Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Puskás Tamás–Szesztay Károly: A tározással történő árvízvisszatartás lehetőségei a magyar Duna vízgyűjtőjén

278 Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. Puskás—Szesztay: A távozással történő árvízvisszatartás összes térfogata m 3-ben ; F a vízgyűjtőterület kiterjedése m 2-ben, Uf a szóbanforgó vízrendszer­ben levő tározókhoz tartozó vízgyűjtőterületek összege.) Az eredményes tározásos gazdálkodás­hoz, ill. a sikeres árvíz visszatartáshoz szükséges v és qp értékek természetesen a vízrendszerek egyéni adottságai szerint tág határok között változ­hatnak. Annyi azonban mindenesetre kitűnik a táblázatból, hogy a felső hat sor adatai — amelyek többé-kevésbé sikeresen megoldott árvíztározá­sokat jellemeznek —, sokszorosan nagyobbak a Dunára kapott v és <p értékeknél. * Végül megjegyezzük, hogy a fenti számba­vétel nem terjedt ki a folyami duzzasztóművek által létrehozott mederbeli tarozásokra. Ezekre nézve a Duna esetében a Vízügyi Közlemények 1958. évi 2. és 3. számában, a Dráva esetére pedig a Vízügyi Közlemények 1955. évi 3—4 a számában megjelent ismertetések szolgáltathatnak adalé­kokat. Árvízvisszatartás szempontjából ezek a tározók nem jöhetnek tekintetbe, mert a duz­zasztás ilyenkor szünetel. A folyami duzzasztó­művek bögéjében tározott víztömegek leereszté­sének az árvízszinek mege .elkedésében nyilvánuló hatásával a Vízügyi Közlemények 1960. évi egyik számában foglalkozunk. IRODALOM [ 1 ] Link H. : Die Speicherseen der Alpen. Schweizerischer Wasserwirtschaftsverband, Verbandsohrift, Nr. 31, Zürich, 1953. [2] Frohnholzer J. : Hydraulische Jahresspeieher im Gebiet der Alpen. Die Wasserwirtschaft, 1951. évi 1. és 2. szám. [3] Marcell F.—Puskás T.—Starosolszky Ö. : A dob­sinai és az árvái völgyzárógátas vízerőművek. Hidrológiai Közlöny 1958. évi 1. szám, 55—66. oldal. [4] Hoyt W.—Langbein W. (U. S. Geological Survey) : Floods. Princeton New-Jersey, 1955. [5] Geyer S.—Heym H. : Probleme des Hochwasser­schutzes im Unstrut — Helme Gebiet. Wasser­wirtschaft-Wassertechnik, 1958. évi 3. szám. [6] Magyarország vízkészlete. III. Tározási lehetősé­gek. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1959. (Sajtó alatt.) Szerkesztette : Puskás Tamás. B03M0)KH0CTH 3AflEP>KAHHH nABOflKOB 3A­PEryjlMPOBAHMEM HX HA BOJIOCEOPE BEH­TEPCKOrO YMACTKA ^YHAfl T. nyuiKaiu H K- Cecmau, KÜHA. TCXH. HAYK. Ha B0fl0c60pH0M SacceíiHe .IJyHaji, pacnojiaraio­MEMCH Ha« ycTbeM peKH Tncca nocTpoeHbi H OTMacra cTposiTCH 28 6onee 3HaMHTejibHbix BOAOxpaHHJinuiHbix öaccefiHOB c orpa>KflaiomnMH AOJiHHy ruioraHaMH (fjwr. 1, H Ta6ji. 1). Hx coBMecrabiíí peryjiHpyiomHH o6i>eM cocTaBjraeT 2 MHJiJwapAa M 3 (TaSji. 