Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
4. szám - Wein György: A Mecsek hegységbeli kisújbányai medence karszthidrológiája
Wein Gy.: Kisújbányai medence karszthidrológiája Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 299 wA.f. 500 W3002001000mA.f 500 iOO30020010002. ábra. I. és II-es'jelű rétegszelvény — 0uz. 2. reonozmecKUü pa3pe3 I u II Fig. 2. Profiles No I. and No. II. ási emelet szürke, kissé márgás mészkőrétegeibe. Ezekben már csak elvétve találunk vörös tűzkőgumókat. A berriási mészkő lerakódása után a tenger visszahúzódott és az újkimmériai mozgások hatására bekövetkezett rövid szárazföldi periódus után az alsókréta valangini emeletében meginduló erős vulkánikus működés hatására keletkezett trachidolerit csoport kőzetei következnek. A vulkanikus periódusban főleg trachidolerit láva, tufa rétegek keletkeztek, melyek a feküjükben kifejlődött mészkőösszletet befedték. A valangini után a hauterivi emeletben az előrenyomuló tenger rétegeit először durva konglomerátumhomokkő, majd tufitos—márgás—mészköves kifejlődésben hagyta hátra. Ezután az egész terület szárazulattá vált, mely szárazulatot a miocén és pliocén tengerek már csak peremi részein öntöttek el. A hegységszerkezeti kép kialakulása Az előző fejezetben tárgyalt újkimmériai mozgások után az alsókréta rétegek lerakódását követően érte a Mecsek hegységet az egyik legerősebb hegységképződési fázis, az ausztriai fázis. A fázis eredményeként a kisújbányai medencét felépítő mezozóos rétegsor erősen meggyűrődött és helyenként ÉNY-i irányban felpikkelyeződött. Az ausztriai mozgások nyomták reá bélyegüket legerősebben erre a területre. A karsztosodásra hajlamos rétegsor ennek a fázisnak köszönheti gyűrt formáit és az egész medence kialakulása is ebben az időben ment végbe. A további hegységképző fázisok, melyek a már meggyűrt rétegsort érték, főleg törésekben jelentkeznek. A hegység ekkor emelkedett ki és a geológiai idők során nem jutott abba a mélységbe, mely a kőzetek plasztikus alakváltozását lehetővé tették volna. A kisújbányai terület hidrológiai viszonyainak kialakításánál fontos szerepük volt még az ausztriai fázis után lejátszódott hegységszerkezeti mozgásoknak is, amelyek töréses szerkezet kialakítását eredményezték. A törésvonalak egy hosszanti (ÉK—DNy) és haránt (ÉNy—DK) irányú elmozdulásának mértéke néhány centimétertől több száz méterig terjedhet. Elsősorban a gyűrt formák és ezek a nagyméretű törésvonalak azok, melyek a karsztvizeknek felszínrelépését, valamint térbeli elhelyezkedésüket elősegítik. Arra, hogy a dolinák kialakulásának és szerkezeti vonalaknak milyen genetikai kapcsolataik vannak, a felszíni megfigyelések nem adtak támpontot. A márévári völgyben a Mária-forrás előtti (Ny-ra a Mária-forrástól) út kanyarodóban feltárt titon és kimmeridgei mészkőből álló vetőbreccsa kilúgzási formái és cseppkőképződményei utalnak egyedül arra, hogy a karsztvizek szerkezeti síkok mentén is fejtettek ki tevékenységet. A harmadkorban lejátszódott és a Mecsek egyéb területein jól elkülöníthető fiatalabb mozgásoknak hatását a kisújbányai medencében már nem lehet különválasztani. A harmadkori rétegek hiányában itt az ausztriai mozgások után bekövetkezett további mozgások hatásaként létrejött vetőrendszereket összesítve tárgyalhatjuk, mint a kréta utáni hegységképző fázisok törésvonalait. Karsztjelenségek A legjellegzetesebb karsztjelenséghez sorozhatjuk a dolinák jelenlétét. A dolinák egész kisméretűek, átmérőjük nem haladja meg a 10 métert, mélységük pedig csak néhány méter. Alakjuk rendszerint szabályos kör vagy kissé ovális. Vannak egészen miniatűr dolinák is, melyek 2—3 m szélességűek és ugyanilyen mélyek. Az egész dolinaképződés visszatükrözi a karsztosodás kis fokát, ami elsősorban a karsztosodásra hajlamos mészkőösszlet vékony (225 m) kifejlődésének, valamint az elterjedés korlátozott mértékének tulajdonítható. Az egész karsztmedence területe kereken 12,5 km 2. Szélessége 3,5 km, hossza pedig 6 km. Ilyen méretek mellett a karsztosodás mértéke is arányosan kicsi. Néhány helyen, így többek közt a márévári völgy útkanyarodójánál emelkedő titon sziklafalban üreges, egykori karszt víz járatok J ELMAGYARA7A T: Mérték 1 EE /EE 500m IU Dogger márgás rétegek 3 Malm-berriosi mészkőösszlet 3 1"'4"*'"* ! Valangini trahidoterít csoport 41 - - Hauterivi homokkő-bentonitos tufit össz/et Pusztobánya / szelvény Hu. III. Hidasi va/gg Balázs orma Márévári vötgg Ny —*-S2' Hidasi hát II. szelvény Ku.Ht Ku.lt. K/sigbánga
