Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája
Dobos A.: A csővezetékes permetező öntözés Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 257 eljárás menetét könnyen követhessük. A 17a. ábrán látható feladatnál az A, B,G, D és Fhelyre, valamint az egész rendszerre (HE) szerkesztettük meg az eredménygörbét (17b. ábraj. Az A pontra vonatkozó eredménygörbe azonos a szórófej jelleggörbéjével. A B ponthoz tartozó eredménygörbét pedig a szórófej és az Ali csőszakasz jelleggörbéinek összegezésével kaptuk meg. Az összegezés során csak a függőleges H ordinátákat adtuk össze, mert az AB csőszakasz és a végén lévő szórófej vízszállítása azonos, tehát a vízszállítást ábrázoló vízszintes ordináták nem összegezhetők. Ha a nyomás és vízszállítási viszonyokat a C pontban vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a B és C pontban gyakorlatilag azonos a nyomás, de különböző a vízszállítás (a szórófejhez mindkét keresztmetszet végtelen közel van). A C helyen lévő csőkeresztmetszetnek nemcsak a Q x, hanem a Q 2 vízhozamot is szállítania kell, tehát a B eredménygörbéhez a szórófej vízszállítását kifejező Q—II jelleggörbe vízszintes ordinátáját kell hozzáadni. A C és D helyre vonatkozóan azonos a vízszállítás, de különböző a nyomás. A C eredmény görbéhez tehát a CD csőszakasz nyomásveszteségét kell hozzáadni, hogy a D pontban uralkodó nyomást megkaphassuk. Ennek megfelelően az összegezés során ismét csak a függőleges ordinátákat adtuk össze. Az F eredménygörbe — a C görbéhez hasonlóan — a szórófej jelleggörbéjéből és a D eredménygörbéből szerkeszthető meg. Végül az F eredménygörbe, a szivattyú és az F pont közti csőszakasz, valamint a szivattyú környezetében elhelyezett szerelvények jelleggörbéinek felhasználásával — a B és D görbe szerkesztéséhez hasonlóan — kapjuk meg az egész rendszerre vonatkozó HE eredménygörbét. Ez a görbe a szivattyú Q—II görbéjén kimetszi a keresett munkapontot. A munkaponthoz tartozó koordináták a H man szállítómagasság és a Q = Q x + Q 2 + Qs vízszállítás. A Q u Q 2 és Q s értékének meghatározását szerkesztéssel végeztük el a 17b. ábrán. A szerkesztés gondolatmenetét következőkben foglalhatjuk össze. Az M munkaponthoz tartozó szállítómagasság az F pontra meghatározott nyomásból, a szivattyú és az F pont közti L hosszúságú csővezeték, valamint a szivattyú környezetében elhelyezett szerelvények veszteségéből tevődik össze. Ha a H ma n szállítómagasságból az említett csőszakasz és a szerelvények veszteségét levonjuk, akkor az F ponton uralkodó nyomást kapjuk. Ezt a nyomást az F eredménygörbe ábrázolja a vízhozam fügvényében. Az F és D ponton azonos a nyomás, de különböző a vízszállítás. Ezt az ábra is mutatja, mert -+- Q 2 + Qa, illetőleg Q x + Q 2 vízszállítási érték szerkeszthető ezeken az azonos nyomású helyeken. Ha tovább megyünk és a D ponton uralkodó nyomásból levonjuk a CD csőszakasz veszteségét, akkor a C ponton uralkodó nyomást kapjuk (C eredménygörbe). A C és B helyen ismét azonos a nyomás és ugyancsak eltérő a vízszállítás, mert közben a szórófejen keresztül a Qo már eltávozott. Végül az A B csőszakasz veszteségének a B eredménygörbéből való levonása után megkapjuk az A helyen uralkodó nyomást. A vízszállítás értéke a B és A ponton egyaránt Q y. £ 18. ábra. Párhuzamosan kapcsolt szórófejek vízszállítása 0ue. 18. Pacxod coneA, coedumHHbix napaAAeAbHO Fig. 18. Discharge through parallel connected nozzles Megjegyezzük, hogy az FA csőszakasz az egyenletesen elosztott vízkivételek (szórófejek) miatt diffúzorszerűen működik. A diffúzorhatás folytán sebességmagasságot nyerünk vissza [5], de azt a biztonság javára számításainknál minden esetben elhanyagolhatjuk. 2. feladat: a Hman szállítómagasság, a szivattyú Q és a párhuzamosan kapcsolt szórófejek Qi és Qi vízszállításának meghatározása, ha adott a szivattyú, a csővezeték és a 2 db egyforma szórófej (18a. ábra). A feladat megoldásának első lépéseként megszerkesztjük az A pontra vonatkozó eredménygörbét. Tekintettel arra, hogy az A pont végtelen közel van a szórófejhez, az A eredménygörbe nem más, mint a szórófej jelleggörbéje (18b. ábra). A második lépésben a B eredménygörbét határoztuk meg az AB csőszakasz jelleggörbéjének (h v 1) és az A eredménygörbének a felhasználásával. A harmadik lépésben a C eredménygörbe szerkesztését végeztük el, annak figyelembevételével, hogy a két teljesen azonos elágazó csőszakaszban a C ponton uralkodó nyomás hatására Q x = Q 2 vízhozam áramlik. A B eredménygörbének tehát a vízszállítást jelentő vízszintes ordinátáit kellett csak kétszeresre növelnünk, amikor a C eredménygörbét szerkesztettük. Végül a C eredménygörbéhez hozzáadtuk a szivattyú és az elágazáspont közti csőszakasz (h vz), valamint a szivattyú környezetében elhelyezett szerelvények (h s z) nyomásveszteségét. Az összegezéssel kapott görbe a IIp eredménygörbe. Az eredménygörbe és a szivattyú Q—11 görbéjének metszéspontja a keresett M munkapont, ordinátái pedig a H ma n szállítómagasság és a Q = Qi Q 2 vízszállítás. A Q x és Q 2 vízszállítás értéke a 18b. ábra segítségével határozható meg.
