Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez. I.

156 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Vherkovich G.: A Tisza potamophytoplanktonja vizekben, hanem fellazított, diffúz rajok. Ennek alapján akkor, amikor egy adott gyűjtésnél megjelöljük az illető algaegyüttes összetételét, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a rajképzésre hajlamos szervezetek viszonylatában megadott értékek dinamikus értelműek és hogy általában az a százalékos összetétel, amivel az algaegyüttest jellemezni kívánjuk, csak az algaegyüttes főbb kontúrjait rajzolja ki. A folyó és a mellékvizek élővilágának egymásra való hatása rendkívül sokrétű kérdés, amely minden mellékvíz torkolatának — itt a nagyobb mellékfolyókra, valamint a jelentősebb szennyezéseket szállító kisebb mellékvizekre kell elsősorban gondolnunk — külön-külön történő, egyedi és folyamatos vizsgálatával oldható csak meg eddigi tapasztalataim szerint. Elsőrendű potamobiológiai feladatnak a főfolyó élővize vizsgálatát kell tekintenünk, de fokozatosan el kell jutnunk a mellékvizek megismeréséhez is, mert az összefüggések majd csak így válnak teljesen áttekinthetőkké. Olyan jellegű folyamatos vizsgálatot, mint aminőt a Tiszán végeztem, még egy folyótorkolatban sem tudtam végezni. Viszont több egyidejűnek tekinthető mintavételt eszközöltem a Tisza különböző szakaszain : a mellékfolyókból a torkolattól fölfelé 1 km-re, valamint a Tiszából a mellékfolyó betorkollása fölött és a valószínű teljes elkeveredés helyén, több km-rel a torkolat alatt. Erre vonatkozó eredményeim közlése túlmenne ennek a cikknek a keretén, néhány megfigyelésem közlése mégis hasznosnak látszik. A Felső-Tiszán, Vásárosnamény környékén 1958 májusa közepén sorozatos gyűjtésekkel kíséreltem meg a Tiszának, valamint a Kraszna és a Szamos betorkollásának algaegyütteseit megállapítani. A Tiszát ebben az időszakban a vizsgált szakaszon végig, mind az egyes mellékvizek betorkollása fölött, mind alatta egy Synedre ulna-Ceratoneis arcus jelentős egyedszámával uralt algaegyüttes jellemezte. (Előbbi 24—42%, utóbbi 11—26%-át tette ki az össznépességnek.) Ugyanakkor a Krasznában a Synedra ulna (33—52%) — Oscillatoria limosa (12—13%) — Asterothrix rhaphidiodes (2—11%) fajok dominanciájával jellemzett algaegyüttes volt. (Az Asterothrix mennyisége ingadozott a legnagyobb mértékben ebben az algaegyüttesben ; ez az Asterothrix rajképzési hajlamára utal.) A Kraszna-torok alatt alig volt kimutatható a Kraszna által hozott algák belekeveredése a Tiszába. Ennek oka az, hogy a K [-aszná t is az az algafaj, ti. a Synedra ulna, jellemezte elsősorban, ami a Tisza potamoplanktonjában is a legtömegesebben élt ekkor, másrészt a Kraszna vízmennyisége csekély ahhoz, hogy a benne kisebb egyedszámmal fellépő algafajok a Tisza potamoplankton algaegyüttesét lényegesen módosítsák. Bár lényeges módosulás nem történik, a kis vízhozamú Kraszna mégis hat a Tiszára bizonyos mértékig, ami pl. abban mutatkozik, hogy a Kraszna-torok alatt az Asterothrix rhaphidioides egyedszáma időnként kimutathatóan magasabb, mint a Tiszának a Kraszna torkolata fölötti részén, ahol az Asterothrix majdnem teljesen hiányzik. Ez a Krasznából származó és a Tiszában szétszóródó Asterothrixrajok jelenlétére utal. A Szamosra ugyanekkor egy Synedra ulna (42—45%) — Ulothrix fajok (13—16%) és