Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos : A mélységi vizek feltárásával kapcsolatos munkák a Szovjetunióban

402 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 1958,-i közgyűlési jegyzőkönyv giai Társaságra. Össze kell állítani a kiadandó könyvek listáját és támogatást kell kérni az OVF-től és az MTESz-től. Tudjuk, hogy a nyomdakapacitás és a papírmennyiség korlátozott, mégis lehetetlen dolog, hogy értékes ankétok anyaga, ne kerüljön széles körben közlésre. Erre fedezetet kell biztosítani és lehetővé kell tenni, hogy legalább brosúrák formájában kerüljenek kiadásra. Kívánok a Közlekedés- és Közlekedésépítéstudományi Egyesület nevében és a VIZITEBV dolgozói nevében további jó munkát. Elnök : Köszönjük György István hozzászólását. Szabó Pál Zoltán jelentkezett szólásra. Szabó Pál Zoltán : Szíveskedjenek megengedni, hogy a vidék egy-két fontosabb problémájával foglalkozzam. A Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja 1952-ben alakult. Első ténykedéseink főképpen munkabizottságok keretében zajlottak le. Ezek olyan méretűvé nőttek, hogy volt idő, amikor 14 munkabizottság dolgozott. amelyek munkáját a tanácsok is jól tudták hasznosítani. Helyes-e a munkabizottsági módszer ? Szerintem igen ! Ezt a jövőben is folytatni kell. Bizonyos kiszélesítésre azonban szükség van, hogy munkánk eredményesebb legyen. Arra gondoltunk, hogy kialakítunk egy olyan munkabizottságot, amelyben a péesi Földrajzi, Földtani stb. társulatok együtt dolgoznak azzal a céllal, hogy tisztázzuk a víz szerepét ebben a járásban. Ez rendkívül nagy horderejű lenne ezen a vidéken. Emellett igen komoly más munkabizottságok életre keltésére is volna mód. A harkányi munkabizottság szép múltra tekint vissza. Pécs lakosságának a fürdő kérdése nagy probléma. A városnak nincs megfelelő fürdője. Mindezek a tervek valóra válhatnak, ha a szakemberek összefognak. Elnök : Köszönjük Szabó Pál Zoltán szavait. Szólásra következik Dévény István. Dévény István : A Szegedi Csoport vezetősége nevében köszönöm a főtitkári beszámoló szavait. Elsősorban arra szeretnék rámutatni, hogy az a munkabizottság, amely a thermálvizeknek hűtéssel való kihasználásával foglalkozott, nem tartozott teljes egészében a Hidrológiai Társasághoz. Egyéb egyesületekre is vonatkozott. A munka eredményeképpen a tanácsülésen is foglalkoztak ezzel a kérdéssel és utasítást adtak az illetékeseknek az intézkedések megtételére. Ez is mutatja, a MTESz keretében működő tudományos egyesületeknek a gyakorlati élettel való szoros összefüggését és hasznát. Ami a jövő munkálkodásunkat • illeti, a csoport továbbra is ennek az elgondolásnak a keretében óhajt működni, amit a beszámoló is jelzett. Király Lajos : (Miskolc). Mélyen Tisztelt Ünnepi Közgyűlés ! Ügy érzem, hogy a nagyszerű főtitkári beszámoló után minden szó, amit itt elmondhatok csak . ünneprontó lehet. Az a méltányolás, amellyel a Borsodi Csoport munkájáról szólt, bár mindnyájunknak, akik, itt e csoportot képviseljük jól esett, ugyanakkor rádöbbentett arra is, hogy tőlünk Sbkkal többet is lehetett volna várni. Mire is alapozzam e komolyan átgondolt kijelentésemet ? Az, hogy nálunk olyan lelkes emberek, mint Csoport Dezső, a Szennyvíz Szakosztályunk elnöke, Gerhard Kálmán titkárunk, Borbély Sándor tagtársunk, aki ugyan nem vállalt semmi tisztséget, de minden munkából alaposan kivette a részét és a Zsombolykutató Szakosztályunk számos tagja, minden szabadidejét a társadalmi munkában tölti, már magában véve is sokat mond. Ita azonban arra gondolok, hogy milyen nagytámogatásban részesül a munkánk Vezse Sándor vízügyi igazgató részéről, valamint a B. Sz. T., L. K. M., a megyei tanács, a Vízművek és a fürdők, amelyek tagságukkal és ennek alapján az irányító tevékenységükkel ösztönöznek minket, már látjuk, hogy nem lehetünk megelégedve a munkánkkal. És hogyha arra gondolunk, hogv mennyi megoldatlan probléma vár még népünk jobb boldogulása érdekében sürgősen megoldásra, beláthatjuk, hogy még sokkal többet kellett