Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
6. szám - Papp Ferenc : A víz előfordulása és a geológiai adottságok
Papp F.: A víz előfordulása és a geológiai adottságok Hidrológiai Közlöny 1959. G. sz. 413 függés kimutatásával foglalkozunk. A~ földtani és kőzettani viszonyok ismerete alapján a legtöbb esetben a kémiai tulajdonságok is megmagyarázhatók. A víz gyakorlati szempontból egyik legfontosabb kémiai jellemzője : a keménysége. 1° (német) keménységet okoz 1 liter vízben oldott 7,15 mg Ca, illetve 4,3 mg Mg ion. Eruptív kőzetekből, kristályos palákból, főleg kvarcitokból álló homokkövekből, kavics- és homok rétegek közül lágy víz fakad; mészkő-, dolomit-, márga- és lösz-rétegekből viszont kemény vizek erednek. Nemcsak a felszín alatti vizekre jellemző ez, hanem ezek az összefüggések a felszíni vizekkel kapcsolatban is fennállnak. így a Duna vize keményebb (9—11°), mint a Tiszáé (5—8°). A hazai vízfolyások közül a legkeményebbek a Dunántúli Középhegységbeliek, mert azok a Középhegység karbonátos kőzetein haladnak, így a Séd (20—25°), Cuhapatak (14°), Gaja (22— 25°). Hasonló a helyzet a Biikk-hegységbeliek esetében : Garadna (12—14°), Szalajka-patak (11— 14°), Kistohonya-patak (18—21°), Jósva-patak (15—18°). Lágyak a Börzsöny-hegység andezit-, andezitbreccsia rétegein keresztül haladók: Kemence-patak felső és középső szakaszán (3—7°), alsó szakaszán lajtamészkő és lösz karbonátos kőzetekről lemosódó-oldott karbonátok miatt keményebb (12—15°). Tavak helyén, ahol a vízgyűjtő területen karbonátos kőzetek találhatók a víz kemény, pl. a Balaton : 14.5°. Az Erdélyi Szt. Annató vizéé egészen lágy, mert ott andezit-, andezitbreccia található (3—6°). A jó ivóvíz keménysége 25 német fok alatt van és a szilárd maradék literenként nem haladja meg az 1 g-t. Ilyen ivásra jóvíz tehát többnyire kevésbé oldódó kőzetek között foglal helyet eruptív-, kristályos pala- és homokkő-, kavics- és homok területeken. Befolyásolhatja a víz összetételét a kőzetek eredete, települése és a csapadék eloszlása. így Horusitzky F. rámutatott arra, hogy a Pusztavám—Oroszláni medencében fakadó rendkívül lágy vizek (1—5°) a szénhidrogén képződésével állnak kapcsolatban. Meredek lejtőkön a viz igen gyorsan mozog és így kevés ideje marad a kőzetek oldására. Kessler H. előadásából kitűnt, hogy Albániában mészkő- és dolomit területen igen lágy-, ill. középkemény (10°) víz fordul elő. Ez valószínűleg a túlbő csapadékra vezethető vissza (kb. évi 2000 mm). Tehát olyan tömeg víz hatol be a nyílt karsztba, hogy ott mint híg oldat, az aránylag rövid szakaszon a rendelkezésre álló viszonylag kicsi időtartam alatt nem old fel sókat. 9.4.1. Ásványvíz természetes folyamatok révén jön létre. A közönséges vizektől vagy fizikai sajátságai (legalább 25 C°), rádium emanáció (RaEm legalább 1000 g-ént 1 mm curie), szabad szénsav (CO ?) 1000 mg/l, vagy kémiai tulajdonságai különböztetik meg. Ásványvíz literenként 1000 mg hasznos, ill. gyógyító alkatrészt tartalmaz. Fizikai tulajdonságait a geológiai adottságok szabják meg. A különféle gázok is a kőzetekből erednek, ill. geológiai folyamatok révén jöttek létre. Megkülönböztethetünk szerves eredetűeket : a különféle szénhidrogéneket, amelyek élőszervezetek bomlásából keletkeznek. Ilyen pl. a CHi, C 2H 6N. A nitrogén származhat levegőből is. Néhol a szénsav és a különféle kénes gázok is szerves eredetűek. A szervetlen gázok elsősorban vulkáni utóműködésre jönnek létre. A rádium emanáció vizsgálatakor Krnsch kimutatta, hogy a kőzetek és így a vízben oldott Ca növekedésével nő az emanáció. Az is megállapítható, hogy eruptív és kristályos pala kőzetekből eredő vizek emanáció tartalma nagyobb, mint az üledékes kőzetekből eredőké. Általában a mállott-bomlott kőzetek radioaktívabbak, mint a friss kőzetek. A törések növelik a rádiumemanáció tartalmat, mert a gázok a törési síkok mentén könnyebben nyomúlhatnak fel. 9.4.2. Gyógyvíz az az ásványvíz, mely fizikai, illetve vegyi adottságai alapján nemcsak üdít, hanem gyógyít is. Gyógyvizet lehet mesterségesen is előállítani, a lényeges, hogy természetes anyagokat, tehát ásványokat, ill. kőzeteket használjanak fel. Ilyen nálunk Párádon a kórházat ellátó fürdővíz vagy Erdőbényén a vasas gyógyvíz, ezek az ottani érces (főleg piritet tartalmazó) kőzetek : andezit, dácit bomlott törmelékének csapadék révén való kilúgozásából származnak. 10. A földi víz eredetét többféle elmélet magyarázza. Egyesek szerint az ősatmoszféra lehűlése alkalmával csapódott le, más nézet felfogása az, hogy vulkáni tevékenység hozta létre. Szádeczky K. E. szerint a víz az általános elemvándorlás alkalmával keletkezett, ez igen valószínű, ez a primér víz, vagy ősi-juvenilis víz. A juvenilis víz vagy a kőzetekbe zárva maradt vissza és idők folyamán (tehát az őskortól napjainkig) a Föld belsejében bekövetkezett változások folytán szabadult ki (dehidratizációs folyamatok). Gautier kísérleteiből ismeretes, hogy légüres térben hevítve kőzeteket, azokból víz szabadúl fel. így 1 kg gránit 7g, 1 kg lherzolit (bazalthoz hasonló) 17 g vizet ad le. A vulkáni kitörések alkalmávak is szabadulhat fel ilyen víz, ennek egy része azonban felszínről leszivárgott csapadékvíz. A kőzetekből kiizadt víz profundus víz néven ismert. A tengerből a víz a Föld ókorától kezdve a légkörbe, onnan nagy része ismét a tengerekbe, kissebb része a szárazföldre hull, ahonnan egy része a Föld belsejébe a kőzetek hézagaiba szivárog be. Forrásokon át a felszínre kerülve folytatja körforgását. * Az előbbiekben kifejtett összefoglalás azt a szoros okozati összefüggést törekedett részletezni, ami a víz előfordúlása, fizikai, kémiai tulajdonságai és a geológiai, földrajzi adottságok között fennáll. Ez a cikk különösen a kőzetek és egyes esetekben az ásványok vizre irányuló nagy hatását igyekezett igazolni. A vízre vonatkozó közismert jelenségekről új hidrogeológiai szemlélet kíván lenni, hogy elsősorban a mérnökök és'vegyészek megállapításaikat és számításaikat tudatosabban, biztosabban végezhessék. BOflA B nOPOüAX /Jp. 0. Tlann H3yqafl BOFLY B noponax, MM naxoflHM TecHbie CBJI3H Me>K«y Bofloií H reojiorHHecKHM H reorpacjiimecKHM nojiojKemieM.
