Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - A Padovai VI. Hidraulikai, Vízépítési és a IV. Geotechnikai Kongresszus

Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 324 A Padovai VI. Hidraulikai, Vízépítési és a IV. Geotechnikai Kongresszus Ez év májusában rendezték meg Olaszországban a VI. Hidraulikai és Vízépítési Kongresszust, valamint annak folytatásaként a IV. Geotechnikai Kongresszust. A Kongresszuson előadásaikkal magyar küldöttek is résztvettek a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiküldetésében : a Magyar Tudományos Akadémia részéről Dr. Németh Endre műegyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, az Országos Vízügyi Főigazgatóság részéről Dr. Bogárdi János, a, műszaki tudományok doktora és V. Nagy Imre, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársai vettek részt. A Hidraulikai és Vízépítési Kongresszus napirendjén főbb témaként a folyami hidraulika, valamint a tározók és tározótavak árapasztó berendezéseinek vizsgálati kérdései szerepeltek. A folyami hidraulika témacsoportban 45 dolgozat került ismertetésre : a folyami hidrológia és hidraulika, a tározók, a hordalékmozgás, a folyó és patakaszabályozás, az erózió, valamint a kisminta vizsgálatok tárgyköréből. A folyami hidrológia tárgykörén belül jelentős szerepet kaptak az árvízi hozamok, illetve az adott tartósságú vízhozamok időbeni változásainak kérdései. Érdeklődésre tarthatnak számot az egyes ázsiai jellemző vízgyűjtőterületek és vízfolyások hidrológiai sajátosságára vonatkozó előadások. Ebben a tárgykörben hangzott el előadás az új vízrajzi mérőkészülékekről is. A folyami hidraulika tárgykörében a természetes vízfolyásokon fellépő duzzasztási görbék, a vízszintes mederfenéken előálló hullámellapulás kérdéseit vizsgálták meg. A tározás és tározó gazdálkodás kérdései közül a sorozatba kapcsolt tározórendszerek legmegfelelőbb szabályozása, a tározóknak a folyószabályozásban való alkalmazása, az alpesi vízierőművek tározóinak és a nyári öntözési hozamok időszakos szabályozása, a vízhozamelőrejelzés bizonytalanságának hatása, az öntözési és ipari célokra hasznosított folyók mentén levő tározók üzemelési problémái említendők meg. A folyószabályozás témakörében előadások hangzottak el a vízfolyások dinamikájáról és szabályozásáról az árvizek okozta mederfenék-változásokról, a torkolati folyószakaszok szabályozásáról, az erősen erodáló folyók esésszabályozásának elveiről, illetve az eséscsökkentő műtárgyak tervezési elveiről. Ismertetésre került a Garda-tó, az Adige és a Minicio szabályozása, a Pó és az Adige, valamint a hajózás biztonságát szolgáló Salionze—Cadidavid—Sorio csatorna építése. A hordalékmozgás tárgykörében szerepeltek a magyar küldöttek dolgozatai is, a mederállékonyság és hordalékmozgás, valamint a fenékhordalék megindulásának vizsgálati köréből. A hordalékproblémákkal foglalkozó előadások közül meg kell említeni a tározókba bejutó hordalékmennyiségnek ekografikus úton történő meghatározását. Tárgyalásra került az Adige folyó hordalékszállítása, s ismertették a kísérleti hordalékfogókkal természetben és kismintán végzet vizsgálatokat is. Az erózió tárgyalása során főleg a vízfolyások hatására előálló talajelsodrás kérdéseit vizsgálták a talajjavítás, legelősítés kérdéseivel kapcsolatban. Több dolgozat foglalkozott a talajvízhidraulika problémáival is. Meg kell említeni a Mae feneke alatti, nyomás alatt álló talaj vízrétegen végzett megfigyelések eredményeit a Pontesei-i völgyelzárással kapcsolatban. Tárgyalták a töltésszivárgás mély alagcsövezéssel történő megszakításának kérdéseit hosszú idejű természetbeni megfigyelések adatai alapján. Végül megemlítendők a kismintavizsgálatokról szóló előadások. Itt elsősorban