Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
5. szám - Vitális György : Adatok az Upponyi-hegység vízföldtanához
Vitális Gy.: Upponyi hegység vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 377 fisz. völgye/zárási l.sz. vő/gye/zárási TÓrozásral, sz e' v^ \ sielvé nU nem Tarozásra alkalmasnak látszik Az eddigi adatok alapjan Uppony alkalmas még részletesen feltárandó tarozásra alkalmas ÉÉNy ' ^T i 300-imA.f & S 7f "fj^x??^ J"í Tarozasra alkalmas I > v -v v v H '•• V ~—~ • Fé/igkris/á/yos mészkő Mészkő-agyagpala ossz let Mészkő-homokká össz/et Agyagpa/o-homokko össz/et Nekezseny DDK 2j.fr 300 •200 •100 L 0 5. völgyszak asz JELMAGYARÁZAT: 4. völgy sz. 3. völgyszakasz 2. völgyszakasz 1. völgy szakasz Merték: 500 i i i WOOm | ,'y : •-;••:• | Artériüleúék.patakhordalék. Hotocén-p/eisztocin | Jj-V_i | Harmadidőszaki és középső triász képződmények Konglomerátum, homokkő. Felső kréta ÍW J Diabáz, diabáztufa _ i Kjj z • • frjisz [' ; i; i 1 < 1 Világosszürke meszko i I-Z-^ZÍR ^ Vasas-mangános aggagpa/a | •-; | Agyagpala-homokkő össztet Mészkő-homokkő össztet m-H^j Mészkő-oggogpa/a össz/et I " m »i i n Té/igkristá/yos mészkő I 2. ábra. Az upponyi tározó vázlatos vízföldtani hossz-szelvénye ®ue. 2. CxeMammecKuü ludpoeeoAoemecKuü npodoAbHbiü npocpüAb ynnonbCKoeo eodoxpanuAuuia Fig. 2. Sehematic hydrogeological profilé of tlie storage reservoir at Uppony A völgyfenéket borító 2,50—4,00 m vastag patakhordalék, illetve ártéri üledék és a völgyoldalakat borító 1 —2 m vastag lejtőtörmelék a VITUKI fúrások adatai alapján vízáteresztő. A kisebb oldalvölgyek torkolatánál képződő kisebb törmelékkúpok ugyancsak vízáteresztők. A felszínre bukkanó tömöttszövetfí mészkőben szemmel látható nagyobb repedések, amelyeken. a víz elszökhet, nem észlelhetők. A mészkőbe települő vékonyabb és vastagabb, többnyire finomszemű homokkőrétegek a völgyszakaszt gyakorlatilag vízzáróvá teszik. A harmadik völgyszakasz a mészkő — agyagpala összlet uralkodóan mészkőből álló déli részén alakult ki. A lejtőtörmelék alól kiálló mészkőszirtek erősen gyűrtek, a kőzetben nagyobb repedések nincsenek. A szirtek tövében a patak közvetlenül a mészkövön folyik, szemmel látható elszivárgás a tömött szövetű kőzetben nem észlelhető. A völgyszakasz területén helyenként kisebb agyagpala sávok bukkannak felszínre, a terület erős fedettsége ezek térképezését erősen megnehezíti. • A kemény mészkőszirtek között kialakult felsőszakasz jellegű völgy talpszélessége átlagosan 60 m (5. ábra). A harmadik völgyszakasz agyagpala közbetelepüléseket tartalmazó tömöttszövetű mészköve az eddigi adatok alapján elszivárgás tekintetében — a vízáteresztő fedőrétegek ellenére — vízföldtani szempontból kedvező felépítésű. A negyedik völgyszakasz a mészkő — agyagpala rétegösszlet agyagpalából álló középső részére esik. Az agyagpala jelenlétére — a felszínre bukkanó és a kutatóaknákkal feltárt agyagpalán kívül a hirtelen, átlagosan 150 m-re kiszélesedő völgyalakulatból is következtethetünk (6. ábra). A negyedik völgyszakasz bal oldalát a nyugati oldalvölgyekből lehúzódó, 3—4 m vastagságú törmelékkúp borítja. A törmelékkúp jó feltárásban a harmadik és a negyedik völgyszakasz határán látható. Aprókavicsos, homokos, iszapos hordaléka kavicscsíkokat és durva kavicsból, illetve görgetegből álló lencséket tartalmaz. A völgy jobb oldalán telepített kutatóaknák a harmadik és a negyedik völgyszakasz határán a mészkőgörgeteges lejtőtörmelék alatt is agyagpalát tártak fel. Vízföldtani szempontból — a vízáteresztő fedőrétegek ellenére — az agyagpala terület vízzáró. Az ötödik völgyszakasz a mészkő — agyagpala rétegösszlet uralkodóan mészkőből álló északi részén és a féligkristályos mészkő övezetében terül el. A felsőszakasz jellegű völgy talpszélessége átlagosan 50 m. A mészkő - agyagpala rétegcsoport területén a harmadik völgyszakaszhoz hasonlóan csak igen alárendelten bukkan felszínre néhány agyagpala sáv. A mészkő — agyagpala összlet és a féligkristályos mészkő határán kb. 100 m-es sávban — még az előbbi csoporthoz tartozó — sötétszínű, kissé agyagos, lemezes mészkő található. A féligkristályos mészkő kristályossága változó, helyenként rendes mészkövet is tartalmaz, míg néhol a mészkő-agyagpala csoportban is találunk féligkristályos mészkövet. Az ötödik völgyszakasz valamennyi kőzete — különösen a völgy upponyi bejáratánál — erősen igénybevett, préselt, kihengerelt és töredezett. A tervezett tározótér területén, a Csernelypatak bevágódása által jelzett törésirányokon kívül, a Bán-patak völgye felé is kifutó nagyobb töréseket a terület erős fedettsége miatt ez ideig nem sikerült kimutatni. A Vízköz háromszögelési pontjától NyDNy ra levő kanyarban a völgy baloldalán egy 15°— 195° csapásirányú, 20—60 cm széles, 3 m magas, felfelé és lefelé fokozatosan elkeskenyedő kőfiilke húzódik. A kőfülke mellett több. néhány mm-től. néhány cm-ig változó szélességű kőzetrés található.