kisebb mennyiségű Hydrurus foetidus által dominált algaegyüttes volt jellemző. A Tiszában a Szamostorok fölött Ulothrix alig és Hydrurus egyáltalán nem volt kimutatható, míg a Szamos-torok alatt ezek, ha nem is nagy egyedszámban, de mégis szembeötlően jelentkeztek. A Tiszában, Krasznában és Szamosban a vizsgált szakaszon és időszakban egyformán a legjelentősebb egyedszámmal a Synedra ulna volt jelen. Ennek az algának a jelenlétét a magas vízállás és az évszaki viszonyok által megszabott általánosabb jellegzetességnek lehet tekinteni. A Tiszában a Ceratoneis arcus, a Krasznában az Oscillatoria limosa, valamint az Asterothrix rhaphidioides, a Szamosban az Ulothrixek és a Hydrurus foetidus (leszakított fonalas szervezetek) nagyobb egyedszámú jelenléte az illető folyóvíz speciális viszonyai közepette kialakult dominanciának tekinthető. A mellékvizek hatása a főfolyó algaegyüttescinek összetételére a vizsgált esetekben kimutatható, de a dominanciaviszonyokban nem, vagy alig jelentkezik. Az egyesztendei folyamatos tiszai vizsgálataim során az algaegyüttesek minőségi elemzése mellett a viszonylagos mennyiségi összetételt is mindig megállapítottam, azonban az abszolút egyedszámok, az abszolút népsűrűségi értékek megállapítása csak a most következő esztendő feladata lesz, s erre az elmúlt évben csak néhány előzetes vizsgálatot végeztem. Eddigi tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy a nagyobb folyókból legalább 10 1-ből, de olykor 25 vagy 50 1-ből kell vennünk a quantitatív plankton mintát és erre valószínűleg a teljes vízmennyiség konzerválása utáni ülepítés lesz a legalkalmasabb. Eddigi tiszai potamobiológiai kutatásaim legfontosabb tanulságának a következőket tartom : a potamobiológiai kutatásoknál — elsősorban a phytoplankton viszonylatában — fundamentális jelentőségű az algaegyütteseknek a mindenkori folyóállapotot gondosan szem előtt tartó és követő folyamatos elemzése. A hangsúly egyrészt a folyamatosságon, másrészt a konkrét folyóállapottal való kapcsolat bemutatásán van. Tehát korlátozott értékű az olyan potamobiológiai vizsgálat, amely évenkénti 1—2 gyűjtésre épít. A folyó algavegetációja időszaki változásainak dinamizmusát a folyó állapotváltozásainak dinamizmusával együtt kell szemlélni. IRODALOM Bourelly, P. : Recherches sur les Chrysophycées. Revue Algologique. Memoire Hors-Ser. 1 : 1—412, 1957. Cleve—Euler, A. : Die Diatomeen von Schweden und Finnland. I—V. Stockholm, 1951—1955. Gessner, F. : Hydrobotanik. I. Berlin, 1955. Koszinszkaja, K. K. : Deszmidijavija vodoroszli (Desmidiales) evropskogo szevera SzSzSzR. Szporov. Raszt. (Moszkva) 7:481—712, 1951. Krieger, W. : Die Desmidiaceen. Leipzig, 1933—1939. Pascher, A. (red.) ; Die Süsswasser-Flóra Deutschlands, Österreichs und der Schweiz. Heft 1. 2. 4. 5. 6. 7. 9. 10. 11. 12. Jena, 1913—1932. Pringsheim, E. G. : Contributions towards a monograph of the genus Euglena. Nova Acta Leopoldina. Neue Folge, 18 : 1—168, 1956. Smith, G. M. : The fresh-water algae of the United States. New York—London, 1933. Thienemann, A. : Die Binnengewásser in Natúr und Kultur. Berlin, 1955. Uherkovich, G. : Das Leben der Tisza. IV. Das Potamoplankton bei Szeged im Herbst und Winter 1957/58. Acta Biol. (Szeged), 4 : 1958. West, IV.—West, G. S. : A monograph of the british Desmidiaceae I—IV. London, 1904—1912.