a mozgómedrű folyók kismintavizsgálatait, a folyódelták általános rendezését, a hajózási viszonyok megjavítását célzó vizsgálatokat, a hajózsilipek töltési-ürítési problémáit, a szivornyáknál tapasztalt méretarányhatás kérdéseivel foglalkozó előadásokat említjük meg. A második főtémában a tározók és tározótavak árapasztó műtárgyainak kérdésénél a túlfolyós gyűjtőcsatornák, oldalsó túlfolyók, aknás és kelyhes túlfolyók hidraulikai és statikai kérdéseit, illetve a tehermentesítő műtárgyak általános üzemelési problémáit vizsgálták meg. A Kongresszus szüneteiben meglátogattuk a padovai Egyetem modellkísérleti, belső és szabadtéri laboratóriumait, amelyek főleg modern műszerfelszerelésükkel tűnnek ki. A Kongresszus utolsó napján megtekintettük a Vaiont folyó völgyében épülő íves vasbeton völgyzárógátat, amely 265,5 m magas és 360 000 m

:l víz tározását teszi lehetővé. Maga a gát a Piave északkeleti vízerő rendszeréhez tartozó vizek komplex hasznosításának tervébe illeszkedik be. Az egész terv által érintett 1840 km- nagyságú vízgyűjtő a Peralba déli lejtőitől a Ponte-ig terjed az Alpesekben. Legfontosabb mellékfolyói az Ansiei, Boite, Mae, Vaiont. A rendszer kiépítésével nyerhető vízerőkészlet nagyságát 447,5 MW-ra becsülik. Befejezésül meg kell emlékezni még a kongresszus után folytatódó Geotechnikai Kongresszus munkájáról is. A Kongresszus ez alkalommal a csúszások vizsgálatával foglalkozott. Részletes vizsgálat alá kerültek az előfordulási hely, az anyag összetétele, a topográfiai és geometriai jellemzők, a mechanikai jellemzők, a leváválási felület jellege, az általános geológiai jellemzők szerepe, az egyes csúszások okai, időfaktor szerepe a csúszási jelenségeknél, a csúszások mechanizmusa és morfológiája, ugyanazon helyen többször lejátszódó csúszások jellege, az egyes csúszás-típusok és azok gyakorisága, a geológiai, földrajzi, meteorológiai jellemzők közötti összefüggések. A befejező részben foglalkoztak a megelőzés, helyreállítás kérdéseivel és azok gazdaságossági vonatkozásaival is. Egészben véve megállapíthatjuk, hogy a Kongresszus jó eredményekkel zárult, s a magyar küldöttek részvétele kapcsán sikerült jelentősen kiszélesíteni az olasz szakkörökkel eddig is fenntartott kapcsolatainkat. A jelen ismertetés nem lépett fel azzal az igénnyel, hogy a Kongresszus munkájáról kimerítő képet adjon, éppen ezért az ott feldolgozásra került tudományos anyag részletesebb ismertetésére a Magyar Hidrológiai Társaság által még ez év folyamán megrendezendő ülésen fog sor kerülni. A kongresszuson ismertetett tanulmányok az olaszországi ,,Energia Elettrica" c. folyóiratban jelennek meg.. Befejezésül a magyar küldöttség köszönetét nyilvánítja a padovai Egyetem tanárainak, a kongresszus szervezőinek, Francesco Marzolo, Augusto Ghetti professzoroknak és Benini docensnek azért a rendkívül szívélyes fogadtatásért, amelyben küldöttségünket részesítették, továbbá, hogy lehetővé tették számára, a rendelkezésre álló rövid idő alatt gazdag és értékes tapasztalatok gyűjtését. V. Nagy Imre „HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Főszerkesztő : Öllős Géza — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 2. Telefon : 113—450 Felelős kiadó : Solt Sándor — Megjelent !)40 példányban 48983 -689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász-utca 16. — Felelős vezető : Povárny Jenő Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hirlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. Telefon: 180—850) és bármely postahivatalnál. Előfizetési díj : félévre 30.— Ft., egész évre 60.— Ft., egyes szám ára : 10.— Ft. Megjelenik kéthavonként. Csekkszámlaszám : egyéni 61,254, közületi 61,066 vagy átutalás a MNB 47. sz. folyószámlájára.