Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos : A mélységi vizek feltárásával kapcsolatos munkák a Szovjetunióban

\ Bélteky L.: Mélységbeli vizek feltárása a Szovjetunióban Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 397 2. Sodronyos spiráJszűrő perforált csőre tekercselt rozsdamentes, kör, vagy trapéz keresztmetszetű sodronnyal. 3. Pálca vázas szűrő spirálsodronnyal. 4. Sűrű pálcás szűrő sodronybevonat nélkül. Ezt főleg Litvániában használják. 5. Kavicskosaras szűrő. 6. Porozus betonszűrő kisebb mélységű kutaknál nem agresszív víz esetében. 7. Műanyaggal kevert kavicsos masszából hevítéssel és préseléssel készített porózus szűrő, mely agresszív víznél is használható. 8. Műanyagcsövekből készített réselt szűrő. A réz szitaszövetet megkísérelték üveggyapotból. továbbá kapron és nylon szálakból készített szitával helyettesíteni. Az utóbbiak a gyakorlatban nem váltak be, mert a nedvesség hatására az elemi szálak kb. 15%-kal megnyúlnak s a perforációk felett keletkező horpadások rövid idő alatt eltömődnek homokkal. A korrózió elleni védekezés során kipróbálták a nyugatnémet konstrukciókat is, melyek műanyagból, porcelánból, vagy fából készültek. Aprószemű homokréteg esetén a beömlési felületet a szűrő köriilkavicsolásával törekednek csökkenteni. A kavicsolt szűrőt szélesebb körben alkalmazzák, mint nálunk. Kísérleteznek ezenkívül szűrő nélküli kutakkal is. Ezek természetesen csak állandóan túlfolyó kutaknál és csak ott válnak be, ahol a víztartó réteg fedője a kiüregelés után nem omlik be. A vízbeáramlás növelése céljából ugyanis minél nagyobb üreget kell kialakítani a víztartó rétegben. A különböző szűrőszerkezeteket, típusokat kísérleti telepeken, kutakba beépítve próbálják ki. A kísérleteket olyan területeken végzik, ahol a víz vastartalma és keménysége igen nagy. Egy-egy kísérleti telepen 8—10 féle szűrővel kísérleteznek s vannak olyan telepek, ahol már 10 éve végeznek megfigyeléseket és gyűjtenek tapasztalatokat, amelyeket azután feldolgozva publikálnak. A kísérleti kutakból bizonyos idő múlva, illetve amikor a vízhozamcsökkenés már nagyobb mérvű lesz. a szűrőt kiépítik, hogy megállapítsák a csökkenés okát és megvizsgálják bizonyos használati idő után a különböző szűrőszerkezetek állapotát. így sikerült megállapítani, hogy ugyanazon hidrogeológiai viszonyok között azonos szűrőszerkezetek állapota a víz kémiai összetételétől, továbbá attól függ. hogy milyen nagy teljesítménnyel üzemeltették a kutakat. A kút élettartama tehát a vízbeáramlási sebesség nagyságának is függvénye. Azt is tapasztalták, hogy ugyanazon szűrőkonstrukció azonos teljesítmény, de más-más hidrogeológiai viszonyok között különböző ideig üzemeltethető. Az eddigi vizsgálatok és a szerzett tapasztalatok szerint a műanyagból készült réselt szűrőknek van nagy jövőjük, mert az eddigi tapasztalatok igen biztatók. Hátrányos tulajdonságuk, hogy törékenyek, amelyen a műanyag-, illetve a vegyiparnak kell segítenie. A szűrők eltömődésével kapcsolatban azokat az igen érdekes és tanulságos vizsgálatokat is ismertették, amelynek során kétséget kizáróan meg lehetett állapítani, hogy az eltömődés nemcsak a szűrőben, hanem a szűrőn kívül, a víztartó rétegben is képződhetik. A sztálingrádi erőmű építésével kapcsolatban egyes helyeken, ahol már régebb idő óta üzemelő ártézi kutak voltak, 70—80 m mélységig el kellett a földet távolítani. Ezt a különleges lehetőséget felhasználták arra, hogy a kutak szűrőjét a környező talajjal együtt kiemeljék s arról különböző síkban metszeteket készítsenek. A metszeteken jól lehet látni, hogy a szűrőn kívül, körben 20—30 cm mélységig a homok vörös színű kötőanyaggal össze volt cementelődve. A vizsgálatról szóló tanulmány összeállítása most van folyamatban s rövidesen megjelenik valamelyik szakfolyóiratban. A statikus és dinamikus vízszint és a vízhozam, valamint a depressziósgörbe megállapításával kapcsolatos elméleti kérdéseket Babuskin elvtárs ismertette, majd bemutatta a laboratóriumban azokat a modellkísérleteket, amelyekkel az elméleti úton nyert eredményeket kísérletekkel igazolják. Külön ismertetést "adtak a tisztítószivattyúzásnál használatos szivattyú és kompresszor típusokról. vízszintmérőkről, vízmintavevőkről, továbbá a túlfolyó és mélytükrű ártézi kútfejekről és a kutak üzemeltetési módjáról. Vízkészlet megállapítás A vízkészletezési munkát a kiaknázható készletek megállapítása céljából végzik. Kiaknázható — szerintük — az együttes, a statikus és dinamikus vízkészletnek az a része, amelyet műszakilag helyes foglaló,' művekkel nyernek anélkül, hogy a kitermelés feltételei és a víz minősége a termelés folyamán károsan megváltoznának. A vízkészletet éppen úgy kategorizálják, mint a többi ásvány vagyont. A megkutatottság és tanulmányozottság mérve szerint A

u A.,, B, Ci és C

2 kategóriát különböztetnek meg. Az A

: és A

2 kategóriába közvetlenül a területen végzett kutatófúrások, próbaszivattyúzások és termelési adatok alapján mennyiségi és minőségi szempontból teljesen megállapított és tanulmányozott vízkészletek tartoznak. Nagyobb vízműveket ezekre a magasabb kategóriákra jellemző készlet-megállapítás alapján szabad tervezni. A B kategóriánál a vízkészletnek csak a konkrét célra való felhasználás szempontjából szükséges tanulmányozottságát követelik meg. Az alacsonyabb, C

; és C

2 kategóriájú készletek még további hidrogeológiai kutatást igényelnek, ezért ilyen vízkészletre nagyobb víztermelőtelepet nem építenek. A Szovjetunióban nagyobb települések, vagy létesítmények tervezését megelőzi a vízellátásra szóbajöhető vízkészlet megállapítása és kategorizálása. A vonatkozó javaslatot a kutatómunka zárójelentésében foglaltak alapján az Osszszövetségi Ásványvagyon Bizottság vizsgálja felül és hagyja jóvá. Ennek a bizottságnak a döntése nélkül a Beruházási Bank a létesítmény további