Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

6. szám - Papp Ferenc : A víz előfordulása és a geológiai adottságok

Papp F.: A víz előfordulása és a geológiai adottságok Hidrológiai Közlöny 1959. G. sz. 409 kőzetek közül néhol a vegyi üledékek, kivételesen mások is beszáradás következtében előállt repedéseket rejtenek magukba. A kristályos palákban a repedések, hasadékok ritkák. A legtöbb helyen a kőzetek eredeti repedései, hasadékai zárulnak a kristályos palákat létrehozó nyomás hatására. Az átalakulást követően is jöhetnek létre a kristályos palákban erek, hasadékok és ezeket részben vagy teljes szelvényben kitöltheti a víz. A legtöbb helyen a repedéseket és a hasadékokat a földkéregmozgások utólag hozzák létre. A repedéseket, hasadékokat a víz vagy teljes szelvényben tölti ki, vagy részben. A repedésekben a tapadás, a hajszálcsövesség törvényei érvényesülnek, ezek befolyásolják a víz mozgását. A hasadékokban a víz : a gravitáció, az esetleg fellépő nyomás hatására mozog. Üreg lehet köbdeciméteres és sok ezer köbméteres. Az üreg vagy a kőzet megszilárdulásával egyidejűleg jött létre, vagy utólag. Az eruptív kőzetek közül a kiömlésiek között találni üregeket (pl. Nagybörzsöny, Rózsabánya). Ezek vagy mozgások hatására álltak elő, vagy a lávaömlés hömpölygő előrehaladásakor maradtak meg. Ezek azonban ritkák és csak kivételesen vesznek fel vizet. Az összeálló üledékes kőzetekben a kőzettéválással egyidejűleg üregek kivételesen jönnek létre. Kristályos palákban üregek nem találhatók. Még ha esetleg az eredeti kőzetben lettek volna is, a dinamometamorfozis folytán azok zárultak. Üreg a legtöbb helyen a kőzettéválást követően, utólag jön létre. A kéregmozgások a rétegek összefüggését megzavarják. A karsztosodó kőzetekben az ilyen helyeken a víz a törmelék segítségével kiváj ja az üregeket . Minden összeálló kőzetben jöhet létre üreg, de a tömött mészkövekben sok ezer m

3 nagyságúak. Az üregek a víz tárolása szempontjából igen jelentősek. Különösen a mészkövekben, dolomitokban előforduló karsztvíz jelentkezhet nagy bőséggel. A víz rétegek mentén, azok között is előfordulhat. Itt vagy azonos kőzetek között foglal helyet, a réteg-lapok között, vagy két egymástól eltérő kőzet réteghatárán. A lényeges az, hogy a rétegek felülete nem sima, tükörszerű, hanem érdes, egyenetlen, s mint azt a 2. ábra jelzi, ezek az egyenetlenségek, mint támasztók, tartók szerepelnek, amelyek között a víz vagy teljesen kitölti a teret, vagy csak részben. A víz mozgását a rétegek dőlése (az ,,esés"), a rétegek felületének érdessége, a vízutánpótlódásnak a módja befolyásolja. Az eruptív kőzetek padjait főleg a kvarc, néhol a földpát választhatja szét és ezek között helyezkedik el a víz. A padok között kaolinos réteg települhet közbe, ami a víz tárolását megnehezíti. Az összeálló törmelékes, üledékes kőzetek egyes rétegei között az ellenállóbb ásványok, a legtöbb helyen kvarc az elkülönítő, a rétegeket egymástól távol tartó elegyrész. A kristályos palák esetében a víz a palás, lemezes felületek közé szüremkedik be. <Pm. 2. PacnpocmpaHenue eodbi cpedu cjioee A laza üledékekben a víz a likacsok közé hatol be. Ezek a hézagok vagy térfogatállandók, azaz víz odajöttekor nem változtatják méreteiket, vagy ahol a hézagokat agyagásványok is határolják, ezek duzzadása miatt, a víz egy része kiszorul, illetve a likacsok a száradáskor újra vizet vesznek fel. A felraktározott víz mennyisége a hézagok méreteitől függ. Minél nagyobbak az egyes hézagok. annál több víz gyűlhet össze a kérdéses laza üledékben. A legjobb a kavics. A víz a hézagokat vagy teljesen kitölti, vagy egy részét. Ez utóbbi esetben a víz vagy a hézag egy részét tölti ki, vagy a hézag falát kibéleli. 4. A víz előfordulása szempontjából a víztarló réteg települése is számít. Mind az összeálló, mind pedig a laza kőzetek elhelyezkedhetnek vízszintes, dőlt, esetleg gyűrt településben. A rétegek kiterjedése függ a felszín alakulatától és a kőzeteket létrehozó folyamatoktól. Ha a felszín eredetileg is messze kiterjedésben egyenletes, nem állja útját sem a lávaömlésnek (így jönnek létre a vulkáni takarók), sem a tengernek, tavak vízének, ezek üledéke is messze szétterülhet. Ahol a felszín egyenetlen — akár a kéregmozgások, akár az erózió következtében — ott a rétegek kiterjedése korlátolt, szeszélyes. Az utólagos mozgások vagy vetők alakjában, vagy gyűrődések révén a vízszintes- és dőlt rétegeket egyaránt megzavarták és a hatás a víz raktározódása szempontjából vagy előnyös, vagy éppen ellenkezőleg, kedvezőtlen. A vetők helyén breccsák keletkezhetnek, ezekben több víz gyűlhet össze, mint ugyanazon kőzet ép változatában. Rátolódások, pikkelyeződés esetében a függőleges elmozdulások helyett vízszintes, közel vízszintes elmozdulás következik be és hasadékok támadnak (Schmidt E. R. szerint főleg az ÉNy— DK irányúak ilyenek) vagy összesajtolódnak a kőzetek és úgy az eredeti hézagok, repedések, hasadékok is zárulnak. Hazánkban az ÉK—DNy-iak sok helyen ilyenek. A gyűrődések a víz felraktározódására a legtöbb helyen kedvezőtlenek, mert a hézagokat zárják. Akadnak azonban esetek, ahol a gyűrődés következtében felszín felé eső rétegek szétpattannak és az így keletkezett repedésekben jelentékeny mennyiségű víz gyűlhet össze. A dőlt rétegek igen elterjedtek. Ezeknél megfigyelendő a lejtés (esés) iránya és a dőlési szöge. A víz elhelyezkedése, mozgása szempontjából ezek