Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - T. Dvihally Zsuzsa: Optikai vizsgálatok a váci Duna-ág alsógödi szakaszán

Dvihally Zs.: Optikai vizsgálatok a váci Duna-ágban Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 363 Dunavízben éppen a spektrumnak az a része hatol a legmélyebbre, amely a fotoszintézis szempontjából hatástalan. Tiszta, vagy kevésbé zavaros víz esetében tehát nemcsak azért kedvezőbbek az asszimilációs viszonyok a Duna vízében, mert nagyobb mennyiségű fény jut a mélyebb vízrétegekbe is, hanem mert a lejutó fény spektrális összetétele kedvezőbb (vörös és kék sugarakban gazdagabb) a fitoplankton termelése szempontjából. IRODALOM J. Aufsess, O. F. v. : Die physikalische Eigenschaften der Seen. Vieweg, Braunschweig, 1905. 2. Ballá, M. : A Duna folyam vegyi vizsgálatairól. Math. és Termtud. Közi. MTA kiadása, 1875. 3. Bogárdi, J. : A hordalékmozgás elmélete. Akad. Kiadó. Budapest, 1955. 4. Dudlich, E. : A Duna állatvilága Természettud. 1948. 3. 5. Dvihally, Zs. T. : Untersuchung der selektiven Liehtabsorption in Natrongewassern vom Gesichtspunkt der Produktionsbiologie. Acta Biol. 1958. S. 6. Dvihally Zs. T., Kozma E. V. : Kémiai vizsgálatok a váci Duna-ág alsógödi szakaszán 1958—1959. (Kézirat) 7. Felföldy L., Kalkó Zs. F. : A vízalatti fényviszonyok és a fotoszintézis összefüggése a Balatonban 1957 nyarán. Annál. Biol. Tihany. 1958. 25. 8. Gdrtner I. : A Balaton vizének zavarossága. M. Biol. Kut. Int. Műnk. 1929. 2. 9. Halász M. : Adatok a soroksári Duna-ág algavegetációjának ismeretéhez. Bot. Közi. 1930. 33. 10. Halász M. : A soroksári Duna-ág Baeillariái. Bot. Közi. 1937. 11. Hruska R. : Általános színtan és színmérés. Közgazd. és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1950. 12. Hutchinson G. E. : A Treatise on Limnology I. Geography, Physics, and Chemistry. New York, London, 1957. 13. Lesenyei J. : Vizsgálatok a soroksári Duna-ág eliszaposodásáról. A PM. XVI. ü. o. Lapszemléje, 1943. Kézirat. 14. Lesenyei és munkatársai : Magyarország vízkészlete II. Vízfolyásaink minőségi számbavétele. Budapest, 1957. VITUKI. 15. Lesenyei ./., Török P., Papp A. : A budapesti Duna-szakasz vizsgálata. Hidr. Közi. 1954. 34. l(i. Maucha R. : Upon the influence of temperature and intensity of light on the photosynthetic production of nannoplankton. Verh. InternatVerein. Limnol. 2. 1924. 17. Muhits K. : A Duna szennyezettségének kimutatása biológiai vizsgálat alapján, új grafikus ábrázolási módszer segítségével. Hidr. Közi. 1955. 18. Pearsal W. HUllyott P. : Light penetration into fresh water 1. J. Exp. Biol. 10. 1933. 19. Poole H. H., Atkins W. R. G. : (1926) hivatkozás : Landolt, Börnstein : Zahlenwerte und Funktionen aus Physik, Chemie, Astronomie, Geophysik und Technik. Springer Veri. Berlin, Göttingen, Heidelberg, 1952. 20. Sauberer F., Ruttner F. : Die Strahlungsverháltnisse der Binnengewasser. Leipzig, Akademische Veri. 1941. 21. Sverdrup H. U., Johnson—Richárd, IV., Fleming, H. : The oceans, their physics, chemistry and generál biology. Prentice Hall, New York. 1946. 22. Takáts T. : A Duna lebegő hordaléka Budapest mellett. Hidr. Közi. 1931. 23. Tamás G. : Adatok a budapesti Duna-szakasz algavegetációjának ismeretéhez. Hidr. Közi. 1949. 29. 24. Tőry K. : A Duna és szabályozása. Akad. Kiadó. Budapest, 1952. 25. Uherícovich G. : Das Leben der Tisza IV. Das Potamophytoplankton bei Szeged im Herbst und Winter 1957/58. Acta Biol. Szeged, 1958. 4. 26. Uherkovich G. : A Felső-Tisza potamophytoplanktonjának jellegzetességei szélsőségesen magas és alacsony vízállás idején. MTA Biol. Vándorgyűlésén 1959. május 7.-én elhangzott előadás. 