volna tennünk. Bennünket borsodiakat egy olyan szellem irányít, amely látja a ránkbízott terület csodálatos adottságait, de megmutatja azt is, hogy mindezt hogyan hasznosíthatjuk népünk javára. Ez a mindenki iránt érzett szeretet az, amely minket elégedetlenné tesz a magunk munkájával szemben és mindig új és új tevékenységre ösztönöz. Sokan talán lebecsülik a leglelkesebben kutató zsombolyos szakosztályunk eredményeit, mert nem találtunk a Bükkben sok-sok km hosszú barlangot. Mi tudjuk, hogy a vízszolgáltató hegységünk belső felépítésének minden egyes újabb feltárt szakasza döntő lehet a nép vízellátása szempontjából. Szennyvíz Szakosztályunk hatalmas, áldozatos munkával tárja fel a felszíni vizek elszennyeződésének okát és mértékét, valamint a népünket ebből érő hatalmas károkat. Rámutat azonban arra is, hogy hogyan küzdhetjük le a bajokat. Felajánlotta szolgálatait az összes ipari üzemeknek, hogy együttes munkával segítsék elő a bajok megoldását. Ezzel kapcsolatban feltétlenül szükségesnek tartjuk azt is, hogy a mi bázisunkat képező északi folyóink szennyeződése tekintetében — szükség esetén azonnal — tárgyalhassunk északi baráti szomszédainkkal és együtt kereshessük az okszerű megoldást. Mindezek következtében szükségesnek tartjuk azt, hogy 1959-ben országos szennyvízankétot tartsunk, amelyre feltétlenül meg kell hívni a szomszédos államok illetékes szakembereit is. Hasonló nemzetközi jelentősége van az erózió elleni küzdelemnek, amelyét a Borsodi Csoport eddig is teljesen határozottsággal folytatott és a jövőben is folytatni kíván. Mi tudjuk, hogy az erózió okozatainak, a feltöltődéseknek következtében szükséges a folyók, patakok, medrek kotrása, tisztántartása, mert enélkül a völgyek elmocsarasodnának és árvizek is keletkeznének. Tudjuk, hogy helyesen járunk el, ha az okokat szűntetjük meg elsősorban. Mindezen munkánkat a jövőben még fokozni szeretnénk. Azt óhajtjuk, hogy a megismert bajokat és azok kiküszöbölésének módját ne csak egy szűk tudományos csoport ismerje meg. hanem ezeket feltárjuk az illetékes szervek előtt és a munkákat minden irányban kiszélesítsük. Mindezen munkánkban nem kívánunk egyedül haladni. Szükségesnek látjuk, hogy a Párt, a Kormányzat, a társadalmi és tudományos szervek együtt munkálkodó készségét is megnyerjük jó munkánkkal. Fontosnak tartjuk elsősorbart is azt, hogy a vidéki csoportok és a MHT központja között egy állandó és szerves ki ipcsolatot építsünk ki. Sok sikert kívánok az ünnepi közgyűlés további munkájához. Elnök : Megköszönöm Király Lajos kartársunk meleg szavait és bejelentem, hogv az OVF részéről Ziegler Károly kartárs kíván hozzászólni. Ziegler Károly : Amikor az OVF nevében az ünnepi közgyűlést szeretettel köszöntöm, engedjék meg, hogy annak a szándéknak adjak kifejezést, hogy azt a jó kapcsolatot, ami az elmúlt években a Hidrológiai Társasággal létrejött, továbbra is fenn akarjuk tartani és az együttműködést még szorosabbá tenni. Kérem a Hidrológiai Társaság tagjait és vezetőségét, hogy abban a munkában, amelyet az OVF a vízügyek terén végez, mint társadalmi szerv, nyújtson segítséget a jövőben is. A főtitkári, beszámolóval kapcsolatban röviden egy javaslatot szeretnék tenni. Azt tapasztaltam, hogy a Hidrológiai Társaság intenzíven megtartott klubestek, rendezvények, vidéki ankétok alkalmával egy-egy tudományos kérdéssel foglalkozik. Ezek az ankétok többek között vidéken is konkrét kérdéseket oldanak meg. Véleményem szerint a Társaság nagy része kevésbé ismeri a vízgazdálkodás gyakorlati, a mindennapi élettel kapcsolatos részét. Mi, az OVF dolgozói, a vízügyi igazgatóságok dolgozói, mindannyian a vízgazdálkodás gyakorlati életét ismerjük. A gyakorlati élet megismerése a Hidrológiai Társaság tagjai körében is előbbre vinné az együttműködést. Éppen ezért javasolom, hogy a Hidrológiai Társaság vezetősége a jövő évben szervezzen olyan vidéki tanulmányi kirándulásokat, ahol a Társaság tagjai közvetlenül a gyakorlatban látnák a vízügyi igazgatóságok működését.