Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Lukács Dezső: Rheobiológiai vizsgálatok a Bükk-hegység délnyugati részében

310 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Lukács D.: Rheobiológiai vizsgálatok a Bükk-hegységben 3. Névtelen dagonya a Lambotházai-völgy és Imókőforrás közötti keleti hegyoldalon A limnokrén típusú forrás vize szélesen szétterül dagonyát alkotva. Ennek feneke iszapos. Az 1958. március 9-i gyűjtéskor sok volt a vízben az avar. Glossiphonia complanata L., Segmentina nitida Mull., R. pulex fossarum élnek itt. A S. nitida-kat és R. pulex fossarum-okat hónapokon át sikerült a laboratóriumban életben tartani. IV. A Bányalápa-ér és Lambotházai-ér állataival végzett kísérletek A Bányalápa-érből begyűjtött fajokat sikerült a laboratóriumban kísérleti edények (Petri-csészék, lapos tálak stb.) álló vizében életben tartani. Az edényeken víz nem folyt keresztül. Az eredeti vizet az egri vízvezeték vizével egészítettem ki. Az elpárolgott vizet rendszeresen pótoltam utántöltéssel. A 2 C°-os vízből gyűjtött állatok kerültek a kísérleti edények 20 C° hőmérsékletű vizébe, amely még ráadásul vegyi összetételében is különbözött az eredeti víztől. A kísérletek alatt 22 C°-ra is felmelegedett az edények vize. A Fonticola albissima kettő hónapig (április közepétől június közepéig), a Turbellaria sp. I. (1. ábra) és Turbellaria sp. II. (2. ábra) (D © 1. ábra. Turbellaria sp. I. 2. ábra. Turbellaria sp. II. (kb. 20 x -os nagyítások) Abb. 1—2. (Etwa 20-fache Vergrösserung) Fig. 1—2. (Enlargement about 20 times) 12 napig élt ilyen körülmények között a laboratóriumban. A Niphargus sp. //.-bői 2 példány 2 hónapig, másik 2 egyed 4, és 1 példány 4,5 hónapig élt a laboratóriumban. A Niphargus-okat ez idő alatt kizárólag avarral etettem. Egy alkalommal (1958. augusztus 23.) a kísérleti edény vízének hőfoka 28 C°-ra emelkedett. Ezt a magas hőmérsékletet is elviselték a Niphargus-ok. A Lambotházai-forr&s és ér állatait ugyancsak lapos kísérleti edények álló vizében helyeztem el. Az eredeti vizet ugyancsak az egri vízvezeték vizével pótoltam illetve cseréltem fel. Az első kísérletsorozatban naponta váltottam az edények vizét. A második sorozatban 2, majd 4 naponként, a harmadik sorozatban csak hetek múlva váltottam vizet. Az elpárolgott részt utántöltéssel pótoltam. A kísérletek során a víz hőmérséklete általában 18—20 C° volt, de felmelegedett 30 C°-ra is (1958. március 27.). Az álcák a kísérletek ideje alatt növekedtek és fejlődtek. A Rivulogammarus pulex fossarum-oknál pedig több alkalommal fellépett a prékopuláció. A Crenobia alpina-k vegetatív élettevékenysége a 20 C°-os vízben is intenzív volt. Ez összhangban áll Blasing adataival (1935, p. 148—149.), ő ugyanis azt tapasztalta, hogy a Cr. alpina télen 17,5 C°-ig volt élettevékeny, ekkor a hőmérséklet felső létális határa 20 C° volt, nyáron pedig ez a határérték 22,5 C°-ig emelkedett. Egyik R. pulex fossarum pár prékopulációját a begyűjtéstől számított 15. napon vettem észre (1957. március 24.). Ezután az április 4-én gyűjtött egyedek közül 7-én és 12-én két-két pár prékopulált. Az április 7-énhazahozottak közül május 26-án, június 3-án, 7-én, 13-án, július 20-án, augusztus 1-én, 14-én, 19-én, 31-én prékopulált egy-egy R. pulex fossarum pár. 24—26 C°-os vízben is prékopuláltak az állatok. A R. pulex fossarum-ok 1957 márciusától, illetve áprilisától 1958 márciusáig, illetve áprilisáig éltek a laboratóriumban. Hynes kísérleteiben azt tapasztalta, hogy a Rivulogammarus duebeni legAbb. 3—9. (Etwa 30-fache Vergrösserung ) Fig. 3—9. (Enlargement about 30 times ) 3. ábra. Niphargus sp. I. első csápja 4. ábra. Niphargus sp. I. második csápja 5. ábra. Niphargus sp. I. harmadik uropodiális lába 6. ábra. Niphargus sp. I. telsonja 7. ábra. Nipharus sp. /., az első ganatopodium belső oldala 8. ábra. Niphargus sp. I., az első ganatopodium külső oldala 9. ábra. Niphargus sp. I. második ganatopodiuuia (Kb. 30-szoros nagyítások)