Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Pató Tibor–Sz. Muhits Katalin: Hazánk első felületi levegőztetéssel működő élesztett iszapos berendezésének tanulmányi vizsgálata
Pathó T.—Sz. Muhits K.: Élesztett iszapos szennyvíztisztító Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 143 szennyvíz lebegőanyag tartalmának meghatározására vonatkozó eljárással azonos.) • f "f Az iszapkoncentrációjés az elfolyó tisztított víz lebegőanyag tartalmának megállapításával igen gyors módon tudomást szereztünk a berendezés működéséről és esetleges üzemzavarairól. Iszap-kornak nevezzük azt az időt, napokban, amely alatt a levegőztetőmedencében tárolt iszap kicserélődik. Az iszap kora megállapítható Imhoff, vagy Gould szerint. Imhoff szerint az iszap kora olyan hányados értéke, amelynek számlálójában a levegőztető medencében lévő iszap, nevezőjében pedig a fölösiszap napi szennyvízhez mért százalékos mennyisége szerepel. Gould szerint a számlálóban a levegőztetőmedencében lévő lebegőanyagnak, a nevezőben a beérkező 1 napi szennyvíz összes lebegőanyag tartalmának súlya szerepel. Az amerikai szakirodalom szerint a Gould-íéle módszer és ennek folytán az iszap-kor meghatározása döntő jelentőségű és kiválóan alkalmazható. Ezzel szemben Wuhrmann és társai iszap-korról — tudomásunk szerint — még csak nem is beszélnek. Iszapindexek: kétféle iszapindex van használatban : az egyik a Mohlmann-féle, melyet általában Európában használnak, a másik a Donaldsonféle, melyet főleg az amerikai szakirodalomban találhatunk meg. Mohlmann-féle iszapindex = a levegőztetőmedence elfolyásából vett minta % órás üledéke (ml) a levegőztetőmedence elfolyásából vett minta üledékének szárazanyagtartalma (g) Donaldson-íéle iszapindex = a levegőztetőmedence lebegőanyagtartalma (mg/l) a levegőztetőmedence elfolyásából vett minta üledéke százalékosan -100 Ha az iszap elveszti ülepedőképességét, hígabb lesz, akkor a Mohlmann-féle index értéke nő, mert egy bizonyos térfogatra eső mennyiség szárazanyaga csökken. A Mohlmann-féle index dimenziója ml/g, tehát azt mutatja, hogy 1 g szárazanyag iszaptérfogata hány ml. Megfigyelésünk szerint az iszapindexek elég tág határok között ingadoznak anélkül, hogy az iszap használhatatlanná válnék. Az irodalomban megadott, már károsnak minősített indexű iszapok kísérleti berendezésünkben nem mutatkoztak használhatatlanoknak. Az okot ez ideig felderíteni nem tudtuk. D) Az élesztett iszapos tisztítótelep működtetéséhez szükséges elővizsgálat leírása A fent mondottak alapján tehát az élesztett iszap teljesítőképességét elsősorban a rendelkezésre álló, a levegőztetőberendezés segítségével bevihető oxigénmennyiség szabja meg. Ennek meghatározását is elvégeztük a pestlőrinci telepen. Az eljárás menete röviden a következő volt : ferroszulfát és nátronlúg segítségével közel nullára szállítottuk le a vízvezetéki vízzel feltöltött medencékben az oldott oxigéntartalmat. Majd méréseket végeztünk annak megállapítására, hogy a levegőztetés megindulása után 1 óra alatt menynyi oxigén megy oldatba. A Kessener—Ribbius definíció szerint az oxigénfelvevőképességet az alábbi egyenlettel számítottuk ki : 0, 25-9 &10 km •tg a ahol 0) az oxigénfeivevőképesség (g0 2/m 3/óra) ki 0, k m az oxigén diffúziós állandó 10, ill. m, C°-on (cm 2/óra) -íy a levegőztetés időtartama (óra) C g a vizsgálati körülmények között (barométer állás, hőmérséklet) a víz oxigéntelítettségi értéke (mg/l). C 0 a levegőztetés kezdetekor (£ 0-kor) a víz oxigén koncentrációja (mg/l). Ct a levegőztetés t időpontjában mért oxigénkoncentráció (mg/l). A kapott eredmények alapján a pestlőrinci berendezés oxigénfelvevőképessége 10 C°-on 27,2 g 0 2/m 3/óra. A megengedhető iszapkoncentráció a következő képlettel számítható ki : Of = Li 'Gmax 0/ oxigénfelvevőképesség g 0 2/m 3/óra Li iszaplélegzés a levegőztetőmedence kevert folyadékának hőmérsékletén g 0 2/g szárazanyag/óra Cmax megengedhető iszapkoncentráció a levegőztetőmedencében (g/m 3). A számítások alapján megállapíthattuk, hogy a berendezés üzembeállításkor észlelt 16 C° hőmérsékleten a medencében az optimális, tehát a rendelkezésre álló levegőt jól hasznosító iszapkoncentráció 1,471 g/m 3 medence-tartalom (elegyvíz). E) A berendezés bedolgoztatása Az élesztett iszapos medence bedolgoztatása Wuhrmann módszerével történt. A medencéket 1958. V. 8-án feltöltöttük ülepített szennyvízzel és 48 órán át újabb szennyvízmennyiség hozzáadása nélkül levegőztettük. Az utóülepítőből 1 1/mp mennyiségű iszapot tápláltunk vissza ezen idő alatt. Majd 48 óra múlva megkezdtük a szennyvíz betáplálást és az elérni kívánt terhelést 2,8 1/sec-t 10 nap múlva értük el úgy, hogy naponta 0,28 Z/s-mal emeltük a hozzáfolyó szennyvíz mennyiségét. A kiinduló víz minőségét és a bedolgozás folyamán végzett elemzéseket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból láthatjuk, hogy 1