27. Woynárovich E. : A Bellyei tó, Kopácsi tó, valamint a Duna és a Dráva limnológiai viszonyainak keresztmetszete. Albertina, 1944. 1. Optische Untersuchungen im Abschnitt bei Alsógöd des Donauarmcs zu Vác Z. Dvihally Die erste Stufe der produktionsbiologischen Forschung der Tagwasser ist — ausser Bestimmung der Quantitát und Qualitát der auf die Wasseroberflache gelangenden strahlenden Energie, sowie der Quantitát und Aktivitat der im Wasser lebenden autotropfen Organismen—die Aufschliessung der optischen Eigenschaften der Wassermenge. Die optischen Eigenschaften der Flusswásser sind in erster Reihe von den Schwebstoffmengen abhángig. Die Quantitát und die Zusammensetzung der Schwebstoffe verándert sich je nach den Jahreszeiten und dem Wasserstand. Diese Zusammenhange wollen wir im Laufe unserer weiteren Arbeit eingehender untersuchen. Auf Grund unserer bisherigen Resultate können wir das Donauwasser in optischer Hinsiclit folgendermassen charakterisieren. 1. Die Trübheit des Donauwassers ist sehr veránderlich. Wálirend den am Ende des Winters, bei dauernd niedrigem Wasserstand vorgenommenen Untersuchungen, ist die Lichtdurchlássigkeit des verháltnismássig wenig Schwebstoffe enthaltenden Wassers um Ordnungsgrössen grösser, als wáhrend der kleineren FrühlingsFlutwelle. Das unsererseits untersuchte trübste Wasser verschlingt schon in 1 m Tiefe praktisch die ganze auf die Wasseroberflache gelangende Lichtmenge. Die mit dem Donauwasser zu gleicher Zeit imtoten flussarmartigen Donauarm bei Göd vorgenommenen Untersuchungen sind die Lichtdurchlássigkeitsverhaltnisse günstiger. 2. Die selektive Lichtabsorbtion des Donauwassers ist auf Grund bisheriger Resultate nur in kleinem Mass vom Trübheitsgrad abhángig. Im Donauwasser ist in jedem Fali die Transmission des gelbgrüngrün-farbenen Lichtes am grössten, über gewisse Tiefe hinaus, bedeutet nur noch der gelbgrün-grün-farbene Bereich das „Liclit". Bei den auch ansonsten ungünstigen Lebensverhaltnissen des Potamophitoplanktons, sind in der Donau auch die Assymilisierungs-Möglichkeiten begrenzter, da im Donauwasser gerade der Teil des Spektrums am tiefsten eindringt, welche aus photosyntesischem Gesichtspunkt effektlos ist. In reinem oder weniger trübem Wasser sind alsó die Assimilationsverhaltnisse nicht nur deshalb günstiger im Donauwasser, weil grössere Lichtmengen auch in die tieferen Wasserschichten eindringen, sondern weil die spektrale Zusammensetzung des eindringenden Lichtes (an rőten und blauen Strahlen reicher) aus dem Gesichtspunkte der Phytoplanktonerzeugung günstiger ist. Optical Investigations on the Alsó-Göd Stretch of the Danube River By Zs. T. Dvihally (Mrs) The first step in the production-biological research of surface waters is, besides determining the quantity and quality of radiating energy reaching the water surface, as weil as the quantity and activity of the organisms living in water, to gather information on the optical qualities of the water body. The optical qualities of river waters depend primarily on the quantity of suspended sediment load, the quantity and composition of which, in turn, varies with the season and the river stage. These relationships will be subject to a more detailed investigation in the following. On the strength of results gained hitherto, the water of the Danube may be characterized optically as follows : 1. The turbidity of Danuby-water is liighly variable. The light-transmitting ability of the water containing relatively small quantities of suspended sediment during investigations carried out under extended periods of low stages in late winter, was greater by orders of magnitude than that of the water