Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Dobos Alajos - Szolnoky Csaba : Átmeneti műtárgyak laboratóriumi vizsgálata

Dobos A.—Szolnoky Cs.: Átmeneti műtárgyak vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1959. 6. sz. 437 Metszet 4. kép. Folyásirányra merőleges szárnyfalak trapézszelvényű csatornában, a befolyási oldal vizsgálatánál <t>omo 4. Kpbua, pacnonootceHHue nepneHőüKy.nipno k Hanpaenemim meienun e KanaAe mpanequopflAbHOzo cenenuH npu uctAedoeanuu exodnoü iacmu Bild 4. Zur Fliessrichtung senkrechte Flügelwande in trapezjörmigem Kanál bei Untersuchung der Einlaufseite Az eredmények értékelése I. A befolyási oldal vizsgálata A befolyás oldali műtárgyrész (átmeneti szakasz és akna) feladata, hogy a csatornában érkező vizet minél kisebb nyomásveszteség mellett — tehát folyamatos felgyorsítással, légbeszívás nélkül — vezesse a csőbe. Az erre vonatkozó áramkép-megfigyeléseket részben a függőleges oldalfalú, részben pedig a trapézszelvényű kísérleti csatornában végeztük. A vizsgált műtárgyakat és azok adatait a 3. ábrán tüntettük fel. A zárójelben közölt adatokat, mint már említettük, csak ellenőrzési célra használtuk. A 3a—c ábrán a csatorna és a műtárgy közötti átmeneti szakasz, a függőleges oldalfalú csatorna miatt hiányzott, ezért az áramlási viszonyokat a homlokfal előtti térben, a feltételezett műtárgyban (aknában) vizsgáltuk (3. kép). Ezek tanulmányozása és értékelése után tértünk csak át a bonyolultabb, a trapézszelvényű csatorna és műtárgy közötti átmenet hatását is figyelembe vevő változatok megfigyelésére. Ebben a kérdéscsoportban 5 . kép. A folyásirányhoz képest 45°-os hajlású szárnyfalak a befolyási oldalon 0omo 5. KPBIAA, PACNOAOMCENHBIE nod YZAOM 45° K HOnpasAenuio menenun y exodnoü tacmu Bild 5. Zur Fliessrichtung unter 45° geneigte Flügelwande an der Einlaufseite Felülnézet 4. ábra. A befolyás hidraulikai jellemzői 0uz. 4. rudpaeAmecKue xapaKmepucmuKU exoda Abb. 4. Hydraulische Kennwerte des Einlaufs eddig csak a 3d—e ábrán látható változatokkal foglalkoztunk (4. és 5. kép). A cső kezdeti szakasza áramlástani szempontból is szervesen kapcsolódik a befolyási oldalon lévő aknához, ezért azt is vizsgálat alá kell venni. A belépési veszteség meghatározása céljából, a cső fenékvonalában 2 cm-ként piezométercsöveket helyeztünk el. A befolyási oldal vizsgálata tehát az átmeneti szakasz, a műtárgy és a cső kezdeti szakaszának együttes megfigyelését jelenti. Ezt kell szem előtt tartanunk, ha a műtárgyak befolyási viszonyait — az áramlási veszteségek gazdaságos minimumra való csökkentése érdekében — kívánjuk tanulmányozni. A hidraulikai szemlélet alapján a várható áramkép közelítőleg kísérlet nélkül is megrajzolható (4. ábra). Tudjuk, hogy a vízszálak nem követik a műtárgyak oldalfalait, tehát örvény terekkel, szabad örvényekkel, vízszálak összesűrűsödésével stb. kell számolnunk. A 6. képen a pamutszálak 6. kép. A befolyási oldal áramképének oldalnézete. A függőleges rudakra erősített pamutszálak a csatorna függőleges szimmetriasíkjában kialakuló áramvonalakat rajzolják ki 0omo 6. Bud cöoKy AUHUÜ nomoKa Ha exodHoü nacmu. LUepcmHHbiMU eoAomKaMU, npuKpenAennbiMU na eepmuKüAbHbie neAKU, ebnepHueawmcü AUHUU nomona oöpa3ywufueca e eepmuKaAbnoü nAOCKOcmu cuMMempuu nanaAa Bild 6. Seitenansicht des Strömungsbildes an der Einfluss-seite. Die Baumwollfaden an den lotrechten Stangen bilden die Stromlinien in der lotrechten Symmetrieebene des Kanals nach