolságát. Nyomócsövek esetén, ha a diffuzor alkalmazása egymagában nem lenne elegendő, süllyesztett utófenék és diffuzor együttes alkalmazása javasolható. A küszöbös és 1:1 hajlású rézsűs utófenéknél nagymértékű leválásokat és aránylag nagy veszteségeket észleltünk Ezért ezek építését nem javasoljuk. Az utófenék megoldások közül az 1. 2,5^1:3 hajlású rézsűs utófenék alkalmazását áramlástani szempontból megfelelőnek, illetve jónak tartjuk. A rézsű lábának a cső végétől mért optimális távolságaként (1,5~2)D értéket javasolunk. A cső fenékszintjét ebben az esetben is a süllyesztett utófenék szintjére kívánatos elhelyezni. Minthogy az átmeneti műtárgyak hidraulikai kérdései meglehetősen bonyolultak, kutatásainkat természetesen mind elméleti, mind kismintakísérleti úton tovább folytatjuk. A tanulmányban közölt eredményeinkre, mint kiindulási adatokra építjük fel további kutatómunkánkat és tanulmányainkat. Tekintettel a kutatási téma fontos népgazdasági jelentőségére és a szakirodalom hiányosságaira, szükségesnek tartottuk, hogy a műtárgyak tervezésével és üzemeltetésével foglalkozók részére alapadatokat bocsássunk rendelkezésre. * Befejezésül köszönetet mondunk Salamin Pál egyetemi docensnek és Simonfai László főmérnöknek a vizsgálatok során, valamint a tanulmány készítése közben nyújtott értékes támogatásukért. Ezen kívül köszönettel tartozunk a tanszék, laboratórium és műhely valamennyi dolgozójának a vizsgálatok során végzett odaadó munkájukért. IRODALOM [] | Pattantyús Á. Géza: Gyakorlati áramlástan. Tankönyvkiadó, 1951. Budapest. (107. és 125. old.) J1AEOPATOPHOE HCCJIE^OBAHHE nEPEXOflHbix COOPY>KEHHH A. JJofíom H </. COAHOKU AuropaMH npoBOflujiiicb MOflejiHpoBaHHH coopyweHMH OpOCHTCJIbHblX H OCYLUHTCJIbHblX CHCTeM B rllflpaBjTHiecKoií jiaöopaTopiiH Ka(J)eflpbi rn«poTexHHKH h Mejinopamiii nojiiiTexHimecKoro MHCTHTYTa. B cTaTbe H3JiaraK)TC5i pe3yjibTaTbi HCCJieflOBaHUH no BXO«HI>IM H BbIXOflHbIM OTBepCTHHM P0pH30HTaJIbHbIX TpyÖ. flpHBOflHTCfl rHflpaBJiHMecKHe xapaKTepHCTHKii nponycua BOftbi Mepe3 coopy>KenHe, npmmHbi notepn aHeprHH H