Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - T. Dvihally Zsuzsa: Optikai vizsgálatok a váci Duna-ág alsógödi szakaszán

Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 357 Optikai vizsgálatok a váci Duna-ág alsógödi szakaszán* T. DTIHALLT ZSIÜS A Bevezetés 1959 tavaszán vizsgálatokat folytattunk a váci Duna-ág alsógödi szakaszán a Duna-víz optikai sajátságainak megismerése céljából. Vizsgálataink és eredményeink tájékoztató jellegűek, mert csupán egy nagyobb, hosszú vizsgálatsorozat kezdetének első adatai, arra azonban megfelelnek, hogy optikai szempontból a Duna vizét a téli és koratavaszi időben jellemezzük. A vizsgálatok célja Hazánkban eddig rendszeres fényméréseket mindössze a Balatonban (Felföldy, 1958) és a Duna—Tisza-közi szikes vizekben (Dvihally, 1958) végeztek az optikai jellemzők megállapítása • céljából, de nem vizsgálták egyidejűleg a víz lebegőanyagtartalmát, kémiai összetételét stb. Magyar vonatkozásban a Duna vizének biológiai (Dudich, 1948; Halász, 1936, 1937 ; Tamás, 1949 ; Woynárovich, 1944), kémiai (Lesenyei és munkatársai, 1957 ; Muhits, 1955) és bakteriológiai (Lesenyei, Török, Papp, 1954) vizsgálatával számos cikk, tudományos értekezés foglalkozik, de optikai sajátságainak (szín, átlátszóság, szelektív fényabszorbció) tanulmányozása ez ideig háttérbe szorult. Tőry (1952), Bogárdi (1955) könyvében sok részletes adatból következtethetünk a Duna-víz zavarosságának nagyfokú változékonyságára. A külföldi szakirodalomban is mindössze csak Sauberer 4 optikai vizsgálata ismeretes a Duna vízéből (Sauberer, Ruttner, 1941). * A Duna víztömegének színe igen változékony. Partról, hídról nézve szinte teljesen fekete, majd zöldes, kékes árnyalatú, sokszor pedig egészen tejszerű, szürkés-zavaros vagy tejeskávé színű. A vizsgálatra merített vízminta vize a zavarosító részecskék leülepedése után olykor teljesen átlátszó, néha viszont sárgás, máskor zöldes árnyalatú, tehát a víznek ilyenkor saját színe van, mely nem a benne lebegő hordaléktól és detritusztól származik. Míg külső szemlélődéskor azt a fényt látjuk, mely a víz felszínéről, s a vízben lebegő, mozgásban levő részecskékről visszaverődve szóródik szét és jut szemünkbe, addig vizsgálataink folyamán azt a fényt is figyelemmel kísértük, melyet a Duna vize átereszt, mert biológiai szempontból ez utóbbi sokkal fontosabb. A víz nem egyenletesen abszorbeálja a különböző hullámhosszúságú (különböző színű) fényt, hanem fényelnyelőképessége a hullámhosszal változik. Egyes színek nngyobb vízrétegen is kisebb intenzitásváltozással haladnak át, másokat viszont már vékony vízréteg is gyakorlatilag teljesen elnyel. Fehér fénnyel való megvilágításkor a vizek színeseknek látszanak és színük az elnyelt színnel komplementer. A tiszta víz nagy mennyiségben kéknek látszik, benne először leg*Késziilt a Magyar Dunakutató Állomáson, Alsógödön. Danubialia Hungarica II. nagyobb mértékben a vörös, azután a hullámhossz csökkenése irányában sorra a többi színek elnyelődnek, s legkisebb az abszorbció a zöldeskékkék (4300—4900 A) tartományban. Hasonló viszonyokat találunk Aufsess (1905) vizsgálatai szerint a mély, tisztavízű oligotrof tavakban, valamint (Regnards, Sverdrup, Johnson- - Richárd, Fleming, 1946) adatai szerint az óceánok vízében is. A jellegzetesen sárgásbarna színű Duna— Tisza-közi szikes vizeinkben fordított a helyzet (Dvihally. 1958). Legnagyobb az abszorbció a kék tartományban, míg a többi sugarakra nézve a hullámhossz növekedésével a transzmisszió nő. A Balaton vízében (Felföldy, 1958) a víz zavarosságától többé-kevésbé függetlenül a sárga és a zöld fénytartományok sugarai hatolnak a legmélyebbre. Vizsgálataink során részletesen foglalkozunk a következő kérdésekkel: 1. A Duna vízének lebegőanyagtartalma, annak összetétele milyen mértékben függ a vízállástól, az évszaktól, a víz kémiai összetételétől? Milyen a mennyiségi összefüggés a Duna-víz zavarossága és lebegőanyagtartalma között? Hogyan és milyen mértékben változik a víz különböző mély rétegeibe lejutó fény mennyisége? 2. Változik-e és milyen mértékben a szelektív fényabszorbció a Duna-víz zavarosságának fokával? A Duna különböző mélységeiben milyen spektrális összetételű fény uralkodik? Módszer Mintavételi helyek és időpontok A vizsgálatokhoz felhasznált vízminták Alsógöd környékéről, azoknak a helyeknek egy részéről származnak, ahonnan a rendszeres, egy év óta folyamatban levő kémiai vizsgálat-sorozatunk mintáit vettük (Dvihally, Kozma, 1959). Minden egyes optikai és lebegőanyagtartalom vizsgáSZ/GETMONOSJOR ALSOGOD 1. ábra. A vízmintavételi helyek Abb. 1. Wasserprobe-Entnahmestellen Fig. 1. Sampling placea