Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

3. szám - Kovács György: A gát alatt átszivárgó vízhozam megoszlása a mentett oldalon

192 Hidrológiai Közlöny 1959. 3. sz. Kovács Gy.: A gát alatt átszivárgó vízhozam, JtL P 1- — v m) (2) Az (1) és (2) egyenletben szereplő jelölések értelmezését az 1. ábra szemlélteti. 3. A sík alaplemez alatt átszivárgó vízhozam megoszlása A fejezet címében vázolt feladat vizsgálatára hat elektromos kismintán végrehajtott mérési sorozat állott rendelkezésünkre. Ezek közül ötöt a Mélyépítési Tervező Vállalat laboratóriumában hajtottak végre. Az alaplemez-hossz és a vízvezető rétegvastagság viszonyát jellemző hányados sorra a következő volt. m -r- = 1,0, 1,5, 2,0, 3,0 és 4,0. o Mind az öt viszonyszám jellemzésére két-két mérési adatsorunk volt. amelyeknek a vizsgálatát különböző határolású kismintán hajtottuk végre, az értékelést pedig a teljes áramkép megszerkesztésével végeztük el. A két mérési sorozat eredményei nem lényegesen eltérőek. A mérés részletes leírását és a számszerű értékeket már korábbi tanulmányunkban ismertettük [5]. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriumában folytatott kísérletben a geometriai méretekre jellemző viszonyszám lm „ T = volt (100 m vastag vízáteresztő rétegre helyezett 30 m talpszélességű töltés 1 : 200 méretarányú kismintája). A kísérlet során vizsgáltuk azt a kérdést is, hogy a töltés mentett oldalán milyen hosszú modell szükséges ahhoz, hogy a kilépési 2b P vlzvezetö réteg, ' szivárgási tényező K •7777777777777777777 vizzarö réteg 1 . i. •. . • • • s . - • i y •, b-b, b, <0^b, l."áhra. Vázlat a levezetésekben alkalmazott jelölések értelmezésére <Puz. /.. CxeMa ÖAH OÖBSICMHM o6o3HaneHiiü, npuMemeMbix e eueodax Figl. 1. Sclieme explaining the notatons used in the derivation oldalon kialakuló áramkép ne torzuljon. Ezért a méréseket 1000 m-es mentett oldali áramlási térnek megfelelő hosszúságú kismintán kezdtük meg és hosszát fokozatosan csökkentettük. A mérési eredmények azt jelezték, hogy — a valóságos méreteket véve figyelembe — 300 és 400 m között kereshetjük azt a távolságot, amelyen belül gyakorlatilag az összes szivárgó víz a felszínre bukkan. Ennek a mérési sorozatnak az értékelése során nem szerkesztettük meg a teljes áramképet, mert úgy véltük, hogy a teljes vízhozam meghatározását az akkor már kidolgozott (1) egyenlettel elegendő pontossággal meghatározhatjuk. Ezért megelégedtünk azzal, hogy a töltésre merőleges szelvényben azt határoztuk meg, hogy a teljes vízhozamnak hány százaléka jut a felszínre a vizsgált pont és a töltésláb közötti távolságon belül. Ennek az értéknek a megállapítása igen könnyen végrehajtható volt, mert a szigetelő és vezető határfeltételek felcserélésével kimérhető áramvonalak közvetlenül szolgáltatják a keresett 80 60 <t0 20 0 -100f- — — — — / — — / — ! — 20 i0 60 80 100 120 H0 160 180 200 Távolság a töltés lába tát 2. ábra. összefüggés a gátlábtól mért távolság és az addig felfakadó vízhozamnak a teljes vízhozamhoz viszonyított százalékos értéke között <Pue. 2. 3aeucuMocmb Mencdy paccmoHHueM, 30MepeHHbiM om nodomebi nnomunbi u ebixodniifUM pacxodoM do neü u npoyeHmHoü ee/iumiHOü, ommceHHOü K líOAHOMy pacxody Fig. 2. Relation between the distance from the toe of the levee and the flow emerging over same, expressed as percentages of the totál seepage flow jellemzőket. A mérési eredményeket a 2. ábrán tüntettük fel olyan grafikon formájában, amely kapcsolatot ad a töltéslábtól mért vízszintes távolság és az addig felszínre jutott vízhozamoknak a teljes vízhozamhoz viszonyított százalékos értéke között. ,A mérési eredmények további feldolgozásának az alapjául a végtelen féltérre vonatkozóan levezethető sebességeloszlás képletét választottuk. Ez az összefüggés a mentett oldalon felszínre lépő víz sebességét (v) — amely a kilépő fajlagos vízhozammal egyértelmű •— adja meg vízzáró lemez félszélességének (b), a lemez szimmetria tengelyétől mért távolságnak (x), a mozgást létrehozó víznyomás nagyságának (H) és a réteg szivárgási