2). npoeKTaMH H co­oöpaweHHHMH (1, 2) M3jio>KeHHbiMH B jiHTepaType HaMe­naeTCH flajibHeHLUHH peryjiHpyiomnii oöieM B 3,7 MHJIJIH­apflOB M 3. TaKHM 0öpa30M peryjiHpyiomHe oö-beMbi OKa­3biBaioTcji Ha BHfl 3HaMHTejibHbiMH no OTHOuieHHK) oö-beMa BOA B 5—10 MiiJinHapAOB M 3, npoxoflHBuinx BO BpeMH na­BOAKOB. Ho eCJlH B3BemHBaiOTCH Te OÖCTOHTejlbCTBa, MTO (1) BOflocöopHaji njiomaflb AJUI B0fl0xpaHHJiHm 03HaMaeT TOJibKO HeCKOJlbKO npOUeHTOB OT nOJlHOrO B0A0C60pa, (2) BOAOxpaHHjiHma cjiywamne rjiaBHbiM 06pa30M AJW uejieií Hcn0Jib30BaHHíi BOAHOH aHepran, TOJibKO c HeSonb­IIIOH MacTbio HX oöieMa MORYT 6biTb Hcn0Jib30BaHbi 3a«ep>KKH naBOAKOB, H (3) HHTepecaMH MecTHbix opraHH­3amui no 3amHTe OT HaBOAHCHiiíí TpeöyioTCíi JXJIH BeHrep­CKoro YIACTKA TAKHE TEXHHMECKHE MeponpHHTHH, KOTO­pwe OTJIHIAIOTCÍI OT JKEJIATEJIBHBIX. OKA3BIBAETCN, MTO naBOAKOBbie ÜHKH, BCTPEMAROMNECSI Ha BeHrepcKOM yiacTKe MoryT SbiTb cHH>KeHbi no KpaÜHeH Mepe Ha He­CKOJibKO caHTHMeTpoB CYMECTBYLOMHMH, HJIH 3anpoei<­THpOBaHHblMH BOAOXpaHHJIHIItaMH. ConocTaBHB ílyHattcKHe AaHHbie c pewcHMOM 3ape­ryjinpoBaHHH NABOAKOB B HeKOTOpbix Apvrnx BOAHHX CHCTeMaX (TaÖJT. 3) MOWHO yCTaHOBHTb, MTO 3HaMHTejlb­HOrO 3aAep>KaHHH naBOAKOB MOHCHO AOCTllMb TOJibKO nyTeM Aa-nbHeiímHx, BecbMa 3HaMHTejibHbix npoeKTHpo­B3HHH H KanHTajlOBJIOJKeHHH, MTO KOHCMHO Hejlb3H pe­UlHTb 3KOHOMHMHO B HaCTOHUiee BpeMH. Möglichkeiten der Hochwasserrückhaltung durch Speicherung im Abflussgebiet der ungarischen Donau T. Puskás und K. Szesztay Kandidat der technischen Wissenschaften lm Abflussgebiet der Donau oberhalb der Tisza— Mündung bestehen bzw. stehen insgesamt 28 bedeuten­dere Talsperren im Bau (Abb. 1. und Tabelle 1.). Ihr gesamter Speieherraum betrágt rund 2 Müliarden m 3 (Tabelle 2). Die im Fachschrifftum erwáhnten Pláne bzw. Vorhaben(l, 2) bedeuten ein Fassungs­vermögen von weiteren 3,7 Milliárdén m 3. Im Vergleich mit den 5—10 Milliárdén m 3 betragenden Abflussmen­gen der einzelnen Hochwasserwellen, sind alsó diese Speicherráume auf den ersten BHck bedeutsam. Erwágt man jedoeh, dass (1) die zu den Speichern gehörigen Abflussgebiete nur einige Prozente des gesamten Niederschlaggebiets darsteüen, (2) von den zumeist der Wasserkraftnutzung dienenden Speichern nur ein verháltnismássig kleiner Bruchteil des Speicherraumes der Hochwasserrückhaltung zur Verfügung steht und (3) die Rücksichten des örtlichen Hochwasserschutzes eine von den Bedürfnissen der ungarischen Donaustrecke abweichende Betriebsführung erfordern, dann stellt es sich heraus, dass die bestehenden, bzw. die geplanten Speicher die Hochwasserspitzen an der ungarischen Donaustrecke höchstens um einige zentimeter vermin­dern können. Vergleicht man die Kennwerte an der Donau mit den Verháltnissen der Hochwasserrückhaltung einiger anderer Fluss-systeme (Tabelle 3), dann kann man feststellen, dass eine fühlbare Hochwasserrückhaltung nur durch sehr umfangreiche weitere Vorhaben und Investitionen erreicht werden könnte, die derzeit nicht wirtschaftlich ausgeführt werden können.

Next

/
Thumbnails
Contents