Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája

Dobos A.: A csővezetékes permetező öntözés Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 249 vényében. Ez a jelleggörbe is másodfokú parabola (3d. ábra) : HE = H

n

y h

v h

s

z — H

n

y + II

V = — {A D) Q

2 = E-Q

2, (11a) ahol H

7,y a szórófejnél szükséges nyomást jelenti. További vizsgálatainknál -— a gépcsoporttal kapcsolt és szórófejjel felszerelt csővezeték hidraulikai méretezésénél (II/2. fejezet) — ezt az eredmény görbét (HE) használjuk. 4. A szivattyú hidraulikai vizsgálata és jelleggörbéi A szivattyú jeladata, hogy a kívánt mennyiségű folyadék energiatartalmát meghatározott mennyiséggel növelje. Az energiatartalmat a motorral forgatott lapátkerékben növeljük meg. A permetező öntözés esetén aránylag kis vízhozamát (50—100 l/sec) kell nagy nyomómagasság mellett (50—100 m) szállítani. Ezt a feladatot általában centrifugál szivattyúval oldhatjuk meg. Ezért a tanulmányban csak centrifugál szivattyúval foglalkozunk. A valóságos szivattyúk elméleti szállítómagasságát a következő összefüggés szerint kapjuk meg : He 2 «2 9 (12) ahol H

e a valóságos szivattyú elméleti szállítómagassága, X a lapátok számától, alakjától stb. függő, ún. perdülettapadási tényező, H a végtelen sok lapátú szivattyú elméleti szállítómagassága, £ a lapátkerék kilépési oldalán keletkező abszolút sebesség érintő irányú komponensének és a kerületi sebességnek hányadosa, az ún. áttételi szám és u a lapátkerék kilépési oldalán keletkező kerületi sebesség. Az elméleti szállítómagasság a súrlódási és az iránytörési veszteségeket, elhanyagolja. A szivattyúk hasznos szállítómagassága a következő összefüggésből számítható : H VH •He 1 (12a) ahol r]

h a hidraulikai hatásfok. Ebben az összefüggésben már, a hidraulikai hatásfokkal való szorzás útján, a súrlódási és irány törési veszteségeket is figyelembe vettük. A szivattyúk manometrikus szállítómagassága (Hman) a folyadék (lapátkerék által) megnövelt munkaképességének, a hazai szakirodalomban elfogadott elnevezése. Adott berendezésnél a szükséges manometrikus szállítómagasság értéke a következő összefüggéssel határozható meg : Hman = Hstat + h

s

z -j- h

v = H

stat + H

v, (13) ahol H

stat a szívó és nyomóakna vízszintjének magasságkülönbsége, h

s

z a szivattyú környezetében elhelyezett szerelvények helyi vesztesége, h

v a csővezeték súrlódási vesztesége és H

v a csővezeték és a szerelvények veszteségének összege. Ha szórófejjel felszerelt csővezeték hidraulikai méretezését végezzük a (13) összefüggésbe H

v helyett HE értéke kerül. A szivattyúk jelleggörbéi a hidraulikai és gépészeti jellemzők közötti összefüggéseket fejezik ki és a szivattyúk kiválasztását, ellenőrzését, üzemi tulajdonságainak vizsgálatát stb. teszik lehetővé, ill. könnyítik meg. Ilyen görbék a szállítómagasságot : H = f

x (Q), (14) hatásfokot : nq = /

2 (Q) és (15) teljesítményt : N = f

3 (Q) (16) jellemző jelleggörbék. A jelleggörbék tehát a vízhozam függvényei. Meghatározott n = const. fordulatszámhoz tartoznak. Ha a fordulatszámot megváltoztatjuk, a jelleggörbék is megváltoznak. Az elméleti levezetések módot adnak különböző fordulatszámokhoz tartozó jelleggörbék közti kapcsolat meghatározására is. Ha ismerjük a szivattyú n fordulatszámához tartozó jelleggörbéket, akkor ±15%-os határok között valamely felvett n

x fordulatszámVizszáuitás, Q [t/sec] 4. ábra. A szivattyú H = f

1 (Q) jelleggörbéjének szerkesztése 0m. 4. nocmpoenue xapaKtnepHOü Kpueoü nacoca H = (Q) Fig. á. Construction of the H = f

l (Q) pump characteristic