Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Öllős Géza: Öntöző és befogadó csatornák hatása a talajvízszint alakulására

Öllős G.: Őntözőcsatornák hatása <a talajvízre Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 137 Isi. csatorna Vizzáró talajréteg 13. ábra. Festéksáv előrehaladása (11. változat) <Puz. 13. npodeuotceHue UOAOCU KpacKU Fig. 13. Process of the dye-band. Alternative 11. A vonalkázott területrész jól szemlélteti, hogy a befogadócsatorna helyén levő vízzáró falnak a talajvíz szintjére gyakorolt hatása egy magas befogadócsatornabeli vízszint hatásával egyenértékű. E) Vizsgáljuk meg a következőkben azt az esetet, amikor a beszivárgás a befogadócsatornákhoz képest két aszimmetrikusan elhelyezkedő öntözőcsatornából történik (12. változat). A 15. ábra az I. és a II. öntözőcsatorna egyidejű üzemeléséhez tartozó áramképet mutatja be, akkor, amikor a baloldali befogadócsatornában középső, a jobbTalajfelszin Nyugalmi tatajvizszin /.sz. csatorna II. sz. csatorna Vízzáró talajréteg - —í. J,.^,,

^. 14. ábra. Talajvízfelszíni görbék aszimmetrikusan elhelyezkedő öntözőcsatorna esetében 0ue. 14. Kpueue noeepxHOcmu epyHmoeux eod e CAynae acuMempmecKU pacnojioweHHozo opocumeAbHoeo KÜHCIAQ. Fig. 14. Oroundwater profiles in case of an asymmetrically located irrigation channel az A talaj vízfelszíni pont az öntözőcsatorna irányába tolódik el és a vízszintes talajvízfelszínnel együtt némileg süllyed. A befogadócsatorna vízszintjének emelkedésével egyidejűleg fordított folyamat játszódik le, vagyis az öntözőcsatorna hatásmezeje egyre inkább átterjed az öntözőcsatornától jobbra levő térbe is. A vázolt példa alapján megállapítható az, hogy az esetleges hosszú szakaszra kiterjedhető magas talajvízszín elkerülése érdekében az öntözőcsatornahálózat helyének megválasztásánál a hidrogeológiai tényezők figyelembevétele is feltétlenül szükséges. Az öntözőcsatornából való beszivárgás térbeli és időbeli folyamatát a 13. ábra mutatja be. Megfigyelhető, hogy az azonos időpontokhoz tartozó festéksávon a talajvízfelszín környezetében található a legnagyobb szivárgási sebesség. Ez érthető is, hiszen ezen a helyen halad át az öntöző- és befogadócsatornát összekötő legrövidebb távolság, amely egyben a vízmozgás fő irányát is jelenti. A 14. ábrán adjuk meg a 10. és 11. változat talajvízfelszíni görbéjét egymással és az 1. változat görbéjével való összehasonlíthatóság céljából. 16. ábra. Festéksáv előrehaladása. 12. változat. II. öntözőcsatorna. 0uz. 16. npodeu3iceHue noAoebi KpacKU. Bapuanm 12. 11. OpOCUmeAbHblÜ KÜHaA Fig. 16. Process of the dye-band. Alternative 12. Irrigation channel II oldali befogadócsatornában pedig felső vízállás található. Amint az előzőekből már kitűnt, a két öntözőcsatornának megfelelően, két hatásmező alakul ki. A 9. változathoz képest azonban az a különbség, hogy a jelenleg érvényben levő feltételek mellett a talajvízfelszínnek nem lehet vízszintes szakasza. Minthogy a II. öntözőcsatorna a baloldali befogadócsatornába is szállít vizet, ezért a talajvízfelszin az I. öntözőcsatorna mellett levő A ponttól jobbra is esik. A két öntözőcsatorna között a talajvízfelszíni görbének legmélyebb pontja a csatornák hatásmezejét elválasztó kontúrgörbe talajvízfelszíni görbétől való A kiindulási pontja. A II. öntözőcsatorna és a jobboldali befogadócsatorna között a talajvíz viszonylag magas szintje a befogadócsatornabeli felső vízállásnak a következményeként áll elő. Ez a tény is újra felhívja figyelmet arra, hogy a befogadócsatornákban levő víz szintjének szerepe a talajvízfelszín alakulása szempontjából számos esetben nagymértékű lehet. Vizsgáljuk meg a következőkben az I.'és a II. öntözőesatornából a baloldali befogadócsatornába jutó vízhozamok százalékos értékét. Az összes víz mennyisége : Q

y = 227,00 cm

3/p. r t 1.M 19. kép. 12. változat. I. öntözőcsatorna. 0omo 19. Bapuanm 12. I-ü opocumeAbHozo kohoj™ III. 19. Alternative 12. Irrigation channel I