Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Uherkovich Gábor: Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez. I.

Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 154 LIMNOLÓGIA (oOjpiLoí. il Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez I. A Tisza szegedi potamophytoplanktonja egy esztendei folyamatos vizsgálatának fontosabb eredményei* Dr. UHERKOVICH GÁBOR Tiszakutató Állomás, Szeged A Tisza szegedi potamoplanktonjának vizs­gálatát 1957 szeptemberében kezdtem meg és azóta folyamatosan végeztem. Az 1957. IX — 1958. IX. közötti időszak alatt legfontosabb cél­kitűzésem az volt, hogy az egyes jellegzetes folyó­állapotoknál kialakuló potamoplankton-algaegyüt­tesek qualitativ és viszonylagos quantitatív össze­tételét megállapítsam. A „folyóállapot" fogalmá­ban kívánom összefoglalóan megjelölni azokat a legfontosabb fiziográfiai adatokat, amelyek a folyót egy adott időpontban dinamikusan jellem­zik. Ezek a fontosabb adatok : a vízállás és ennek alakulása az előző időszakhoz képest (áradó, apadó, stagnáló vízállás és ezek variálódása), a vízhő­mérséklet és ennek alakulása az előző időszakhoz képest, a jégzajlás, a jégborítottság mértéke.) A tiszai algakutatás történetéről, valamint saját algakutatásaim közül az 1957/58. évi őszi és téli tiszai phytoplanktonvizsgálatokról és ennek kapcsán a potamoplankton kérdéséről általában, annak elvi, fogalmi elhatárolásáról másutt már beszámoltam (Uherkovich, 1958), így ezekre itt nem térek ki. Most elsősorban azokat a fontosabb tanulságokat szeretném ismertetni, amelyeket a folyó teljes esztendei folyamatos tanulmányozása során nyerhettem. Jelenlegi eredményeim elsősorban azokra a gyűjtéseimre épülnek, amelyeket a jelzett időtar­tam alatt Szegeden többnyire kéthetenkint, de a folyóállapotváltozásoknak megfelelően ettől eltérő időpontokban is végeztem. A gyűjtések 25-ös planktonhálóval történtek, de — a későbbi quan­titatív kiértékeléshez — 10 literes teljes vízmintát is vettem, amit konzerválás után ülepítéssel sűrí­tettem be. A táblázatos fajlista a fenti időtartam alatt Szegeden meglelt tiszai algafajoknak a felsorolását tartalmazza és egyben azt is igyekszik bemutatni, hogy mikor milyen viszonylagos mennyiségben voltak az egyes fajok meglelhetők. (Itt csak egy háromfokozatú gyakorisági skálát alkalmaztam, a jövőben azonban a sokkal kifejezőbb hetes skálá­ra kívánok áttérni.) A 12 hónap alatt az egyes jellegzetes folyóállapotoknak megfelelően, mintegy 20, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő algaeggyüttestípust figyeltem meg. Ennek a 20 algaegyüttes-típusnak rövid ismertetését ugyan­csak megadom. Az egymásután következő alga­együttes-típusok néha igen élesen, néha azonban csak árnyalatokban különböznek egymástól, attól * Előadva a Tihanyi Hidrobiológus Napokon, 1958. szeptember hó 4-én. függően, hogy nagyobb vagy kisebb változások következtek-e be a folyóállapotban. Ez a tipizálás ebben a formájában természetesen csak provizó­rikus jellegű, a későbbi általánosításokhoz kíván tényanyagot nyújtani. Az egyes algaegyütteseknél igyekeztem a teljes összképet megragadni, minden elémkcrülő fajt meghatározni, de a kovamoszatok közül csak az egyedszámukkal vagy valamilyen egyéb körülmény miatt feltűnőbbeket határoz­tam meg. Ily módon egy esztendő alatt a Tisza szegedi potamoplanktonjából 175 fajt dolgoztam fel. Ez áz állóvizekhez képest viszonylag kis szám. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy-egy konkrét algaegyüttesben csak 25—50 között szokott lenni a meglelt szervezetek száma, akkor máris előttünk áll a nagy folyók alga vegetációjának egyik jelleg­zetes bélyege : az állóvizeknél fajokban szegényebb volta. De még ezt a kevesebb fajt is jóval nagyobb fáradozással lehet csak a gyűjtési mintákból kimu­tatni, mert az algák népsűrűsége alacsony a nagy folyókban. Szegedi folyamatos gyűjtéseim mellett egy­egy időszakban a Tisza egyébb szakaszain is végez­tem gyűjtéseket. Ezek eredményeire itt részletesen nem térhetek ki, de egy-egy összehasonlítás, egybe­vetés kapcsán mégis szóba kerülnek. Ha a Tiszából a vizsgált időszakban Szegeden gyakrabban előkerülő fajok viselkedését akarjuk ismer­tetni, a következő áttekintést adhatjuk : 1. Az egész év folyamán előforduló fajok : a) Az egész óv folyamán jelentős egyedszám­mal : Synedra ulna b) Csak időnként nagyobb egyedszámmal : Melosira granulata var. angustissima f. spirális Melosira varians Nitzsehia sigmoidea Pediastrum duplex és változatai Surirella robusta var. splendida Synura uvella 2. A leghidegebb időszak kivételével mindig elő­fordul : Melosira granulata var. angustissima 3. Tavaszi és nyári előfordulású fajok : Eudorina elegáns Dinobryon sertularia Pandorina morum

Next

/
Thumbnails
Contents