Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - T. Dvihally Zsuzsa: Optikai vizsgálatok a váci Duna-ág alsógödi szakaszán

Dvihally Zs.: Optikai vizsgálatok a váci Duna-ágban Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 359 1. táblázat A vizsgált vizek 5 em vastag rétegének fcnyáteresztöképcssége (rf

6%) (a desztillált víz áteresztését 100%-nak véve) a különböző hullámhosszú sugarak esetében Tabelle 1. Lichtdurchlassigkeit der 5 cm dieken Sehicht der untersuchlen Wiisser (d

B%) (Den Durchlass des destillierten Wassers als 100% betruclitet) im Fallc von Strahlen verschiedener Wellenlange Table 1. Transmissibility of 5 cm thick layer of waters tested (d

s%) (taking that of distilled water as 100%) in case of rays of various wavelengths 7500 7260 7000 6650 6500 6190 6000 5740 5500 5330 4960 | 4650 j 4500 4360 4000 3750 Lebegő anyag [mg/l] Vízállás A Lebegő anyag [mg/l] Vízállás Nagy Duna 248, 26% —11 191, 19% + 2 252,27% +10 251, 27% — 5 216, 22% — 8 Gödi szigetmelléki ág II. 5. 78 78 — 77 — 78 — 82 — 82 87 88 — 94 — 8 II. 18. 87 90 — 90 — 91 — 90 — 91 94 95 — 95 — — 8 III. 3. 63 63 — 64 — 65 — 66 — 66 65 64 — 64 — — 76 III. 25. 65 65 — 68 — 68 — 68 — 69 65 64 — 64 — — 37 IV. 7. 64 66 — 68 — 70 — 72 — 70 69 66 — 63 — — 42 ll. 0. 82 SZ sz II. 18. 84 84 — 86 III. 3. 53 53 — 52 III. 25. 79 76 — 77 IV. 7. 65 66 — 69 82 87 87 — 86 — 86 — 86 —. 53 — 55 — 55 —80 — 81 — 79 — 69 70 — 70 85 — 84 — — 26 85 — 85 — — 28 49 — 49 — — 183 76 — 76 — — 44 68 — 66 — — 58 Tó II. 5. 94 94 94 — 94 — 95 — 97 98 98 — 98 — — 12 II. 18. 91 91 — 96 — 95 — 96 — 96 98 99 — 99 —. — 14 III. 3. 93 93 ' — 96 — 99 — 100 .—, 100 100 100 — 100 —. — 14 III. 25. 82 85 — 89 — 89 — 94 —. 94 98 99 — 99 — — 20 IV. "i 90 91 — 94 — 95 —• 99 — 100 100 100 — 100 — — 20 Sauberer adatai 1. Duna, gyengén zavaros 82 — 87 — 91 — 92 — 91 — 89 — 86 — 80 73 2. Duna, erősen zavaros 71 — 77 —• 79 — 78 — 73 — 71 — 68 — 63 — 3. Holt Duna, zöldessárga 85 — 91 — 93 — 95 — 96 —. 94 — 91 — 88 84 4. Ilolt Duna, sárga 85 — 91 — 92 — 93 — 93 — 92 — 91 — 87 84 2. táblázat A vizsgált vizeknek az a mélysége em-ben kifejezve, melyen áthaladva a felszínt érő lény intenzitása II. 1 -re csökken Tabelle 2. Die Tiefe der untersuchlen 1 Vasser in cm ausgedrückt, an welchen beim Voriibergehen die Intensititl des die Oberfláehe berührenden Lichtes auf 0,1% sinkt Table 2. Depth in cm of the waters tested which reduced the intensity of light reaching the surface to 0,1 7500 7260 I 7000 I 6650 6500 6190 6000 5740 | 5500 5330 4960 4650 4500 í 4360 I 4000 3750 Nagy Duna II. 5. 58 58 — 58 .— 58 — 83 — 83 66 66 _ 1)2 II. 18. 62 62 — 71 — 71 — 71 — 71 66 66 — 66 — — III. 3. 18 18 — 17 — 18 — 19 — 19 17 16 — 16 — — III. 25. 50 41 — 44 — 52 — 54 — 50 46 41 — 41 — — IV. 7. 27 28 — 31 — 31 — 32 — 32 31 29 — 28 — — Gödi szigetmelléki ág II. 5. 46 46 — 44 — 46 — 58 — 58 83 100 — 166 — II. 18. 83 111 — 111 — 125 — 111 — 125 166 250 — 250 .— — III. 3. 25 25 — 25 — 27 — 28 — 28 27 26 — 26 —— III. 25. 27 27 — 29 •— 29 — 29 — 31 26 26 — 26 — — IV. 7. 26 28 — 29 — - 32 — 35 — 32 31 28 — 25 — — Tó II. 5. 166 166 — 166 — 166 — 200 — 333 500 500 — 500 — — II. 18. 125 125 — 250 — 200 — 250 — 250 500 1000 — 1 000 — — III. 3. 143 143 — 250 — 1000 — oo — oo oo oo — eo — — III. 25. 58 90 — 100 — 100 — 166 — 166 500 1000 — 1000 — — IV. 7. 111 125 — 166 —• 200 — 1000 oo oo — oo — — Sauberer adatai 1. Duna, gyengén zavaros 81 — 82 — 125 — 133 — 125 — 100 — 71 52 38 2. Duna, erősen zavaros 34 — 44 — 50 — 46 — 38' — 34 — 30 — 25 —. 3. Holt Duna, zöldessárga 66 — 125 — 143 — 200 — 250 — 166 — 125 — 89 62 4. Holt Duna, sárgás 66 — 125 — 133 — 143 — 143 — 132 — 125 — 83 62 fel. A Bunsen-féle extinkeiós együttható értékeit az alábbi összefüggésből számítottuk. l n i

0 100 log u- = log n d

( i) ahol jS — Bunsen-iéle extinkeiós együttható, l = a vizsgált víz rétegvastagsága [em] ; i

0 = a beeső fény intenzitása, ii = a fény intenzitása l em vastag vízrétegen áthaladva, d^-, = áteresztőképesség [%| (1 cm vastagságú vízre vonatkoztatva). A hidrobiológiában eddig Poole és Atkins (1926) óta használt Lambert-féle (természetes logaritmusra vonatkoztatott) extinkeiós együttható helyett azért tartottam célszerűnek a Bunsen féle (10 alapú logaritmusra vonatkoztatott) extinkeiós együttható bevezetését a limnológiába (Dvihally 1958), mert számítása egyszerűbb és reciprok értékében praktikusabb adatot nyerünk a fényintenzitásnak a vízmélységgel való csökkenése vizsgálatakor. A Bunsen-féle extinkeiós