Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

4. szám - Dobos Alajos: A permetező öntözés hidraulikája

Dobos A.: A csővezetékes permetező öntözés Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 247 10 20 30 40 50 50 70 80 SO 100 110 Szórási távolság, R [m] 2. ábra. A szórófej R—H jelleggörbéje 0ue. 2. XapaKmepMR Kpuean coriAa R — H Fig. 2. R—H rating curve for the nozzle ott uralkodó H nyomás hatására, mekkora Q vízhozamot permetez ki, tehát megoldhatjuk vele az említett első feladatot. A szórófej Q—H görbéje másodfokú parabola : H = A-Q\ (1) Az 1. ábra példaképpen a 28 és a 32 mm átmérőjű fúvókákkal felszerelt szórófej Q—H jelleggörbéjét mutatja. A jelleggörbék a koordináta rendszer kezdőpontjából indulnak ki és kezdeti laposabb szakasz után elég meredeken emelkednek. Az ábrán a gyártó vállalat által javasolt üzemi tartományokat is feltüntettük. Érdemes megfigyelni, hogy a 28 mm-es fúvókával felszerelt szórófej jelleggörbéjén kijelölt tartomány már igen meredek szakaszra esik. A nyomás további nagymértékű növelésével aránylag kisméretű vízhozamnövekedés várható, ezért megfontolandó, hogy érdemes lenne-e az üzemi nyomást ebben az esetben magasabb értékre venni. Az li—II jelleggörbéről a szórófejnél uralkodó H nyomás ismeretében az R szórási távolság olvasható le (2. ábra), s így a második feladat megoldható. Az R értékének figyelembevételével a mellékvezetékek és a szórófejek csatlakozási helyének távolsága pontosan meghatározható. Látható, hogy ezek a jelleggörbék alakra hasonlók a Q—H jelleggörbékhez. A szórófej jelleggörbéinek használatával kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy helytelen szemléletből indulunk ki, ha a nyomás felesleges, üzemi szempontból gazdaságtalan és mezőgazdasági szempontból káros növelésével kívánjuk a mellékvezetékek és a szórófejek csatlakozási helyének távolságát növelni. Itt nem foglalkozunk a perment eloszlásával, de megemlítjük, hogy a II nyomással az is igen szoros kapcsolatban van. 2. A csővezeték hidraulikai vizsgálata és jelleggörbéje A csővezeték feladata, hogy a permetező berendezés többi alkotóelemét egybekapcsolja és biztosítsa az öntözésre szolgáló vízmennyiség szállítását a vízkivételi műtől az öntözés helyére, a szórófejekhez. A csővezetékekből felépített nyomócsőhálózat a szokásos hidraulikai úton, általában a következő összefüggéssel vizsgálható : ^Tr*!: (2

) ahol h

v a cső nyomásvesztesége, v a csőben mozgó víz sebessége, l a cső hossza, d a cső átmérője és X a súrlódási tényező, amely a Reynoldsszám függvénye. Ezen vizsgálatok során az idomdarabok és a szerelvények okozta helyi nyomásveszteségeket a súrlódásból származó hosszmenti nyomásveszteségekhez képest elhanyagoltuk. A szakirodalomban a (2) képletet gyakran más alakban is megtaláljuk, például : v

2-X h

v = — 7-1 = e-l (Hazen), h

v = 2g-d Q

2-l Q

2 F2g-d K

2 (3) (Agroszkin), (4) n"-g O

2 O

2 •^1 = fi^l (Dupuit) es (5) (6) A (3)—(5) képletben szereplő £, 1/K

2 és /J tényezők a súrlódási tényező függvényei. A (6) képletben szereplő fii tényező a súrlódási tényezőtől független. A A, e, 1 \K

2, /? és fii tényezőket a számítás megkönnyítése érdekében táblázatokba foglalják. Megemlítjük, hogy igen előnyös a f.i

x tényező használata, mert ez független lévén a A. tényezőtől, lehetőséget ad a tervezőnek arra, hogy a nyomásveszteséget több A tényező behelyettesítésével is meghatározhassa. Ez főleg azért jelentős, mert a súrlódási tényezőtől függő táblázatokat a kutatások újabb eredményeinek megfelelően időnként át kell dolgozni. A csővezeték jelleggörbéje, a nyomásveszteséget (h

v), adott d csőátmérőnél a vízhozam (Q) függvényében ábrázolja. Ez a jelleggörbe a (2)—(6) egyenleteknek megfelelően a koordináta rendszer kezdőpontján átmenő másodfokú parabola (3a. ábra) : h

v = B Q

2. (7) 3. A szerelvények hidraulikai vizsgálata és jelleggörbéje A szeréivények feladata a permetező berendezés zavartalan működésének biztosítása, a csővezetékben áramló vízmennyiség tervszerű irányítása, valamint a vízkivétel megoldása. A szerel(10)