Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Gregács M. - Muhits K. - Páter J. - Tóth I.: A budapesti Dunaszakasz szennyeződése

350 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Gregács—Muhits—Páter—Tóth: A budapesti Dunaszakasz szennyeződése Fenol-tartalom : 0,00 mg/l-től 0,45 mg/l-ig. Főleg Budapest déli részén észleltünk nagyobb fenol-értékeket (3. táblázat.). Nitrát-iont egyetlenegy esetben sem tudtunk kimutatni. Nitrit-ion a vizsgálatok folyamán főleg az erősen szennyezett helyeken 9 esetben nyomokban volt kimutatható. Baktériumszám 37 C-on agaron: legnagyobb a 8. számú vizsgálat alkalmával a XI. vizsgálati helyen 80 000/ml, legkisebb 20/ml a 3. vizsgálat alkalmával a I. mintavételi helynél. Baktériumszám 20 G°-on gelatinán: legnagyobb 460 000/ml a XI. vizsgálati helyen a 6. vizsgálat alkalmával, legkisebb 100/ml az I. mintavételi helyen a 3. számú vizsgálat alkalmával. Coli szám 100 ml-ben: a legnagyobb 1 600 000 fölött volt a 6., 7. és 8. számú vizsgálat alkalmával a XI. számú vizsgálati helyen, legkisebb 130 több alkalommal az I., III. és a VI. vizsgálati helyen a 3. számú vizsgálat alkalmával. Anaerob spórás baktériumok száma 40 ml-ben : legnagyobb a 4. vizsgálat alkalmával a XII. számú vizsgálati helyen 5500. Egy alkalommal a 2. vizsgálat alkalmával az V. mintavételi helyen a számot 0-nak találtuk (4. táblázat.). 4. táblázat A nyolc bakteriológiai vizsgálat átlaga TaöJi. 4. CpedHHH eeAutuHa no 8-u öaKmeopoAoswiecKUM uccjiedoeaHUHM Table 4. Average of 8 bacteriological tests Mintavételi helyek Coli-szám 100 ml-ben Baktériumszám 1 ml-ben 20° | 37° Anaerob spórás 40 ml-ben I. 9 600 2 050 370 . 60 II. 25 500 4 428 902 60 III. 5 000 4 862 2 340 65 IV. 10 000 3 425 1 235 95 V. 1 700 1 830 412 56 VI. 4 000 2 057 387 71 VII. 25 000 7 512 3 000 160 VIII. 30 000 27 687 7 110 400 IX. 120 000 9 525 4 105 200 X. 3 000 2 011 430 100 XI. 700 000 145 625 39 350 1100 XII. 130 000 35 322 11 050 950 XIII. 150 000 61 650 5 562 300 XIV. 140 000 31 225 7 437 380 XV. 35 000 8 957 2 528 420 XVI. 130 000 17 550 6 025 350 Pathogén baktérium a behozott 100 ml vízmintából a szokásos bakteriológiai technikával nem volt kimutatható. Bakteriofág vizsgálatok között legszennyezettebbnek az első vizsgálat alkalmával a szigetszentmiklósi vízműnél a bal partnál vett mintát találtuk, ahol a fág-erősség 18-cal volt jelezhető(5. táblázat.). A biológiai vizsgálatok közül: a hét izben végzett vizsgálatok legnagyobb szennyezettsége a 1956. szeptember 26-iki vizsgálatnál a Csepeli Vasmű és házi szennyvízcsatornák kitorkolása alatt észleltünk. A biológiai vizsgálat alapján a balpart menti víz kifejezetten szennyvíz jelleget mutatott (67., 8. táblázat.). A legtisztább viszonyokat az 1956. június 21-én a jobbpart mentén a Margitszigetnél a Casinó magasságában vett vízmintában észleltük. Az elvégzett nagyszámú különféle vizsgálat könnyebb értékelhetősége céljából szükségesnek tartottuk, hogy az egyes alkatrészek vizsgálati eredményeit minden egyes mintavételi helyre vonatkoztatva átlagoljuk és ezeket az átlagokat használjuk fel a szennyeződési viszonyok értékelésére. Első áttekintésre a Duna legszennyezettebbnek a XI. sz. (Hámán Kató úti) mintavételi helyen mutatkozott. A budapesti Duna-szakaszon a Duna szennyeződési viszonyai és a Duna vízhozama között a következő összefüggéseket figyelhettük meg (9. táblázat.). A vizsgálatok folyamán a legnagyobb vízállást 436 cm-t a 3. vizsgálat alkalmával 1956. április 7-én találtuk. Ez a Kvassai zsilipnél lévő keresztszelvényben mérve 3516 m

3/sec vízhozamnak felel meg. Ezt a mintavételezést és vizsgálatot a levonulóban lévő márciusi jeges árvíz folyamán végeztük. Kémiai szempontból feltűnő, hogy a 3. vizsgálat során úgyszólván minden mintavételi helyen a szokásosnál nagyobb oxigén-fogyasztást mértünk. Az árvíz levonulása után pedig a 4. vizsgálat alkalmával az oxigén-fogyasztás feltűnően kisebbnek mutatkozott. A kémiai vizsgálatok eredményeivel ellentétben a bakteriológiai vizsgálat során, a várhatónak megfelelően, magas vízálláskor volt legkevésbé szennyezett a víz. A fág meghatározások a bakteriológiai vizsgálatok eredményével ellentétben azt mutatták, hogy a magasabb vízállásnál csak kb. az alacsony vízállások esetén talált fágok 1/6-át tették ki. A biológiai vizsgálatok szerint a 3. mintavétel alkalmával a bioindikátor szervezetek összes gyakorisági 5. táblázat Bakterlofag vizsgálatok Taö/i. 5. HccjtedoeaHun 6aKmepuo&aeoM Table 5. Bacteriphag tests Mintavétel sorsz. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. Össz. Átlag 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 11 11 3 2 - | | n> | | 55 8 16 2 2 2 9 11 2 2 1 8 10 4 2 1 6 8 1 1 10 11 1 1 3 10 14 2 2 11 12 4 1111 11 16 8 8 5 15 14 3 3 16 12 1 4 18 14 12 2 6 16 21 2' 1 2 12 5 5 2 2 3 183 201 30 8 20 9 12 33 11,4 12,6 1.9 0.5 1.2 0.6 0,7 2.1 Össz 27 23 30 25 25 16 26 28 27 30 48 35 33 52 42 29 496 62.0 Átlag 3,4 2,9 3,8 3,1 3,1 2,0 3,3 3,5 3.4 3,8 6,0 4,4 4,1 6,5 5,3 3.6 31,0