Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Puskás Tamás–Szesztay Károly: A tározással történő árvízvisszatartás lehetőségei a magyar Duna vízgyűjtőjén

Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 273 HIDROLOGIA A tározással történő árvízvisszatartás lehetőségei a magyar Duna f rf ,rr* r vízgyűjtőjén PUSKÁS TAMÁS és SZESZTAY KÁROLY a műszaki tudományok kandidátusa A természet adta élet- és termelési körülmények szükség szerinti megváltoztatása, ill. az igények szerinti átalakítása századunk egyik alapvető törekvése. A természetes vízjárás szabályozásának leghathatósabb eszköze a völgyzárógátas víztározás. Az utóbbi évtizedek műszaki vívmányai lehetővé teszik e régóta ismeretes eljárás széleskörű megvalósítását is. Megfelelő számú és elhelyezésű tározóval visszafoghatok a veszélyes árvizek, pótolható az aszályos időszak vízhiánya, javíthatók a hajózási viszonyok stb. A tározás úgyszólván minden vízgazdálkodási feladat megoldásában alapvető szerepet tölthet be. Hazánkban a hegyvidéki víztározásban rejlő lehetőségekre első ízben Bogdánfy Ödön 1914-ben, majd Benedek Pál 1942-ben megjelent munkája hívta fel nyomatékosan a figyelmet. Részletesebb vizsgálatokat és feltárásokat az 1938—43. években az akkori Országos Öntözésügyi Hivatalban, ill. a Vízierőügyi Hivatalban dr. Mosonyi Emil 1 A dunai árvizek csökkentésének lehetőségei tározással (előzetes jelentés). Készült a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben. 17.1/1958. sz. Igazgató : Stelczer Károly. Osztályvezető : Dr. Lászlóffy Woldemár. irányításával végeztek. Ezek a vizsgálatok — a tiszántúli nagy öntözőrendszer vízszükségletének biztosítását tartva elsősorban szem előtt — a Felső-Tisza vízvidékének néhány legkedvezőbb tározási lehetőségére korlátozódtak. Hegy- és dombvidéki tározási lehetőségeinknek az ország egész területére kiterjedő módszeres számbavételét a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végezte el az 1955—57. években. A számbavétel főbb eredményeit összefoglaló kiadvány sajtó alatt van, a részletes adatok az érdeklődők számára kéziratban hozzáférhetők. A kiadvány a tározási lehetőségek ismertetésén kívül a meglevő hazai tározókkal is foglalkozik [6]. Ez a tanulmány egy közelmúltban végzett feldolgozás

1 alapján röviden összefoglalja a Dunának a Tisza torkolata feletti vízgyűjtőjén megépült, ill. tervezett tározók szakirodalomban megtalálható adatait, továbbá összehasonlítja néhány más vízrendszer tározási viszonyaival. E meglevő tározóknak a hazai vízgazdálkodás szempontjából — mint látni fogjuk —- alig van gyakorlati jelentőségük. Mégis helyénvalónak véljük ismertetésüket, mert a magyar vízgazdálkodás csak a Duna-vízrendszer egészének hidrológiai viszonyai, JELMAGYARAZAT' -<•>—(•>— Országhatár —Természetes tó A vízvidékek határa Meglévő vagy épülő tározók. a <10 millió m

3 hasznos térfogattal o 10-100 millió m

3 hasznos térfogattol • »100 millió m

3 hasznos lértogaffal A rámai számok a vizvidékek, az arab számok a tározók sorszáma/ (l lsz. táblázat) 1. ábra. A meglevő vagy épülő tározók a Dunának a Tisza torkolata feletti vízgyűjtőjén 0ue, 1, Cyufecmeywniue, UAU cmpoaufueca eodoxpanuAüuja na eodocőope Hynan, pacnoAaeawufeMca Had ycmbeM peau Tucca Abb. 1. Bestehende oder in Bau befindliche Speicher im Einzugsgebiet der Donau obéfrhalb der Tisza-Mündung