Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Urbancsek János : Az alföldi ártézi vizek vasassága és keménysége

366 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Urbancsek J.: Az alföldi artézi vizek vasassága és keménysége Ez a kémiai folyamat az Alföld mélyebb pleisztocén rétegeiben nem gyakori, mert a vízvezető rétegek homokszemcséinek ásványtani vizsgálatai alapján igen kevés százalékban mutatható ki pirit vagy markazit. Vízben oldható kétvegyértékű ferrovegyületek képződése az Alföld egykori üledékeiben elsősorban szerves anyagok redukciójával magyarázható. Szerves iszap hatására, oxigénmentes vízben, redukciós folyamat indul meg és a háromvegyértékű vasat tartalmazó kőzetalkotó ásványokból vízben oldható ferrovegyületek keletkeznek. Ebben az esetben a vas humuszsavas vasként van jelen az oldatban. Rétegeredetű vasas víz az egykori folyók meandereit harántoló fúrásokból termelhető ki, mert egyrészt ezeken helyeken viszonylag sok nehéz kőzetalkotó ásványt tartalmazó durva üledék halmozódott fel, márészt pedig az elhagyott folyómedrek felszínén kialakult dús növényi vegetáció elpusztulásával igen sok szerves anyag került a mélybe. A szerves anyagok bomlásából előállt szerves iszapban redukciós folyamat megy végbe, ami vízben oldható ferrovegyületek képződését lehetővé teszi. Az alföldi ártézi kutak jelentékeny részének vastartalma azonban nem rétegeredetű vastól származik, hanem a víz agresszivitásából — az acél béléscső korróziójából — adódik. A természetben előforduló vizeknek csak igen kis része van egyensúlyi állapotban. Legnagyobb része szabad szénsavat tartalmaz és ennek következtében agresszív tulajdonságú. A fúrt kutakból kitermelhető víz agresszivitását a furat falát kibélelő acél béléscsővel szemben fejti ki, ami a cső teljes korróziójára vezethet. A béléscső falának korróziója függ a vízben oldott szabad szénsav mennyiségétől, az oldott oxigén tartalomtól, a pH-értéktőI és hőmérséklettől. Ab1. ábra. Az alföldi rétegvizek vasassága 0—50 m mélységi közben <t>ue. I. )K.eAe3ucmocmb riAacmoebix eod Hu3MeHH0cmu Ha LAYÖUNE om 0 do 50 M Abb. 1. Eisenhaltigkeit der Schichtenwasser der grossen ungarischen Tiefebene im Tiefenbereich 0—50 m ban az esetben, hogyha a víz szabad szénsav tartalma nagyobb a hidrogénkarbonát koncentrációjának megfelelő tartozékos szénsavnál, akkor a víz agresszívvé válik és a béléscső falát megtámadja. A vastartalmú vizet, ha a vasassága rétegeredetű, használatbavétel előtt megfelelő vastalanító berendezéssel vastalanítani kell. Ha pedig a vastartalom a víz agresszivitásából származik, akkor az ártézi kutak béléscsövének korrózióvédelméről kell gondoskodni. Vastartalom mellett a víz minőségét — a több más oldott ásványi anyagon kívül — nagyban befolyásolja a vízben oldott kalcium és magnézium mennyisége, azaz a víz keménysége. A rétegvizek vasasságának és keménységének általános áttekintése után, részletesen foglalkozunk az Alföld különböző tájegységein kitermelhető rétegvizek vasasságával és keménységével. Mivel az Alföld fiatal süüyedékteriileteit feltöltő üledékes kőzetek ásványtani összetétele más és más, ezért a rétegvizek a tárgyalt két vegyi jelleget illetően különböző kémiai sajátsággal rendelkeznek. Bizonyos változatosság észlelhető ugyan gyakran a kis területen belül hasonló mélységű homokrétegek vizének kémiai jellegében is, mégis az Alföld sekély, vagy mélyszerkezeti adottságának megfelelően olyan területek határolhatók el. ahol az egyazon mélységből kitermelt rétegvizek hasonló kémiai tulajdonságot mutatnak. Amíg egy területen belül közel azonos mélységből eredő vizek vasassága és keménysége átlagosan megegyező, addig ugyanazon tájegységen a különböző mélységből kiaknázott vizek kémiai tulajdonsága más és más lehet. Akármennyire is változik azonban a mélységtől függően a tájegység vízének vasassága és keménysége, mégis határozott kémiai adottság ismerhető fel benne és ennek alapján más 2. ábra. Az alföldi rétegvizek vasassága 50—100 m mélységi közben 0ua. 2. )KeAe3ucmocmb nAacmoebix eod Hu3MenH0cmu na LAYÓUHE om 50 do 100 M Abb. 2. Eisenhaltigkeit der Schichtenwasser der grossen ungarischen Tiefebene im Tiefenbereich 50—100 m